Bak Róbert
Bak Róbert

2023. február 7. Kedd

Bak Róbert

orvos, pszichoanalitikus, pszichiáter

Névváltozatok

Bak Róbert Károly; Bak, Robert C.

Születési adatok

1908. október 14.

Budapest

Halálozási adatok

1974. szeptember 15.

Washington, Egyesült Államok


Család

Nagyszülei: dr. Bak Izrael (†1894. jan. 15. Bp. Temetés: 1894. jan. 17. Kerepesi út) rabbi, hittanár, Brill Róza (†1900. márc. 31. Bp. Temetés: 1900. ápr. 2. Kerepesi út); dr. Brück Simon (†1903. nov. 18. Bp. Temetés: 1903. nov. 20. Kerepesi út) hasonszenvi orvos, 1848/49-es tábori orvos, Deutsch Franciska (= Deutsch Fanny/Fáni, †1896. szept. 18. Bp. Temetés: 1896. szept. 20. Kerepesi út).

Bak Izrael testvérei: dr. Bak Henrik (1846. szept. 22. Szeged, Csongrád vm.–1915. máj. 25. Atlanta, Georgia, Egyesült Államok) orvos, belgyógyász, egyetemi tanár, ill. Bak Fülöp, dr. Bak Illés, Bak Joachim, Bak Mór és Bak Betta, Bak Cecil, Bak Jozefin és Bak Teréz.

 

Szülei: Bak Soma (1874. okt. 21. Bp.–1945. febr. 9. Bp. Temetés: 1945. szept. 6. Farkasrét), a Magyar Általános Hitelbank tisztviselője, majd a Mezőgazdasági Ipar Rt. ügyvezető igazgatója, Brück Irén (1875. szept. 9. Bp.–1938. jún. 11. Bp. Temetés: 1938. jún. 13. Farkasrét).

Bak Soma testvérei: Bak Elza (†1920. febr. 16. Bp. Temetés: 1920. febr. 19. Rákoskeresztúr) a budapesti VI. kerületi felső leányiskola és leánygimnázium r. tanára, dr. Sebestyén Károlyné Bak Hedvig (1872. szept. 27. Bp.–1922. jan. 28. Bp. Temetés: 1922. jan. 30. Rákoskeresztúr), dr. Rosenberg Simonné/Sománé Bak Hermine (†1922. jan. 7. Bp.), Szegő Árpádné Bak Ilonka, Szegő Ferencné Bak Jenny (= Bak Eugénia, 1881. jan. 29. Bp.) dr. Bak Henrik ügyvéd (1876. szept. 12. Bp.) és Bak Richárd.

Bak Hedvig férje: Sebestyén Károly (= 1890-ig Schlossberger Károly, 1872. júl. 10. Gödre, Baranya vm.–1945. jan. 5. Bp.) író, irodalomtörténész, műfordító.

Brück Irén testvérei: dr. Brück Miksa (1862. Várpalota, Veszprém vm.–1939. okt. 12. Bp.) orvos, gyermekgyógyász, dr. Márkus Dezsőné Brück Berta (1867. máj. 12. Pest–1954. ápr. 10. Bp.), Brück Jenő és Brück Henrik.

Brück Berta férje: Márkus Dezső (1862. okt. 13. Paks–1912. dec. 3. Bp. Temetés: 1912. dec. 6. Rákoskeresztúr) jogász, kúriai bíró.

 

Testvérei: dr. Bak Lóránt (= Bak Loránd/Lala 1903. márc. 5. Bp.–1975. ápr. 15. Bp.) közgazdász, magántisztviselő és Bak Miklós (1905. Bp.–1945. jan. 15. Bp.). dr. Bak Lóránt közlekedési baleset áldozata lett.

dr. Bak Lóránt felesége: Bús Ilona (= Liszer/Lisser Ilona, 1897. jan. 10. Nagykálló, Szabolcs vm.–1980. Bp.) író, költő.

dr. Bak Lóránt és Bús Ilona fia: dr. Bak János (= Bak János Mihály, 1929. ápr. 25. Bp.–2020. jún. 18. Hol?) történész, egyetemi tanár.

Bús Ilona testvérének, Liszer Paulának fia: Ámos Imre (1907. dec. 7. Nagykálló–1944. nov. Ohrdorf, Nord Lager, Türingia, Németország) festőművész, grafikus.

 

Felesége: Kántor Pepa színésznő, angoltanár. Elvált. Élettársa: Zimmermann Manci (†1971) New York-i üzletasszony, régiségkereskedő.

Kántor Pepa testvérének, Kántor Editnek férje: Pfeifer Zsigmond (1889. máj. 4. Zalaegerszeg–1944. nov. 15. Buchenwald, koncentrációs tábor) orvos, pszichiáter.

Iskola

A budapesti V. kerületi Berzsenyi Dániel Gimnáziumban (1918–1924) és a budapesti VIII. kerületi VIII. kerületi Zrínyi Miklós Reálgimnáziumban tanult (1924–1925), magánúton éretts. (1926), a Pázmány Péter Tudományegyetemen orvosdoktori okl. szerzett (1933), elmeorvosi szakképesítést szerzett (1937), kiképző analízist Hermann Imrétől tanult, esetmegbeszélésekre Kovács Vilma és Bálint Alice szemináriumaira járt.

Életút

A budapesti lipótmezei Elme- és Ideggyógyintézet gyakornoka (1933–1935), a Pázmány Péter Tudományegyetem Balassa utcai Elme- és Idegkórtani Klinikáján Benedek László tanársegéde (1935–1940). A Siesta Szanatóriumban József Attila orvosa (a költő utolsó hónapjaiban, 1936–1937). A II. világháború kezdetén Erdélyben munkaszolgálatos századorvos (1940). A Magyar Pszichoanalitikusok Egyesülete tagja (1938–1940).

Édesapja külügyminisztériumi kapcsolatain keresztül sikerült útlevélhez jutnia. Családjával előbb Spanyolországban élt (1940–1941), majd az Egyesült Államokban telepedett le (1941. jún. 7-én érkezett meg Manhattanbe). Híres pszichoanalitikus magánrendelőjét vezette New Yorkban (a Fifth Avenue 985. alatt, 1942-től). A New York-i Pszichoanalitikai Egyesület tagja (1943-tól), elnöke (1957–1959). A New York-i Pszichoanalitikai Intézet előadó tanára (1943–1944). A New York-i Columbia Egyetem Pszichoanalitikai és Pszichoszomatikus Klinika külső előadó tanára (1945-től).

Tudományos pályafutásának kezdetén a szkizofrénia kezelésével és teoretikus megközelítésével foglalkozott. Testvére, Bak Miklós is ebben a betegségben szenvedett, s érdeklődését a betegség pszichoanalitikus gyógyítására sógora, Pfeifer Zsigmond keltette fel. Hermann Imre tanítványaként nemsokára más elmegyógyászati kórképekre is alkalmazta a pszichoanalitikus szemléletet. Amikor Gyömrői Editnek komoly nehézségei támadtak József Attila pszichoanalitikus kezelésében, Gyömrői Edit nagybátyja, a Magyar Pszichoanalitikai Egyesület elnöke, Hollós István megkérte a fiatal Bak Róbertet – aki közelállt a Szép Szó köréhez – hogy vegye át József Attila, akkor már a Siesta szanatóriumban folyó kezelését (testvérét, Bak Miklóst is itt kezelték!). Bak Róbert József Attiláról megjelent patográfiájában szkizofréniának tartotta a költő betegségét, írásaiban azt mutatta ki, hogy a költő hogyan jelenítette meg késői verseiben saját pszichózisának élményeit. Pszichoanalitikusként részt vett a két világháború közötti utolsó nemzetközi pszichonalitikai kongresszuson (Párizsban, 1938-ban). Itt elhangzott előadása (megjelent: Regression of Ego-Orientation and Libido in Schizophrenia, 1939) máig a legtöbbet idézett tanulmánya.

A pszichózis és a perverzió jelenségét elsők között igyekezett a pszichoanalitikus fejlődési modell részévé tenni. Úgy vélte, hogy a realitás- és a tárgykonstancia egymással összefüggő viszonyban állnak, hasonlóan, mint a tárgy és az őt jelölő szó. A libidó által megszállt tárgy megváltoztatja az agresszív impulzusokat, és módosítja a kiürülés formáját. A megszállt tárgy különös pozícióba kerül, megtartása fontosabb lesz, mint az agressziókiélési szükséglet. Ezzel az egyén növeli a frusztrációtűrő képességét – a toleranciát. Az agresszív késztetés kiürülésének lehetőségét az én és nem a felettes-én kontrollálja. A tolerancia képességének kialakulásakor a tárgy megtartása érdekében a rombolási szándék csökken, és ezáltal mérséklődik az intrapszichés konfliktus. Amerikai emigrációjában később vizsgálta még az én megsemmisülésének patológiai folyamatát, az elmúláshoz és a gyászhoz fűződő tudattalan képzetek kialakulását, ill. a korai patologikus állapotok, a pszichózisok és perverziók művészi kifejezési formáit.

Főbb művei

F. m.: Schizophreniánál alkalmazott insulin therápiáról. (Gyógyászat, 1934. 7.)
Analysis in a Case of Parakinetic Mannerism. (Schweizerisches Archiv für Neurologie und Psychiatrie, 1937)
A koponya hyperostosisok neuropsychiatriai vonatkozásai. Somogyi Istvánnal. (Orvosi Hetilap, 1937. 11. és németül: Deutsche Zeitung für Nervenheilkunde, 1937)
A Basedow-psychosis. Somogyi Istvánnal. (Orvosi Hetilap, 1937. 31.)
Élménypszichológiai elemzés a „Faxensyndrom-nál”. (Gyógyászat, 1938. 46.)
Interpretations of a Case of Catatonic Ritual. – Verständliche Zusammenhänge in einem Falle von parakinetischer Manieriertheit. (Schweizerisches Archiv für Neurologie und Psychiatrie, 1939)
Regression of Ego-Orientation and Libido in Schizophrenia. (International Journal of Psychoanalysis, 1939)
To the Question of the Effectivness of Cardiasol-Schock Treatment. (Der Nervenarzt, 1939)
Über die dynamisch-strukturellen Bedingungen des primären Beziehungswahns. (Zeitschrift für die gesammte Neurologie und Psychiatrie, 1939)
Összehasonlító vizsgálatok a schizophrenia aktív és nem-aktív kezeléséről. Eszenyi Margittal, Horányi Bélával és Lehoczky Tiborral. (Orvosi Hetilap, 1939. 13.)
A vegetatív dystoniás depressióról. (Orvosi Hetilap, 1939. 16.)
A személyiség szétesésének kórlélektanához. (Orvostudományi Közlemények, 1940)
Az örökletes ataxia elsődleges myopathiával. 1–2. Benedek Lászlóval. (Gyógyászat, 1940. 19–20.)
A kóros szervvérzések tünet- és kórélettanáról. (Orvosi Hetilap, 1940. 12.)
Temperature-Orientation and Overflowing of Ego-Boundaries in Schizophrenia. (Schweizerisches Archiv für Neurologie und Psychiatrie, 1941)
Dissolution of the Ego, Mannerisms and Delusion of Grandeur. (Journal of Nervous and Mental Diseases, 1943)
Modification of the Electrofit. Többekkel. (American Journal of Psychiatry, 1943)
Fetishism. (Journal of the American Psychoanalytic Association, 1946)
Masochism in Paranoia. (The Psychoanalytic Quarterly, 1946)
Review of Hinsie. The Person in the Body. An Introduction to Psychomatic Medicine. (The Psychoanalytic Quarterly, 1947)
Discussion of Dr. Wexter’s Paper. The Structural Problem in Schizophrenia. (Psychotherapy with Schizophrenics. Szerk. Brody, E. New York, 1952)
The Schizophrenic Defence against Agression. (International Journal of Psychoanalysis, 1954)
Agression and Perversion. (Perversions. Szerk. Bálint M. és Loránd, S. New York, 1956)
Discussion of Greenacre’s. The Family Romance of Artist. Beres, D.-vel és Stone, L.-lel. (The Psychoanalytic Study of the Child, 1958)
Current Report a Schizophrenia and Perversions. (Rivista Psicoanalitico, 1967)
The Phallic Women. The Ubiquitos Fantasy in Perversions. (The Psychoanalytic Study of the Child, 1968)
Psychoanalysis Today. (Journal of the American Psychoanalytic Association, 1970)
Recent Developments in Psychoanalysis. A Critical Summary of the Main Theme of the 26th International Psychoanalytical Congress in Rome. (International Journal of Psychoanalysis, 1970)
Object-Relationships in Schizophrenia and Perversion. (International Journal of Psychoanalysis, 1971)
Being in Love and Object Loss. (International Journal of Psychoanalysis, 1973 és magyarul: Szerelem és tárgyvesztés. Ford. Berta Ádám. Thalassa, 1999. 2-3.)
Distortions of the Concept of Fetishism. (The Psychoanalytic Study of the Child, 1974)
A megkapaszkodás ösztöne, szadizmus és dominancia. (Pszichoterápia, 2005. 5.).

