Család

Sz: Bajomi Lázár Endre (1914–1987) író, műfordító, kultúrtörténész, Etard Jacqueline. Testvére Bajomi Dániel (1946–) biológus és Bajomi Iván (1952–) szociológus. 1951-től Magyarországon élt.

Iskola

Az ELTE BTK-n magyar–francia szakos tanári okl. szerzett (1969), a politikatudomány kandidátusa (1995).

Életút

A Tömegkommunikációs Kutatóközpont, ill. a Magyar Közvélemény-kutató Intézet kérdezőbiztosa (1970–1971), a Közvélemény- kutató Osztály tud. munkatársa (1971–1989), a Medián Közvélemény- és Piackutató Kft. (1989–1994), majd a Marketing Centrum Közvélemény- és Médiakutató Üzletág alapító tud. munkatársa (1994–1995), az MTA–ELTE BTK Kommunikációelméleti Kutatócsoport tud. főmunkatársa (1995–1996). A Francia Politikatudományi Intézet vendégkutatója (1988). Az ELTE BTK Népművelés Tanszékén a tömegkommunikáció-elmélet, egyúttal az ELTE ÁJTK-n a sajtószabadság-elmélet előadója (1975–1985). A tömegkommunikáció szociológiájával, a tömegkommunikáció, a közvélemény, a helyi és az országos nyilvánosság sajátosságainak vizsgálatával, a kisebbségek és a lokalitás szociológiai kérdéseivel fogl. 1973-tól végzett közvélemény- kutatásokat nemzeti-etnikai kérdésekről, több összefoglaló tanulmányt készített a magyar, a román és a szlovák közvélemény- kutatások nemzeti-etnikai problémáiról. Alapvetően új eredményeket ért el a magyarországi nemzeti identitás történeti vizsgálata, a fogalom értelmezésének szociológiai alakulása terén. Bebizonyította a nemzeti tudat és a tömegközlési eszközök, ill. intézmények feletti uralomért vívott ideológiai harc összefüggéseit. Elsők között fogl. a budaörsi németek kitelepítésével, az ő kezdeményezésére készült a nagy vihart kavart Sváb passió c. dokumentumfilm (1987). Részt vett, ill. vezető szerepet játszott a Phralipe Független Cigányszervezet (1989) és a Minoritás Kisebbségkutató Intézet megalapításában (1993). Sikertelen kísérletet tett egy független rádió megalapítására (Budaörsi Rádió, 1985), ill. az első Roma Rádió létrehozására (1991).

Elismertség

A Nyilvánosság Klub alapító tagja (1988) és ügyvivője (1989). A Phralipe Független Cigányszervezet alapító vezetőségi tagja (1989- től). A Szabad Rádiók Magyarországi Szervezetének alapító elnöke (1992-től). A Politikatudományi Társaság alapító tagja (1980- tól).

Szerkesztés

A Jel–Kép című folyóirat közvélemény-kutatási rovatának szerkesztője (1976–1983), a Phralipe című cigány kulturális folyóirat (1990), a Regio című kisebbségtudományi szemle szerkesztője (1992–1996).