Bajkó Mátyás
neveléstörténész
Születési adatok
1925. március 1.
Ditró
Halálozási adatok
1999. szeptember 22.
Debrecen
Temetési adatok
1999. október 5.
Debrecen
Debreceni köztemető
Család
Csíki székely családból származott, gyermekkorát Ditrón, Csíkszeredán és Csíksomlyón töltötte. Sz: Bajkó Bálint földműves, Kiss Amália. F: 1950-től Szabó Julianna. Leánya: Bajkó Magdolna (1952. dec. 23.). Két testvére volt: tanítónők.Iskola
Kolozsvárott éretts. és tanítói okl. szerzett (1945), kiegészítő érettségi vizsgát tett (1946), a KLTE BTK-n magyar–történelem szakos tanári okl. szerzett (1953), doktorált (1958) a neveléstudományok kandidátusa (1972) doktora (1991).Életút
Ditrón (1945–1946), szállásföldi tanyai iskolákban tanító (1947). A KLTE BTK Pedagógia Tanszék gyakornoka (1953–1954), tanársegéde (1954–1959), egy. adjunktusa (1959–1974), egy. docense (1974–1992), egy. tanára (1992. júl. 1.–1999) és a Pedagógiai Intézet igazgatóhelyettese (1989-től). A Hzafias Népfront Pedagógiai Munkabizottságának Hajdú-Bihar megyei elnöke (1979-től). Tud. pályafutásának kezdetén a magyar gyermekirodalom történetével fogl., majd érdeklődése a reformkori magyar iskolakultúra, a magyarországi és az erdélyi protestáns kollégiumok története, ill. Erdély művelődéstörténete felé fordult. Magyarországon elsők között kezdte alkalmazni a pedagógiai komparatisztika módszertani eljárásait, vizsgálta az összehasonlító pedagógiatörténeti kutatások metodológiai kérdéseit.Elismertség
Az MTA Neveléstörténeti Albizottság (1957–1965), ill. Bizottság tagja (1965-től). A Magyar Pedagógiai Társaság Neveléstörténeti Szakosztályának társelnöke (1977-től). A Magyar Comenius Társaság tagja (1976-tól), a Debreceni Erdélyi Kulturális Kör elnöke (1989-től). Az Erdélyi Szövetség társelnöke (1989–1993), alelnöke (1993–1999). Az Association for Teacher Education is Europe (ATEE, 1983-tól) és az International Society for Eighteenth Century Studies magyar tagozatának tagja (1987-től).Elismerés
Szent László-emlékérem (1998).Szerkesztés
A debreceni Iskolatörténeti Dolgozatok sorozatszerkesztője (1974-től), az Erdélyi Tükör c. folyóirat főszerkesztője (1989-től).Főbb művei
F. m.: Gyermekek a meséről. (Alföld, 1954)Székely gyermekmesék nyomában. (Igazság, 1956)
Adalékok Beregszászi Pál Rajz Oskolájának történetéhez. – Kerekes Ferenc felsőoktatási szisztémája. (Acta Debreceniensis, 1957)
Benedek Elek tanügyi publicisztikája. Részben egy. doktori értek. is. (Pedagógiai Szemle, 1958)
Budai Ézsaiás. (Magyar Pedagógia, 1966)
Nemzeti nevelésügyünk a reformkorban. (Debrecen, 1969)
A főbb iskolakollégiumok belső életének fejlődése a reformkorban. Kand. értek. (Debrecen, 1972)
Egyetemes és magyar neveléstörténet. I. Vaskó Lászlóval. (Bp., 1973
5. kiad. 1986)
Hajdúszoboszló művelődéstörténete. (Hajdúszoboszló története. Szerk. Dankó Imre. Hajdúszoboszló, 1975)
Kollégiumi iskolakultúránk a felvilágosodás idején és a reformkorban. (Bp., 1976)
Az iskolatörténeti kutatások módszertani kérdései. (Bevezetés a neveléstörténeti kutatómunkába. Szerk. Ködöböcz József. Bp., 1976)
Összehasonlító pedagógia. 1–2. (Bp., 1976–1978
2. kiad. 1986)
Az első Ratio Educationis és a korabeli magyar iskolakultúra. (Kétszáz éves az I. Ratio Educationis. Nyíregyháza, 1979)
A pozsonyi líceum reformkori történetéhez. (Bp., 1980)
Vázlatok és tapasztalatok a pedagógiaoktatás és a Neveléstudományi Tanszék történetéből. 1825–1980. Vaskó Lászlóval, Petrikás Árpáddal. (Acta Paedagogica Debrecina. 81. Debrecen, 1981)
Egyházszervezet és iskolarendszer. (Debrecen története. 2. 1693–1849. Szerk. Rácz István. Debrecen, 1981)
Kollégium- és intézménytörténeti értekezések. Vaskó Lászlóval. (Acta Paedagogica Debrecina. 86. Debrecen, 1983)
A debreceni kollégium tanulmányi anyaga és a hajdúvárosok partikuláris iskolái 1770 és 1807 között. (A Ráday Gyűjtemény Évkönyve. 1984/85. Szerk. Benda Kálmán. Bp., 1986)
A nevelésügy a reformkorban. Orosz Lajossal. (A magyar nevelés története. Főszerk. Horváth Márton. Bp., 1988)
A nemzeti műveltség jelentkezésének és kibontakozásának kora. (A debreceni református kollégium története. Szerk. Kocsis Elemér. (Bp., 1989). A magyarországi és az erdélyi protestáns kollégiumok 1777 és 1848 között. Doktori értek. is. (Debrecen, 1992)
Jausz Béla törekvései a tanárképzésben. (Tanárképzésünk egykor és ma. Szerk. Orosz Gábor. Debrecen, 1996)
szerk.: Három arany alma. Népmesék. Szerk. Béres Andrással. (Debrecen, 1955
2. kiad. Debrecen, 1956)
Intézményeink múltjából. (Debrecen, 1974)
Jausz Béla-emlékkötet. (Debrecen, 1976)
Alkotó iskola – alkotó pedagógus. (Debreceni pedagógiai füzetek. 3. Debrecen, 1982).
Irodalom
Irod.: Brezsnyánszky László: In memoriam B. M. (Új Pedagógiai Szemle, 2000).Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu, 2013
Aktuális havi évfordulók
Gragger Róbert
irodalomtörténész
Géber Ede
orvos, bőrgyógyász
Haberern Jonathán Pál
orvos, sebész
Hagelmayer István
közgazdász
Halász Géza
orvos, politikus
Foglalkozások
politikus (651), orvos (570), író (432), történész (353), jogász (317), irodalomtörténész (277), újságíró (258), szerkesztő (255), műfordító (215), pedagógus (202), költő (181), közgazdász (177), nyelvész (161), gépészmérnök (160), biológus (137), festőművész (119), vegyészmérnök (115), kémikus (111), római katolikus pap (110), mezőgazdasági mérnök (104), matematikus (97), művészettörténész (92), levéltáros (89), muzeológus (87), fizikus (85)