Bajomi Lázár Guy
Bajomi Lázár Guy

2024. december 6. Péntek

Bajomi Lázár Guy

szociológus

Névváltozatok

Lázár Guy

Születési adatok

1944. április 5.

Párizs

Halálozási adatok

1996. március 17.

Budapest


Család

Sz: Bajomi Lázár Endre (1914–1987) író, műfordító, kultúrtörténész, Etard Jacqueline. Testvére Bajomi Dániel (1946–) biológus és Bajomi Iván (1952–) szociológus. 1951-től Magyarországon élt.

Iskola

Az ELTE BTK-n magyar–francia szakos tanári okl. szerzett (1969), a politikatudomány kandidátusa (1995).

Életút

A Tömegkommunikációs Kutatóközpont, ill. a Magyar Közvélemény-kutató Intézet kérdezőbiztosa (1970–1971), a Közvélemény- kutató Osztály tud. munkatársa (1971–1989), a Medián Közvélemény- és Piackutató Kft. (1989–1994), majd a Marketing Centrum Közvélemény- és Médiakutató Üzletág alapító tud. munkatársa (1994–1995), az MTA–ELTE BTK Kommunikációelméleti Kutatócsoport tud. főmunkatársa (1995–1996). A Francia Politikatudományi Intézet vendégkutatója (1988). Az ELTE BTK Népművelés Tanszékén a tömegkommunikáció-elmélet, egyúttal az ELTE ÁJTK-n a sajtószabadság-elmélet előadója (1975–1985). A tömegkommunikáció szociológiájával, a tömegkommunikáció, a közvélemény, a helyi és az országos nyilvánosság sajátosságainak vizsgálatával, a kisebbségek és a lokalitás szociológiai kérdéseivel fogl. 1973-tól végzett közvélemény- kutatásokat nemzeti-etnikai kérdésekről, több összefoglaló tanulmányt készített a magyar, a román és a szlovák közvélemény- kutatások nemzeti-etnikai problémáiról. Alapvetően új eredményeket ért el a magyarországi nemzeti identitás történeti vizsgálata, a fogalom értelmezésének szociológiai alakulása terén. Bebizonyította a nemzeti tudat és a tömegközlési eszközök, ill. intézmények feletti uralomért vívott ideológiai harc összefüggéseit. Elsők között fogl. a budaörsi németek kitelepítésével, az ő kezdeményezésére készült a nagy vihart kavart Sváb passió c. dokumentumfilm (1987). Részt vett, ill. vezető szerepet játszott a Phralipe Független Cigányszervezet (1989) és a Minoritás Kisebbségkutató Intézet megalapításában (1993). Sikertelen kísérletet tett egy független rádió megalapítására (Budaörsi Rádió, 1985), ill. az első Roma Rádió létrehozására (1991).

Elismertség

A Nyilvánosság Klub alapító tagja (1988) és ügyvivője (1989). A Phralipe Független Cigányszervezet alapító vezetőségi tagja (1989- től). A Szabad Rádiók Magyarországi Szervezetének alapító elnöke (1992-től). A Politikatudományi Társaság alapító tagja (1980- tól).

Szerkesztés

A Jel–Kép című folyóirat közvélemény-kutatási rovatának szerkesztője (1976–1983), a Phralipe című cigány kulturális folyóirat (1990), a Regio című kisebbségtudományi szemle szerkesztője (1992–1996).

Főbb művei

F. m.: A magyar fiatalok társadalmi-politikai nézetei az MRT TK kutatásainak tükrében. (TK Kék Jelentések, 1973)
Nézetek a hazafiságról, a magyarságról és az internacionalizmusról. Hann Endrével, Hunyady Györggyel. (TK Kék Tanulmányok, 1974)
Társadalmi szükségletek és televíziós modellek. (Jel–Kép, 1980)
A nyugati kultúra hazai recepciója és az ideológia. (Kultúra és Közösség, 1984)
Kik tartoznak a nemzethez? Fiatalok a magyarság ismérveihez és a határokon túli magyarokról. (Ifjúsági Szemle, 1988)
Magyarságtudat és nemzetiségek. Egy közvéleménykutatás tapasztalatai. (Világosság, 1989)
Politikai-ideológiai áramlatok a magyar társadalomban. Nagy Lajos Gézával. (Társadalomkutatás, 1989)
Zsidókról, cigányokról és egyéb magyarokról. (Phralipe, 1991)
Jólét vagy szabadság? Közvélemény-kutatások a rendszerváltáról. (Mozgó Világ, 1993)
A felnőtt lakosság nemzeti identitása a kisebbségekhez való viszony alakulásában. Kand. értek. (Bp., 1994).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője