Bajáki Veronika
Bajáki Veronika

2024. december 9. Hétfő

Bajáki Veronika

jogász

Névváltozatok

Holczer Veronika; Kéri Tamásné

Születési adatok

1924. június 25.

Budapest

Halálozási adatok

2015. november 25.

Budapest


Család

Nagyszülei, apai: Holczer Ignác, Blau Mária.

Szülei: Bajáki Iván (= Holczer Iván, 1894. febr. 4. Bp.–1956. okt. 4. Bp.) a Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bank könyvelő, majd a Gombatermelési Vállalat tisztviselője, termelési ellenőre, Spiegel Erzsébet.

Férje: 1953–1974: Kéri Tamás (= Klein Tamás, 1921. jan. 6.–1973. márc. 31.) közgazdász, a közgazdaság-tudományok kandidátusa. Özvegy.

Gyermeke, leánya: Kéri Anna (1954–).

Iskola

A budapesti VIII. kerületi Zrínyi Ilona Leánygimnáziumban tanult (1934–1938).

A Moszkvai Egyetemen állam- és jogtudományi doktori okl. szerzett (1952), az állam- és jogtudományok kandidátusa (1963), doktora (Moszkva, 1977; honosítva: Budapest, 1980).

Életút

A Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyei alispáni hivatal közigazgatási gyakornoka és Házi Árpád alispán személyi titkára (1945. szept.–1948. febr.), egyúttl a népi kollégiumi mozgalom résztvevőjeként (1946-tól), a Dobó Katica Leánykollégium megszervezője és igazgatója (1946–1948). Az MDP Országos Központ Főtitkárságán Révai József személyi titkára (1948. febr.–1948. okt.). A Felsőoktatási Minisztérium Marxizmus-Leninizmus Oktatási Főosztálya főelőadója (1952–1953).

Az ELTE ÁJTK Szovjetjogi Tanszék, Magyar Államjogi Tanszéke, ill. Alkotmányjogi Tanszéke tanársegéde (1953–1956), egy. adjunktusa (1957–1967), egy. docense (1967–1989). A Szovjet Tudományos Akadémia (SZUTA) Keldis-ösztöndíjas vendégkutatója (1975–1977). Az ELTE ÁJTK Tudományos Bizottságának titkára (1963–1975).

Az MTA–TMB-n Weltner Andor aspiránsa (1957–1961).

Magyar és összehasonlító államjoggal, összehasonlító alkotmányjoggal, az állam belső szerkezetével, munkajoggal, elsősorban az állampolgárság elméleti és gyakorlati kérdéseivel és a dolgozói önkormányzatokkal foglalkozott. Tudományos pályafutásának kezdetén Magyarországon az elsők között vizsgálta a képviseleti és a közvetlen demokráciát az államhatalom és az államigazgatás helyi szerveiben. Később érdeklődése a magyar állampolgárság jogtörténete felé fordult. Alapvetően új eredményeket ért el a magyar állampolgárság szabályozása, a magyar állampolgársági ügyekben eljáró szervek történetének feltárása, a kettős állampolgársággal és a honosítással, ill. a visszahonosítással járó nemzetközi jogi egyezmények magyarországi összehangolása terén.

Főbb művei

F. m.: önálló művei, könyvfejezetei: A dolgozók részvétele a helyi szovjetek közrendvédelmi tevékenységében. Kand. értek. (Bp., 1962, részben megjelent: Acta Juridica, 1963)
Tanács és
közrendvédelem. (Bp., Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1966)
Az európai szocialista országok alkotmányos rendszere. Ádám Antallal. (Bp., Tankönyvkiadó, 1972)
Magyar állampolgárság. Kettős állampolgárság. (Bp., Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1973)
Az állampolgárság mint az
állampolgár és a hivatalos személy kapcsolatának alaptényezője. Orosz nyelven. Szerk. (Leningrád, 1974)
Az állampolgárság elméleti és gyakorlati kérdései az európai szocialista államokban. Doktori értek. Orosz nyelven. (Moszkva, 1977)
Az állami döntések tudományos megalapozása a szocialista népképviseleti és államigazgatási szervek tevékenységében. Az ELTE ÁJTK Államjogi Tanszéke és a Leningrádi Zsdanov Egyetem Államjogi ás Államigazgatási Tanszéke Szimpóziuma. Visegrád, 1976. szept. 13–14. Szerk. Berényi Sándorral és Szalay Évával. (Tudományos tanácskozások és viták 4. Bp., 1978)
A magyar állampolgárság kialakulásától és fejlődésétől napjainkig. (A magyar állampolgárság. Megszerzése és elvesztése a gyakorlatban. Szerk. is. Besnyő Károllyal, Geller Sándorral és Horváth Ferenccel. Bp.,
Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1982)
Az egységes szovjet állampolgárság. (Összehasonlító jogtörténet. Bolgár Elek-emlékkönyv. Szerk. Horváth Pál és Révész T. Mihály. Bp., Akadémiai Kiadó, 1982)
Az alkotmányosság alapjai. Társadalom – demokrácia – alkotmányosság. Szerk. Kukorelli István és Schmidt Péter. Írta. Többekkel. (Bp., Kossuth Könyvkiadó, 1989).

F. m.: tankönyvei, jegyzetei, egyetemi segédkönyvei: Útmutató levelező hallgatók részére a törvénykezési szervezeti jog c. kollégiumhoz. Összeáll. B. V. (Bp., 1958 és utánnyomások: 1959–1961)
Magyar alkotmányjog I. Gaál Zoltánnal, Sári Jánossal és Schmidt Péterrel. Főisk. tankönyv. (A Rendőrtiszti Főiskola kiadványa. Bp., 1973 és utánnyomások)
Bevezetés az állami és jogi alapismeretekbe. Egy. jegyz. (Szakmunkások jogi kari egyetemi felvételre előkészítő tanfolyamai. Bp., 1975 és utánnyomások)
Az állampolgárság. (Magyar alkotmányjog. Bp., BM Tanulmányi és Propaganda Csoportfőnökség, 1976 és utánnyomások)
Az állampolgárság általános kérdései. (Állami szakirodalom-gyűjtemény. Képzési segédanyag az Állam- és Jogtudományi Kar hallgatói részére. Bp., Tankönyvkiadó, 1977 és utánnyomások).

F. m.: tanulmányai: A munkások és alkalmazottak munkakönyvei a Szovjetunióban. (Jogtudományi Közlöny, 1954. 10.)
A munkajogi törvényhozás néhány aktuális problémája. Orosz nyelven. (Szovjetszkaja Juszticija, 1958. 12.)
A Szovjetunió bírósági szervezetének néhány újabb vonásáról. (Jogtudományi Közlöny, 1960. 3.)
A társadalmi bíróságokról. (Jogtudományi Közlöny, 1960. 7-8.)
Társadalmi részvétel a közrend védelmében. (Valóság, 1960. 3.)
Új államjogi tankönyv a Szovjetunióban. (Állam és Igazgatás, 1961. 5.)
A társadalmi szervek szerepe az állami feladatok megoldásában. (Állam és Igazgatás, 1961. 8.)
Az államigazgatási bizottságok. (Állam és Igazgatás, 1962. 8.)
A dolgozók részvétele a helyi szovjetek munkájában. (Acta Facultatis Politico-Iuridicae Universitatis Scientiarum Budapestinensis de Rolando Eötvös Nominatae, 1963)
A
helyi szovjet szocialista törvényességi bizottsága. (Állam és Igazgatás, 1963. 4.)
Az állampolgárságról. (Jogtudományi Közlöny, 1967. 1.)
A jogtudományi kutatás módszertani kérdései. (Felsőoktatási Szemle, 1967. 5.)
Az akarat szerepe az állampolgárságban. (Állam és Igazgatás, 1967. 12.)
A Szovjetunió államjoga. (Állam és Igazgatás, 1968. 6.)
Az állampolgárság alapelvei és az NDK állampolgársági törvénye. (Állam és Igazgatás, 1969. 10.)
A szovjet föderáció alapelvei és felépítésének formái. (Állam és Igazgatás, 1972. 12.)
Szovjet államjog. (Állam és Igazgatás, 1973. 1.)
Általános és sajátos vonások az európai szocialista országok állampolgárságának szabályozásában. Orosz nyelven. (Szovjetszkoje goszudarsztvo i pravo, 1976)
A Szovjetunió új alkotmányának előkészítése és elfogadása. (A szocialista alkotmányfejlődés és a Szovjetunió új alkotmánya. Tudományos ülés a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója alkalmából. Bp., ELTE, 1977)
Az állampolgár jogi helyzete és állampolgársága. (Állam és Igazgatás, 1978. 6.)
Alapelvek és normák kapcsolatrnedszere a Szovjetunió új állampolgársági törvényében. (Állam és Igazgatás, 1979. 10.).

Irodalom

Irod.: források és műveiről: Még az Északi-sark vidékéről is… Bajáki Veronika hazajött Moszkvából és elmesélte, hogyan élnek a moszkvai diákok. (Friss Újság, 1948. jún. 28.)
Bajáki Veronika szovjet joghallgató. (Képes Figyelő, 1950. aug. 12.)
B. Sz.: Tanulmányok és élmények. Száz nép a Szovjetunióban. [Dr. Bajáki Veronika egyetemi docensről.] (Egyetemi Lapok, 1972. dec. 13.)
Mónus Lajos: Bajáki Veronika:
Magyar állampolgárság. Kettős állampolgárság. (Állam és Igazgatás, 1974. 8.)
Tallos József: Bajáki Veronika:
Magyar állampolgárság. Kettős állampolgárság. (Magyar Jog, 1974. 10.)
Janáky: Tanáraink – könyveikről. Bajáki Veronika:
Magyar állampolgárság. Kettős állampolgárság. [Beszélgetés Bajáki Veronikával könyvéről.] (Egyetemi Lapok, 1975. febr. 18.)
Kulcsár Anna: Miért alapvető emberi jog az utazás? [Beszélgetés dr. Bajáki Veronikával, az ELTE tanárával.] (Esti Hírlap, 1987. nov. 27.).

Irod.: lexikonok: Magyar ki kicsoda? 1990. (Bp., 1990)
Magyar és nemzetközi ki kicsoda? 1992–1998. (Bp., 1991–1997)
Magyar és nemzetközi ki kicsoda? 2000–2009. (Bp., 1999–2008).

 

neten:

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-DRR3-X19?i=255&cc=1452460&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3A7D4C-MQ2M (Bajáki Iván halotti anyakönyve, 1956)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/315129 (Bajáki Iván gyászjelentése, 1956)

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2023

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője