Bakó Ágnes
Bakó Ágnes

2024. október 7. Hétfő

Bakó Ágnes

politikus, történész

Névváltozatok

Karóczkai Sándorné; Hahn Ágnes 

Születési adatok

1919. november 29.

Budapest

Halálozási adatok

2009. július 18.

Budapest


Iskola

Négy polgárit (1930–1934), majd MDP központi pártiskolát végzett (1948–1949), az ELTE BTK-n történelem szakos előadói okl. szerzett (1968).

Életút

A Párizsi Nagy Áruházban eladó (1934–1938), majd bőrdíszművesként dolgozott (1941–1943). Az MSZDP és az illegális KMP tagja (1936-tól, ill. 1942-től), az MSZDP VIII. kerületi végrehajtó bizottsága és az Országos Ifjúsági Bizottság (OIB) tagja (1940–1941). Többször letartóztatták (1941–1943), hét év fegyházbüntetésre ítélték (1943), a dachaui, majd a Bergen-Belsen-i koncentrációs tábor foglya (1944. okt.–1945. ápr. 12.), visszatért Magyarországra (1945. okt.).

 

A Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség (MADISZ) budapesti központi szervezési osztályának h. vezetője, vezetője (1945. okt.–1947), az MKP Budapesti Bizottsága agitációs és propaganda osztály oktatási alosztályának vezetője (1947–1948). Az MDP nagy-budapesti propagandaosztályának h. vezetője, (1948. jún.–1949. aug.), az MDP KV agitációs és propaganda osztályának alosztályvezetője (1949. aug.–1954. nov.), az MDP Budapesti VIII. Kerületi Bizottsága másodtitkára (1954. nov.–1956. okt.). – A forradalmat követően az MSZMP VIII. kerületi Ideiglenes Intéző Bizottságának elnöke (1956 vége–1957 eleje), az MSZMP VIII. kerületi Bizottságának titkára (1957), első titkára (1958–1963. aug. 14.) és az MSZMP Budapesti Bizottsága tagja (1957. jún. 9.–1989).

Az MSZMP KB tagja (1957. jún. 29.–1966. dec. 3.).

 

Országgyűlési képviselő (Hazafias Népfront Budapesti lista, 1958. nov. 16.–1963. febr. 24. és 1963. febr. 24.–1967. márc. 19.), az Országgyűlés mentelmi és összeférhetetlenségi bizottságának titkára (1958–1963).

 

Az MSZMP KB Párttörténeti Intézete igazgatóhelyettese (1963. júl. 1.–1982. dec. 31.), nyugdíjas társadalmi munkása (1983-tól).

Történészként 20. századi magyar történelemmel, 1945 utáni munkásmozgalom-történettel foglalkozott. Forráskiadói tevékenysége is értékes: az MSZMP KB több határozatát, egyéb iratait adta ki, ill. rendezte sajtó alá. Összegyűjtötte a magyarországi munkásmozgalom kimagasló személyeinek életrajzait, kiadta visszaemlékezéseit. Budapest VIII. kerületével (= Józsefváros) kapcsolatos helytörténeti tevékenysége is értékes.

Emlékezet

Budapesten élt és tevékenykedett (utolsó címe: II. kerület Apostol u. 15.). a fővárosban hunyt el, a Farkasréti Temetőben nyugszik.

Elismertség

A Magyar Történelmi Társulat alelnöke, az Országos Levéltári Tanács tagja.

Elismerés

Magyar Szabadság Érdemrend (bronz, 1947), Magyar Népköztársasági Érdemrend V. fokozata (1950), Munka Érdemrend (arany, 1965, 1968, 1975), Szocialista Hazáért Érdemrend (1967), Felszabadulási Jubileumi Emlékérem (1970), Szocialista Magyarországért Érdemrend (1979), a Munka Vörös Zászló Érdemrendje (1982).

Szerkesztés

A Tanúságtevők. Visszaemlékezések a magyarországi munkásmozgalom történetéből c. könyvsorozat társszerkesztője és a szerkesztőbizottság tagja (I–IV/d. [összesen: 9] kötet, Budapest, Kossuth Könyvkiadó, 1974–1988).

Főbb művei

F. m.: A szabadság hajnalán. Visszaemlékezések. Összeáll. Lányi Ernőné, Nagy Eta, Petrák Katalin. Az előszót írta B. Á. (Bp., Kossuth, 1965)
Szakasits Árpád válogatott beszédei és írásai. Vál., szerk. Kende Jánossal. Az előszót Orbán László írta. (Az MSZMP KB Párttörténeti Intézete kiadványai. Bp., Kossuth, 1966)
Az 1927-es kommunista per vádlottjainak találkozója a Párttörténeti Intézetben. (Párttörténeti Közlemények, 1968. 1.)
Forradalmár elődeink. Életrajzok. Szerk., a bevezető tanulmányt írta B. Á. (A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár kiadványa. Bp., 1970)
Józsefvárosi lexikon. Szerk. Többekkel. (Az MSZMP VIII. Kerületi Bizottsága és a VIII. Kerületi Tanács közös kiadványa. Bp., 1970)
A szocialista forradalomért. A magyar forradalmi munkásmozgalom kiemelkedő harcosai. Életrajzok. Szerk. B. Á., a bibliográfiát összeáll. Láng Péter. (Az MSZMP KB Párttörténeti Intézete kiadványa. Bp., Kossuth, 1975)
A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága tudománypolitikai irányelveinek végrehajtása és a további feladatok. 1969–1977. Összeáll. Többekkel. (Bp., Kossuth, 1978)
Források az Országos Ifjúsági Bizottság történetéhez. (Párttörténeti Közlemények, 1979. 2.)
Az állami oktatás helyzete és fejlesztésének feladatai. Dokumentumok a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága határozatainak végrehajtásáról. 1972–1980. Szerk. Horváth Attilával és Szabó Évával. (Az MSZMP KB Párttörténeti Intézete és az MSZMP KB Tudományos, Közoktatási és Kulturális Osztálya kiadványa. Bp., Kossuth, 1981)
Soroksártól a Nyugati pályaudvarig. (Tanúságtevők. 4. C köt. Visszaemlékezések a magyarországi munkásmozgalom történetéből. 1941–1944. Szerk. is. Bp., 1985)
Az Országos Ifjúsági Bizottság. 1929–1942. Tanulmányok, emlékezések, dokumentumok. Szerk. Többekkel. A bevezető tanulmányt írta B. Á. (Az MSZMP KB Tudományos, Közoktatási és Kulturális Osztálya kiadványa. Bp., Kossuth, 1984)
Kulich Gyula. Életrajz, visszaemlékezések, dokumentumok. A bevezető tanulmányt írta, a visszaemlékezéseket vál. és szerk. (Bp., Ifjúsági Lap- és Könyvkiadó, 1989)
Emlékezések a koncentrációs táborok felszabadulásának ötvenedik évfordulójára. Szerk. Szabó Évával és Verő Gáborral (A Magyar Auschwitz Alapítvány és a Holcaust Dokumentációs Központ közös kiadványa. Bp., 1995).

Irodalom

Irod.: Halálhír. (Népszabadság, 2009. júl. 30.).

 

 

neten:

 

 

https://neb.hu/asset/phpmTx1ti.pdf

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2020

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője