Bagdy Dániel
Bagdy Dániel

2020. október 26. Hétfő

Bagdy Dániel

orvos, biokémikus

Születési adatok

1921. február 5.

Biharnagybajom

Halálozási adatok

1999. február 28.

Budapest


Család

Sz: Bagdy Dániel ref. lelkész, tanár, Telky Ilona tanítónő. Négyen voltak testvérek, a család 1927-ben költözött Debrecenbe. F: Bölöni Erzsébet biológus, biokémikus. Két leánya: Bagdy Erzsébet és Bagdy Judit; fia: Bagdy Dániel.

Iskola

A debreceni Fazekas Mihály Reálgimnáziumban éretts. (1939), a debreceni Tisza István Tudományegyetemen ált. orvosi okl. szerzett (1944), laboratóriumi szakorvosi vizsgát tett (1947), az orvostudományok kandidátusa (1955), doktora (1976).

Életút

A debreceni Tisza István Tudományegyetem Élettani és Általános Kórtani Intézet gyakornoka (1942–1945), egy. tanársegéde (1945– 1946), egyidejűleg Debrecenben városi orvos, Hajdúszováton és tanyavilágában egyedüli orvosként szolgált (1945. nov.-ig). A Pázmány Péter Tudományegyetem Biokémiai Intézet gyakornoka, egy. tanársegéde (1946–1947), egy. adjunktusa (1947–1948), az Országos Társadalombiztosítási Intézet (OTI), ill. az SZTK rendelőintézeti orvosi laboratóriumának munkatársa (1948–1949), tud. kutatója (1949–1950), a Gyógyszeripari Kutató Intézet Biokémiai Osztályának kutatóorvosa (1950–1952), tud. munkatársa (1950– 1955), tud. főmunkatársa (1955–1976), tud. tanácsadója (1976–1995). A SOTE c. egy. tanára (1975-től). A véralvadás gyakorlati problémáival, fehérjekémiai technológiai eljárások kidolgozásával fogl. Kidolgozta a vérzéscsillapító fibrintermékek (fibrinszivacs, fibrin-trombinpor) és a fibrinfilm előállítását állati vérplazmából, továbbá eljárásokat az elasztáz, a heparin és az orvosi pióca alvadásgátló hatóanyagának, a hirudinnak ipari méretű előállítására. Összesen 25 szabadalom szerzője, ill. társszerzője.

Elismertség

A Magyar Élettani Társaság tagja (1950-től), a Magyar Biokémiai Társaság titkára (1965–1978), a Magyar Biokémiai Egyesület főtitkára (1978–1981).

Elismerés

Munka Érdemrend (bronz, 1964). Kiváló feltaláló (arany, 1964), MTESZ Díj (1982 és 1992), Széchenyi-díj (1992).

Szerkesztés

A Biokémia felelős szerkesztője (1977-től).

Főbb művei

F. m.: A kazeinfrakciók antigén-tulajdonságainak vizsgálata. (Debrecen, 1942)
Hyaluronidáz–heparin antagonizmus. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1950)
Marhaplazmából előállított fibrintermékek felhasználása. Többekkel. (Kísérletes Orvostudomány, 1951)
Vérzéscsillapító fibrintermékek felszívódása. Többekkel. (Kísérletes Orvostudomány, 1953)
A véralvadás néhány elméleti és gyakorlati kérdése. Kand. értek. (Bp., 1955)
Az elasztáz kémiai, biológiai, farmakológiai tulajdonságai és gyógyászati alkalmazása. Többekkel. (Bp., 1960)
Trombin-Fibrinprodukte und ihre therapeutische Anwenchung. Gerendás Mihállyal, Winter Lászlóval. (Jena, 1963)
Biokémiai alapismeretek. (Bp., 1964)
Bevezetés a gyógyszerészi biokémiába. (Bp., 1969)
A véralvadás- gátlás és a thrombolizis néhány elméleti és gyakorlati kérdése. Doktori értek. (Bp., 1974)
Hirudin. (Methods in Enzymology. XLV Part B, 1976)
A véralvadás orvosi biokémiája. (Bp., 1977
2. átd. kiad. 1980)
Az orvosi enzimológia főbb irányai. (A biológia aktuális problémái. Bp., 1982)
Az orvosi pióca hatóanyagainak előállítása biotechnológiával. (Bp., 1991)
Direct Thrombin Antagonists. (Acta Physiologica, 1994).

Irodalom

Irod.: Székely József Iván: B. D. (Orvosi Hetilap, 1999. 45.).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013