Bakács István
Bakács István

2023. február 7. Kedd

Bakács István

történész, levéltáros

Névváltozatok

Bakács István János 

Születési adatok

1908. január 31.

Budapest

Halálozási adatok

1991. február 15.

Budapest


Család

Dédszülei, apai: Birghoffer Lipót, Perschmann Magdolna.

Dédszülei, anyai: Rajis Lajos (†1906. máj. 12. Bp. Temetés: 1906. máj. 14. Kerepesi út), Bogner Zsófia (†1890. okt. 17. Bp. Temetés: 1890. okt. 19. Erzsébetfalvi Temető); Berger János, Csizmánszky Zsuzsanna (†1895. nov. 17. Bp. Temetés: 1895. nov. 19. Kerepesi út).

Nagyszülei: Birghoffer József (†1930. szept. 23. Bp.) Buda szabad kir. város utolsó született céhmestere és választott polgára, a Budapesti Lövész Egylet első főlövészmestere, Kremsz Ilona (= Kremsz Ilka); Rajos/Rajis Lajos, a Flóra Első Magyar Stearin Gyertya és Szappangyár tisztviselője, Berger Józsa (= Berger Jozefin/Jozefa, †1922. febr. 13. Bp. Temetés: 1922. febr. 15. Kerepesi út).

 

Szülei: Bakács István (= 1898-ig Birghoffer István, 1876. márc. 7. Bp.–1962. máj. 4. Temetés: 1962. máj. 9. Rákoskeresztúr) az első magyar felsőkereskedelmi leányiskola igazgatója, Rajos Lujza (1883. máj. 6. Bp.–1955. jan. 8. Bp. Temetés: 1955. jan. 12. Farkasrét).

Bakács István testvérei: Bakács Gyula (= Birghoffer Gyula, 1886. márc. 29. Bp.–1932. jan. 1. Bp. Temetés: 1932. jan. 3. Rákoskeresztúr) fölművelésügyi miniszteri számtanácsos és Birghoffer Ferenc (1889. szept. 29. Bp.), ill. Birghoffer Ilona (†1888. dec. 31. Bp. Temetés: 1889. jan. 1. Németvölgyi úti Temető) hivatalnok.

Rajos Lujza testvérei: Rajos Lajos (1878. Bp.–1926. júl. 29. Kerekipuszta, Zala vm. Temetés: 1926. aug. 2. Óbuda) mérnök, cs. és kir. tüzérkapitány m. kir. vallás- és közoktatásügyi minisztériumi tanácsos és Rajos Dezső (1881. ápr. 28. Bp.–1966. dec. 23. Bp.) gépészmérnök, ill. Zsoldos Pálné Rajos Józsa és Rajos Margit.

Ifj. Rajos Lajos felesége: Széchy Sarolta (1888. febr. 2. Jaszenovác, Horvátország–1973. ápr. 24. Bp. Temetés: 1973. máj. 5. Óbuda).

Széchy Sarolta testvére: Széchy Károly (1903. dec. 27. Bp.–1972. máj. 22. Bp. Temetés: 1972. máj. 31. Farkasrét) mérnök, egyetemi tanár, az MTA tagja.

 

Felesége: 1942–1991. febr. 15.: Csoma Mária (†1991. dec. 26. Bp. Temetés: 1992. jan. 17. Farkasrét) középiskolai tanár.

Gyermekei, fia: Bakács István (1949. okt. 9.); leánya: Bakács Bernadette (1952. febr. 7.).

A Bakács család eredeti nevét Birkhoffer változatban is használta, míg a Rajos családot eredetileg Rajisnak hívták, de a Rais/s és a Raisch változatok is ismertek.

Iskola

A kegyes tanítórend budapesti főgimnáziumában éretts. (1926), a Pázmány Péter Tudományegyetemen történelem–latin szakos középiskolai tanári és bölcsészdoktori okl. szerzett (1931), a XVIII. század magyar gazdaság- és társadalomtörténete tárgykörből magántanári képesítést szerzett (1946. szept. 12.), a történelemtudományok kandidátusa (1971).

Életút

A bécsi Magyar Történeti Intézet ösztöndíjasa (1931–1932), majd mint levéltári gyakornok belföldi ösztöndíjas (1933–1934). A Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) Levéltári Osztálya gyakornoka, segédlevéltárosa (1934. márc. 15.–1936), a Magyar Országos Levéltár levéltárosa (1936–1952), főlevéltárosa és a Családi Levéltárak és Gyűjtemények Osztálya (1953. jan. 1.–1959), ill. a Magánlevéltárak és Gyűjtemények Osztálya vezetője (1959–1970), az ún. Forrástudományi Kabinet vezetője (1970–1973. márc. 31.).

A Pázmány Péter Tudományegyetem, ill. az ELTE BTK magántanára (1946–1951).

Domanovszky Sándor (1877–1955) tanítványaként újkori magyar gazdaság- és társadalomtörténettel, uradalomtörténettel, történeti statisztikai és demográfiai kérdésekkel, ill. azok gazdasági összefüggéseivel foglalkozott. Forráskiadói és bibliográfiai tevékenysége is értékes. Ő dolgozta ki a magyarországi nemzetiségi, családi és uradalmi levéltárak rendezésének és rendszerezésének elveit.

Az MTA még a 20. század elején tervbe vette Csánki Dezső hatalmas munkájának, a Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában (1890–1913) c. művének folytatását, s megbízást adott azoknak a megyéknek megírására, amelyekhez az adatgyűjtést Csánki annak idején megkezdte. E nagyszabású kezdeményezésből csak Fekete Nagy Antal (Trencsén vármegye, 1941) és Bakács István (Hont vármegye, 1946; megjelent: 1971!) kötetei készültek el. Bakács István monográfiája Csánki módszerén több jelentős változást hajtott végre. A helységnevek jelölésében következetesen a 19. századi ortográfiát alkalmazta, elhagyta a latin megjelöléseket, fokozottan törekedett viszont a vármegye gazdaságtörténeti leírására: minden gazdaságtörténeti szempontból értékes adatot (malom, jobbágytelek, porták száma stb.) feltüntetett, s ezekre új logikai rendet és adatstruktúrát is kidolgozott. Különösen értékes a minden addiginál részletesebb birtoklástörténeti rész, ami a rendkívül hiányos adatok miatt nem tekinthető genealógiai összefoglalónak, jóllehet Bakács István minden esetben arra törekedett, hogy kiderítse, hogy a megyében törzsökös családról van-e szó. Munkája a magyar gazdaságtörténet- és társadalomtörténet-írás klasszikus forrása, módszertana kutatók generációi számára alapvető jelentőségű.

Első írásai Bakács István János néven jelentek meg (megkülönböztetésül azonos nevű édesapjától).

Elismerés

Szocialista Munkáért Érdemérem (1956), Munka Érdemrend (ezüst, 1969).

Főbb művei

F. m.: önálló művei és könyvfejezetei: Trautsohn herceg regéci uradalmának terméseredményei a XVIII. század első felében. Egy. doktori értek. is. (Tanulmányok a magyar mezőgazdaság történetéhez. I. köt. Bp., 1930)
Törekvések a magyar állami jövedelmek fokozására az 1716–
1717. évi török háborúk után. (A Bécsi Magyar Történeti Intézet Évkönyve. III. Bp., 1933)
A kincstár máramarosi bocskói uradalmának helyzete a XVII–XVIII. század fordulóján. (A Bécsi Magyar Történeti Intézet Évkönyve. IV. Bp., 1934)
A vármegyei javaslatok az 1791. évi úrbáriális bizottság előtt. (Emlékkönyv Domanovszky Sándor születése hatvanadik fordulójának ünnepére. Bp., 1937)
Szent István megalkotja a keresztény magyar államot. (Szent István. Első nagy királyunk élete és alkotásai. Bp., 1938)
Mezőgazdasági
fejlődés. (Magyar művelődéstörténet. IV. köt. Barokk és felvilágosodás. Szerk. Domanovszky Sándor. Bp., 1941
hasonmás kiad.: Szekszárd, 1991)
Levéltári rendezések. (A levéltári szakmai továbbképző tanfolyam előadásai 4. A Levéltárak Országos Központja kiadványa. Bp., 1952)
A dicalis összeírások. (A történeti statisztika forrásai. Szerk. Kovacsics József. A Központi Statisztikai Hivatal és az Országos Levéltár kiadványa. Bp., 1957)
A török hódoltság korának népessége. (Magyarország történeti demográfiája. Szerk. Kovacsics József. Bp., 1963)
Die Wirtschaft vom 16. bis zum 18. Jahrhundert. (Allgemeines Landestopographie des Burgenlandes. Bd. II. Der Verwaltungs bezirk Eisenstadt und die Freistädte Eisenstadt und Rust. Eisenstadt, 1963)
A
magyar nagybirtokos családok hitelügyletei a XVII–XVIII. században. Kand. értek. is. (A Központi Statisztikai Hivatal Könyvtára és a Művelődésügyi Minisztérium Levéltári Osztálya közös kiadványa. Bp., 1965)
Hont vármegye
Mohács előtt. (Bp., Akadémiai Kiadó, 1971).

F. m.: szerk.: A magyar gazdasági irodalom első századainak könyvészete. 1505–1830. I–II. köt. Összeáll. Dóczy Jenővel, Gerendás Ernővel és Wellman Imrével. (Bibliographia oeconomica Hungaricae 1–2. Bp., 1934–1938)
Levéltári alapleltárak. I. Országos Levéltár. 7. Családok, testületek és intézmények levéltárai. Összeáll. B. I. (A Levéltárak Országos Központja kiadványa. Bp., 1953)
A Festetics-család keszthelyi levéltára. Repertórium. Összeáll. B. I. (Levéltári leltárak. 1. Bp., 1955)
Az Esterházy-család hercegi ágának levéltára. Repertórium. Összeáll. B. I. (Levéltári
leltárak. 2. Bp., 1956)
A Széchenyi-család levéltára. Repertórium. Összeáll. B. I. (Levéltári leltárak. 5. Bp., 1958)
A Zichy-család levéltára. Repertórium. Összeáll. B. I. (Levéltári leltárak. 22. Bp., 1963)
Az Eszterházy-család tatai és csákvári levéltára. Repertórium. Összeáll. Iványi Emmával. (Levéltári leltárak. 25. Bp., 1964)
A Károlyi-család nemzetségi és fóti levéltára. Repertórium. Összeáll. B. I. (
Levéltári leltárak. 33. Bp., 1965)
A Dessewffy-család levéltára. Repertórium. Összeáll. B. I. (
Levéltári leltárak. 38. Bp., 1967)
P-szekció. Kisebb családi és személyi fondok. I. köt. 1–444. törzslapszámok. Áttekintő raktári jegyzék. Összeáll. Dávid Lászlónével. (Levéltári leltárak. 44. Bp., 1968)
P-szekció. Kisebb családi és személyi fondok. II. köt. 445–649 alaptörzsszámok. Áttekintő raktári jegyzék. Összeáll. (Levéltári leltárak. 47. Bp., 1969)
A Teleki család iratai. Összeáll. B. I. (Levéltári leltárak 49. Bp., 1970)
P-szekció. Kisebb családi és személyi fondok. III. köt. 650–1560 alaptörzsszámok. Áttekintő raktári jegyzék. Összeáll. (Levéltári leltárak. 53. Bp., 1970)
Iratok Pest megye
történetéhez. 1002–1437. Oklevélregeszták. Összeáll. B. I. (Pest megye múltjából 5. A Pest Megyei Levéltár kiadványa. Bp., 1982).

F. m.: tanulmányai: A sómonopólium Magyarországon III. Károly korában. (Századok, 1933. Pótfüzet)
A regéc-sárospataki uradalom levéltára. (Levéltári Közlemények, 1935. 1-4.)
A
magyar jobbágy a XVIII. században. (Századok, 1936. 7-8.)
Hont vármegye középkori egyházas helyei. (Regnum,
1942–1943)
Economic History. (A Companion to Hungarian Studies, 1943)
Adalékok a földesúri valláspolitikához a XVIII. században. (Regnum, 1944–1946)
Mezőgazdaságunk és az agrár szakirodalom a XVIII. században. (Századok, 1947. 1-10.)
Vas megye XVI. századi jobbágynépessége kiszámításának kérdéséhez. (Történeti Statisztikai Közlemények, 1957. 2-4.)
Népességi és mezőgazdasági adatok a Széchenyi család Somogy és Zala megyei birtokairól a XVIII–XIX. század fordulóján. (Történeti Statisztikai Közlemények, 1958. 3-4.)
A hazai hitelügyletek XVIII. századi történetéhez. Zichy Ferenc győri püspök zárgondnokság alá helyezése, 1750–1758. (Századok, 1965. 1-2.)
A Magyar Országos Levéltár és a Magyar Nemzeti Múzeumi Levéltár 1926–1934 közötti kapcsolatairól. (Magyar Könyvszemle, 1971. 4.)
A somogyvári uradalom XIX. század végi gazdálkodásáról. (Somogy Megye múltjából. Levéltári Évkönyv. Szerk. Kanyar József, 1972)
A magyar közlevéltárak központi irányításának és felügyeletének kezdete. (Levéltári Szemle, 1980. 1-2.).

F. m.: tanulmányai a Levéltári Közleményekben: A Szathmáry Király család borsodi ágának levéltára. (1940–1941)
A családi levéltárak védelme. (1942–1945)
Az ugarföld megművelésének kérdése és a magyar kormányhatóságok. (1946. 1.)
A családi levéltárak rendezése. (1955. 1.)
A családi levéltárak szerkezeti problémái. (1960. 1.)
A missilis. (1966. 1.)
A Magyar Nemzeti Múzeum Levéltárának története az Országos Levéltár keretében 1934–1945. (1972. 1.)
A Magyar Országos Levéltár iratanyagának változása: iratgyarapodás és csökkenés
. 1875–1975. Az Országos Levéltár fennállásának százéves évfordulója alkalmából készült tanulmány. (1980–1981).

 

F. m.: népszerű írásai a Levéltári Híradóban: A magánlevéltárak rendezésének alapelvei. (1952. 4.)
A Festetics-család levéltárának rendezése. (1955. 1-2.)
A családi levéltárakhoz készülő segédlet problematikája. (1956. 2-3.)
A személyi levéltárak rendezésének kérdése. (1957. 1-2.).

F. m.: megemlékezései: Miklósy Zoltán. (Levéltári Közlemények, 1962. 2.)
Rappay György. (Levéltári Közlemények, 1969. 1.)
Fekete Nagy Antal. (Levéltári Szemle, 1969. 3.)
Kerekes István. (Levéltári Szemle, 1970. 2.).

Irodalom

Irod.: műveiről: Komoróczy György: B. I.: Trautsohn herceg regéci uradalmának terméseredményei a XVIII. század első felében. (Századok, 1931. 1-3.)
Berlász Jenő: A magyar gazdasági irodalom első
századainak könyvészete. 1505–1830. I–II. köt. (Századok, 1940. 9-10.)
Trócsányi Zoltán: A magyar gazdasági irodalom első
századainak könyvészete. 1505–1830. I–II. köt. (Magyar Könyvszemle, 1940. 2.)
Gyenis András: B. I.: Hont vármegye középkori egyházas helyei. (Századok, 1944. 7-9.)
Sinkovics István: B. I.:
A magyar nagybirtokos családok hitelügyletei a XVII–XVIII. században. (Levéltári Közlemények, 1966. 2.)
Varga János: B. I.:
A magyar nagybirtokos családok hitelügyletei a XVII–XVIII. században. (Századok, 1967. 6.)
Fügedi Erik: B. I.: Hont vármegye
Mohács előtt. (Századok, 1973. 5-6.)
Kőhegyi Mihály: B. I.: Hont vármegye
Mohács előtt. (Ethnographia, 1973. 1-2.)
Kovács József László: Iratok Pest megye
történetéhez. 1002–1437. Oklevélregeszták. Összeáll. B. I. (Honismeret, 1986. 6.).

Irod. és családi források: Elhaltak névsora: Birghoffer Ilona. (Pesti Hírlap, 1889. jan. 7.)
Elhunyt özv. Berger Jánosné Csizmánszky Zsuzsanna. (Religio, 1895. 41.)
Kiskorú Birkhoffer [!] István budapesti illetőségű és ugyanottani lakos vezetéknevének „Bakács”-ra kért átváltoztatása belügyminiszteri rendelettel megengedtetett. (Budapesti Közlöny, 1898. jún. 29.)
dr. Bakács István székesfővárosi felsőbb kereskedelmi iskolai tanár a Bakács téri ferencvárosi templomban oltárhoz vezette Rajos Lujza kisasszonyt, Rajos Lajos gyári tisztviselő kedves leányát. (Pesti Hírlap, 1906. júl. 12.)
Negyven évig a hazai ipar szolgálatában. [Id. Rajos Lajosról és a Flóra-gyárról.] (Iparvédelem, 1910. ápr. 1.)
Elhunyt Rajos Lajosné Berger Josephine [!]. (Szózat, 1922. febr. 16.)
Elhunyt Birghoffer József buda szabad kir. város utolsó született céhmestere. (Magyarság, 1930. szept. 26.)
Meghalt Birghoffer József, Buda utolsó válaszott polgára. (Pesti Hírlap, 1930. szept. 26.)
Elhunyt Birghoffer Gyula ny. m. kir. földmívelésügyi főszámtanácsos. (Budapesti Hírlap, 1932. jan. 3.)
Birghoffer Ferenc holtnak nyilvánítása. (A Budapesti Közlöny Hivatalos Értesítője, 1941. szept. 26.)
Elhunyt dr. Bakács István ny. levéltári osztályvezető. (Magyar Nemzet, 1991. febr. 28.)
Borsa Iván: Bakács István. (Levéltári Szemle, 1991. 4.)
Buzási János: Bakács István. (Levéltári Közlemények, 1993. 1-2.)
Új magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Péter László. (2. jav. és bőv. kiad. Bp., 2000).

 

neten

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/344979 (Birghoffer Ilona gyászjelentése, 1888)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:9Q97-YS85-LDW?cc=1743180&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3AXZHG-1R8 (Birghoffer Gyula születési anyakönyve, 1886)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:XZHH-YVJ (Birghoffer Ferenc születési anyakönyve, 1889)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/476885 (Rajis Lajosné Bogner Zsófia halotti anyakönyve, 1890)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/340324 (Berger Jánosné Csizmánszky Zsuzsanna gyászjelentése, 1895)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-6S2Y-1H?i=337&wc=92QK-829%3A40678301%2C60592401%2C1077264503&cc=1452460 ([Legid.] Rajis Lajos halotti anyakönyve, 1906)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/477138 ([Ifj.] Rajos Lajos halotti anyakönyve, 1926)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-DRD9-VQ7?i=133&cc=1452460&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3A6ZBB-XLFL (Birghoffer József halotti anyakönyve, 1930)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-D1G9-RBK?i=2&cc=1452460&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3A68N1-HBVW (Birghoffer Gyula halotti anyakönyve, 1932)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/315798 (Bakács Istvánné Rajos Lujza gyászjelentése, 1955)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33S7-9PB8-VMP?i=55&wc=92SR-YWT%3A40678301%2C69114401%2C41435601&cc=1452460 (Bakáts [!] Istvánné Rajos Lujza halotti anyakönyve, 1955)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-DTC9-3W6?i=177&wc=92QN-168%3A40678301%2C54933001%2C1077279902&cc=1452460 (Bakács István halotti anyakönyve, 1962)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-65MS-BRL?i=153&cc=1452460 (Rajos Dezső halotti anyakönyve, 1966)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/660670 (Széchy Károly gyászjelentése, 1972)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/477139 ([Ifj.] Rajos Lajosné Széchy Sári gyászjelentése, 1973)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-D1J7-CZ2?i=15&cc=1452460&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3AQGYC-DDW6 ([Ifj.] Rajos Lajosné Széchy Sarolta halotti anyakönyve, 1973)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/315795 (Bakács István gyászjelentése, 1962)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/315797 (Bakács Istvánné Csoma Mária gyászjelentése, 1991)

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2022

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője