Bakács Tibor
Bakács Tibor

2020. november 1. Vasárnap

Bakács Tibor

orvos, egészségpolitikus

Születési adatok

1912. október 11.

Budapest

Halálozási adatok

1977. június 28.

Budapest


Család

Apja (†1932) fa- és szénkiskereskedő volt. Felesége Polgár Erzsébet vegyészmérnök. Fia: Bakács Tibor (1946) orvos, onkológus és Bakács György (1950).

Iskola

A Pázmány Péter Tudományegyetemen ált. orvosi okl. (1936), magántanári képesítést szerzett (1946), az orvostudományok kandidátusa (1958), doktora (1962).

Életút

Tanulmányai idején a Haladó Diákok Pártja – az illegális KMP fedőszerve – tagja, Ságvári Endre közeli munkatársa (1935–1936), majd orvosi magángyakorlatot folytatott, egyúttal az Országos Ifjúsági Bizottság előadója (1937–1938). A nemzetközi brigádok orvosfőhadnagyaként részt vett a spanyol polgárháborúban (a Rákosi Zászlóaljban, 1938), Franciaországba internálták: a Saint Cyprien-i, ill. a gurs-i tábor foglya (1939), a francia hadsereg egyik munkaszolgálatos zászlóaljának orvosa (1940–1941), a francia összeomlás után rövid ideig Brüsszelben élt (1941–1942), majd Bp.-re menekült (1942), ahol ismét az illegális KMP-ben tevékenykedett (1942–1945); közben többször behívták munkaszolgálatra. A II. vh. után Bp.-en a XIV. kerület tisztiorvosa (1945. jan.–ápr.), Szeged járványügyi kormánybiztosa (1945. ápr.–jún.), Bp. tisztifőorvos-helyettese (1945. jún.–1947), tisztifőorvosa (1948–1951), a bp.-i János Kórház igazgató-főorvosa (1951–1957); közben a Magyar Vöröskereszt Kórház igazgató–főorvosa is (a Koreai NDK-ban, 1955. febr.–1956. márc.). Az Országos Közegészségügyi Intézet (OKI) főigazgatója (1957–1974) és az Orvostovábbképző Intézet Közegészségtani és Járványügyi Tanszék tanszékvezető egy. tanára (1962. máj. 19.–1977). A Pázmány Péter Tudományegyetem, ill. a BOTE magántanára (1946– 1951). Az MSZMP XII. ker.-i VB tagja (1957-től). Az MSZMP Budapesti Pártbizottság tagja (1957–1959). A Fővárosi Tanács tagja és a fővárosi tanácstagok pártcsoportjának elnöke (1958-tól). Közegészség- és járványtani kutatásokkal, az egészségügyi szervezés elvi kérdéseivel fogl. Mo.-on az elsők között vizsgálta az urbanizáció közegészségtani és járványügyi hatását. Megírta Budapest közegészségügyének történetét.

Elismertség

A Magyar Higiénikusok Társasága elnöke, a Magyar Urbanisztikai Társaság alelnöke.

Elismerés

Magyar Szabadságrend (ezüst, 1947), Magyar Népköztársasági Érdemrend (1948), Partizán Emlékérem (1955), Munka Érdemrend (1955 és 1956), Munkás–Paraszt Hatalomért (1958), Koreai Állami Zászló Érdemrend (1958). Zalka Máté-emlékérem (1956), Dombrovszkij-emlékérem (1957), Leningrád alapítása 250. évfordulója (emlékérem, 1957).

Főbb művei

F. m.: Nemibetegek gondozása a Szovjetunióban és a fővárosban. (Orvosok Lapja, 1946)
Budapest egészségvédelme. (Magyar Orvosi Szemle, 1947)
A prostitúció. – A Budapesten 1945–46. években végzett tömeges hastífusz védőoltások eredményeinek kiértékelése. (Népegészségügy, 1947)
A társadalombiztosító intézetek és a nemibeteg-gondozás. (Társadalombiztosítási Szemle, 1947)
Budapest közegészségügyének száz éve. 1848–1948. Monográfia és kand. értek. is. (Bp., 1949)
Városegészségügy az új Budapesten. (Bp., 1950)
Az eddigi gyermekbénulás-ellenes oltások eredményeinek értékelése. (Magyar Tudomány, 1960)
Fajlagos és nem fajlagos tényezők szerepe a polio elleni küzdelemben. (Egészségtudomány, 1961)
Az enterális fertőző betegségek kommunalhygiénés kapcsolatai Magyarországon. Doktori értek. (Bp., 1961)
Településhygiéne és enterális fertőzések Magyarországon. (Bp., 1965)
Városok tervszerű fejlesztésének higiénés kérdései. Többekkel. (Bp., 1967)
Járványtan. Egy. jegyz. (Bp., 1968)
Településegészségtan. Egy. jegyz. (Bp., 1968
2. kiad. 1971)
Urbanization and Human Health. (Bp., 1972)
Ember és biológiai környezete. Kertai Pállal. (Bp., 1975)
Válogatott fejezetek a település egészségtan köréből. Többekkel. (Bp., 1975)
Egy életrajz ürügyén… Visszaemlékezések. (Bp., 1978)
szerk.: Az Országos Közegészségügyi Intézet működése. 1927–1957. (Bp., 1959)
Az Országos Közegészségügyi Intézet működése az 1958. évben. (Bp., 1960)
A higiéne tankönyve. Jeney Endrével. Egy. tankönyv. (Bp., 1960)
A gyakorlati közegészségügy néhány kérdése. (Bp., 1962)
Orvosi virológia. Farkas Elekkel. (Bp., 1965)
Higiéne. Egy. tankönyv. (Bp., 1965
2. kiad. 1968)
Általános és részletes járványtan. Egy. tankönyv. (Bp., 1966)
Az ember egészsége a tudományos-technikai forradalomban. Sós Józseffel. (Bp., 1974).

Irodalom

Irod.: Farádi László: Búcsú B. T.-tól. (Orvosi Hetilap, 1977)
K. J.: B. T. (Budapest [folyóirat], 1977)
B. T. (Magyar Nemzet, 1977. júl. 1.)
Máté György: A nemzetközi brigádtól a tanszékvezetésig. Emlékezés B. T.-ra. (Népszabadság, 1987. 239.).

Megjegyzések

Valamennyi lexikon téves adata, hogy eredetileg Burgernek hívták! Bakács (1908-ig) Burger egy másik, veszprémi orvosi család: Bakács (1908-ig Burger) György (1901. febr. 14. Veszprém) és Bakács (1908-ig Burger) Tibor (1895. Veszprém). Szüleik: Burger György felsőkereskedelmi iskolai tanár, Kaiser Irma!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013