Irodalom

Irod.: családi források: Meghalt dr. Bak Izrael, a budapesti zsidó hitközség hitoktatója. (Pesti Napló, 1894. jan. 15.)
Haber Samu: Bak Izrael. (Egyenlőség, 1894. jan. 19.)
Elhunyt dr. Brück Simonné Deutsch Fanny asszony. (Pesti Hírlap, 1896. szept. 20.)
Bak Izrael hírneves rabbi özvegye öngyilkos lett. Harmadik emeleti lakásáról leugrott és nyomban meghalt. (Pécsi Napló, 1900. ápr. 1.)
Elhunyt özv. Bak Izraelné Brill Róza. (Pesti Hírlap, 1900. ápr. 1.)
Bak Soma, a Magyar Általános Hitelbank tisztviselője e hónap 11-én vezeti oltár elé Brück Irén kisasszonyt, dr. Brück Simon homeopata orvos leányát, dr. Brück Miksa, ismert gyermekorvos húgát. (Pesti Napló, 1901. ápr. 10.)
Elhunyt dr. Brück Simon fővárosi gyakorló orvos. (Pesti Hírlap, 1903. nov. 19.)
Márkus Dezső. 1862–1912. (Budapesti Hírlap, 1912. dec. 5.)
Elhunyt Bak Elza az Andrássy úti állami leányiskola tanára. (Az Est, 1920. febr. 19.)
Elhunyt dr. Sebestyén Károlyné Bak Hedvig. (Magyarország, 1922. jan. 31.)
Egy igaz zsidó asszony halála. [dr. Rosenberg Sománé Bak Hermin.] (Egyenlőség, 1922. jan. 14.)
Elhunyt Back Sománé Brück Irén. (Az Est, 1938. jún. 14.)
A gettó szenvedéseitől és nélkülözéseitől megtörve 1945. febr. 9-én elhunyt Bak Soma, a Mezőgazdaság Ipar Rt. ny. ügyvezető igazgatója. (Magyar Nemzet, 1945. szept. 4.)
Egy négyes jelzésű villamosszerelvény elütötte dr. Bak Loránd 72 éves nyugdíjas budapesti lakost. Az idős ember a sérüléseibe a kórházban belehalt. (Esti Hírlap, 1975. ápr. 16.).

