Baintner János
Baintner János

2020. október 24. Szombat

Baintner János

jogász

Születési adatok

1815. január 15.

Liptóújvár, Liptó vármegye

Halálozási adatok

1881. augusztus 14.

Pusztaberki, Nógrád vármegye

Temetési adatok

1881. augusztus 16.

Pusztaberki


Család

Sz: Baintner János, Hirsch Barbara. Testvére: Baintner Károly (1803–) orvos, Baintner Ferenc (1805–1883) orvos, Baintner Vilmos (1809–), Baintner Vilma (1809–) és Baintner Karolina. F: Permayer Karolina (1828–1905). Fia: Baintner Hugó (1851–1925) jogász, a kassai jogakadémia r. tanára, ill. a kassai főiskola utolsó dékánja és Baintner Arnold főszolgabíró, majd m. kir. pénzügyi titkár. Unokája: Baintner Géza (1892–1980) fizikus, egyetemi docens. 

Iskola

A pesti tudományegyetemen jogtudori okl. szerzett (1839) és ügyvédi vizsgát tett (1838). Az MTA tagja (l.: 1865. dec. 10.).

Életút

A pesti kir. tábla hites jegyzője (1836–1838), majd több pesti nemesi családnál jogot tanított (1838–1841), a hg. Eszterházi-uradalom kismartoni igazgatóságának jogi előadója, majd titkára, egyúttal az úriszékeken polgári és büntetőügyek referense és ülnöke (1841–1848). A pozsonyi jogakadémián a statisztika és a magánjog (1848–1850), az osztrák magán- és büntetőjog (1850), a váltó- és kereskedelmi jog (1850–1853), a magyar magánjog, a váltó- és kereskedelmi jog r. tanára (1853–1954). A pozsonyi országos főtörvényszék tanácsosa (1854–1861), az úrbéri törvényszék ülnöke és a tanügyi osztály vezetője (1855–1861); egyúttal a pozsonyi jogakadémia igazgatója is (1850–1861). A Helytartótanács tanácsosa (1861–1862), a pesti tudományegyetemen az osztrák jog és a polgári törvénykezési jog ny. r. tanára (1862–1880); közben a Jog- és Államtudományi Kar dékánja (1870–1871). A Hétszemélyes Tábla Büntető Osztályának szavazóbírája (1863–1869). 

Polgári joggal, elsősorban váltó- és kereskedelmi joggal, magyar és osztrák magánjoggal, a bírósági eljárás és a különböző bírósági szervezetek általános kérdéseivel foglalkozott. Jelentős szerepet játszott a magyar nyelvű jogi felsőoktatás (jogakadémiai és egyetemi) megteremtésében, a magyar nyelvi állam- és jogtudományi szakirodalom kialakításában. 

Emlékezet

Nyugdíjazása után pusztaberki birtokán élt (1880-tól), ott is hunyt el, a helyi Templomkertben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2008-ban). 

Főbb művei

F. m.: Magyar régi és új törvényszéki rendezet és törvényszéki eljárás. (Pozsony, 1851)
Az ausztriai általános magánjog alaptanai, tekintettel a római jogra s a franczia és szászországi polgári törvénykönyvre. Függelékkel ez elveknek a magyar jogéletre való alkalmazásával. Egy. tankönyv. (Pest, 1868)
Vélemény az egyetemi tantervre nézve a Jog- és Államtudományi Karon. 1–5. (Jogtudományi Közlöny, 1868)
Jövő politikánk az országgyűlési képviselők választóihoz. (Pest, 1869)
A bírósági szervezet, különösen a bíróságok megalakulása. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1869. dec. 13.
megjelent: Értekezések a társadalomtudományok köréből. I. köt. 12. Pest, 1869
kivonatosan: Akadémiai Értesítő, 1869)
A bírósági szervezetről. (Pest, 1870)
A bírósági szervezet és peres eljárás köztörvénykezési polgári ügyekben. (Bp., 1877). 

Irodalom

Irod.: Halálhír. (Vasárnapi Ujság, 1881. aug. 21.)
Herczegh Mihály: Emlékbeszéd B. J. fölött. (Bp., 1883)
Apáthy István: Emlékbeszéd B. J. l. tag fölött. (Emlékbeszédek. III. köt. 4. Bp., 1885). 

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013