Irod.: egyéb források: A Pázmány Péter Tudományegyetem új doktorai – Bak Róbert Károly. (Nemzeti Újság, 1933. dec. 28.)
Dr. Bak Róbert az elmebajok szakorvosa cím használatára jogosult. (Budapesti Orvosi Újság, 1937. ápr. 8.)
Bak Róbert: József Attila betegsége. (Szép Szó, 1938. 1.)
Herman Imre: Bak Róbert. (Orvosi Hetilap, 1974. 48.)
Szalai Sándor: Emlékezés József Attila orvosára. Bak Róbert. (Kortárs, 1975. 8.)
Stark András–Bókay Antal: „Köztetek lettem bolond.” Bak Róbert József Attila-patográfiájának újraértelmezése. (Valóság, 1979. 5.)
Bókay Antal–Jádi Ferenc: „Szúrkálnak, óvnak tudós orvosok…” József Attila betegsége Bak Róbert patográfiáinak tükrében. (Jelenkor, 1981. 9.)
Szőke György: József Attila, dr. Bűnbak Róbert és a „stigma”. (Kortárs, 1983. 7.)
Harmat Pál: Freud, Ferenczi és a magyarországi pszichoanalízis. A budapesti mélylélektani iskola története. 1908–1993. (Bern, 1986
2. átd. és bőv. kiad. Bp., Bethlen Gábor Könyvkiadó, 1994)
Mészáros Judit: Világpolgárnak született… Portré Bak Róbertről. Fontosabb művei bibliográfiájával. (Thalassa, 1999. 2-3.)
Leel-Össy Lóránt: A magyar neurológusok és neuropatológusok almanachja. 1800–2000. (Debrecen, 2001)
Stock Imre: József Attila kórlapja. (Világosság, 2004. 8-9.).

 

neten:

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:3QSQ-G9G9-FQ3C?cat=257906 (Bak Henrik születési anyakönyve, 1846)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-6LW9-89P?i=14&cc=1452460 (Bak Hedvig és Sebestyén Károly házassági anyakönyve, 1895)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:9Q97-Y3S9-SPFD?i=197&wc=929Q-SPX%3A40679301%2C46790101%2C1077324602&cc=1452460 (Lisser Ilona születési anyakönyve, 1897)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/315680 (Bak Izrael gyászjelentése, 1894)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-DYL8-8KC?i=96&wc=92QV-929%3A40678301%2C54933001%2C1077264003&cc=1452460 (Bak Izraelné Brill Róza halotti anyakönyve, 1900)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-D4C9-8K?i=29 (Bak Soma és Brück Irén házassági anyakönyve, 1901)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-DT73-5MZ?i=290&cc=1452460 (Bak Eugénia házassági anyakönyve, 1920)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-6SG3-QWK?i=16&cc=1452460&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3AQP79-Y3JD (Dr. Rosenberg Sománé Bak Hermin halotti anyakönyve, 1922)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-69HQ-TNZ?i=73&cc=1452460&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3A8RS7-J66Z (Sebestyén Károlyné Bak Hedvig halotti anyakönyve, 1922)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-D143-JJW?cc=1452460 (Dr. Bak Henrik házassági anyakönyve, 1922)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-DR73-88K?i=184&cc=1452460 (Bak Lóránt házassági anyakönyve, 1928)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/315666 (Bak Elza gyászjelentése, 1920)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-62VZ-RHB?i=187&cc=1452460 (Bak Sománé Brück Irén halotti anyakönyve, 1938)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-6L6S-RX1?i=105&cc=1452460 (Dr. Brück Miksa halotti anyakönyve, 1939)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33SQ-GTMN-5DT?i=708&cc=1452460&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3A6V9F-5PQ7 (Pfeifer Zsigmond halotti anyakönyve, 1944 [az elhalálozás bíróilag lett megállapítva, 1948])

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-69ZQ-38?i=38&cc=1452460 (Bak Miklós halotti anyakönyve, 1945 [az elhalálozás bíróilag lett megállapítva, 1949)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-DT7S-HB5?cc=1452460&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3AQLLC-WDLX (Bak Soma halotti anyakönyve, 1945)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-XKB9-JHT?i=128&cc=1452460 (Dr. Márkus Dezsőné Brück Berta halotti anyakönyve, 1954)

https://www.ceu.edu/article/2020-06-19/janos-m-bak-1929-2020 (Bak János angol nyelvű nekrológja, CEU, 2020)

https://www.berzsenyi.hu/index.php?id_a=55&id_hir=931 (Elhunyt Bak M. János, 200)

 

https://www.ushmm.org/online/hsv/person_view.php?PersonId=5882423 (Pfeifer Zsigmond a Holocaust Survivors and Victim Database-ban, 2020)

https://mindentkimondani.blog.hu/2020/04/01/dr_bak_robert (Bak Róbertről és családjáról, 2020)

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2022

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője