Bakody Tivadar József
Bakody Tivadar József

2020. október 26. Hétfő

Bakody Tivadar József

orvos, gyógytestnevelő tanár

Születési adatok

1825. május 4.

Győr

Halálozási adatok

1911. március 29.

Budapest


Család

Sz: Bakodi József (1791–1845) orvos. Leánya: Bakody Amanda, akinek 2. férje Csiky Gergely (1842–1891) író, az MTA tagja. Fia: Bakody Árpád orvos (1858–1887).

Iskola

Lipcsében bölcsészeti és jogi tanulmányokat folytatott (1845–1848), a bécsi egyetemen orvostudori okl. (1854), a lembergi egyetemen a hasonszenvi gyógymód tárgykörében magántanári képesítést szerzett (1860).

Életút

Külföldi tanulmányai után Lembergben telepedett le, ahol a természetgyógytan tanáraként hasonszenvi gyógymóddal, homeopátiával fogl. és Pehr Henrik Ling elvei alapján svéd gyógygimnasztikai intézetet állított fel (1858–1861), a lembergi egyetem magántanára (1860–1861). Visszatért Mo.-ra, hasonszenvi gyógyászati magángyakorlatot folytatott és valószínűleg magántestgyakorló intézetet is vezetett (1861–1873), a bp.-i tudományegyetemen a hasonszenvi különös kór- és gyógytan rk. tanára (1873-1905); egyúttal a bp.-i Bethesda Kórház (az első mo.-i hasonszenvi kórház) alapító főorvosa (1863–1874), majd a Szent Rókus Kórház Hasonszenvi Osztályának főorvosa is (1874-től). A pesti szabadkőműves Szent István Páholy szertartásmestere, majd főmestere. Az Orvosi Hetilapban megjelent írásával a mo.-i polgári-nemzeti tornamozgalom elindítója (Országos testgyakorlat, 1861. ápr. 14.). Elsőként javasolta a testgyakorlatoknak az iskolai tantervbe való felvételét, és kezdeményezte egy testgyakorlóintézet felállítását. Kérvényt nyújtott be a Helytartótanácshoz a Pesti Tornaegylet (PTE, = Nemzeti Torna Egylet, NTE), az első mo.-i tornaegylet, az első modern mo.-i sportegyesület megalakítására (1863. jan.). Miután a Helytartótanács a kérést elutasította, javaslatára kibérelték a pesti Ötpacsirta utcai (ma: Szentkirályi utca) házat, ahol berendezték az első mo.-i tornacsarnokot. A PTE alakuló ülésén az alakuló bizottmány (1863. jún.) és a 22 tagú ideiglenes választmány tagja (1863. aug.), majd a PTE első elnöke (1863. szept.–1865). Írt egy négyfelvonásos operát is (Vanda címmel, Doppler Ferenc zenéjével, 1850).

Emlékezet

Legismertebb arcképét Marastoni József rajzolta kőre (megjelent a Hajnal c. lapban, 1867-ben. A litográfia eredetijét ma a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum őrzi. Az NTE megalakítását emléktábla őrzi a Szentkirályi utcában.

Szerkesztés

A Hasonszenvi Lapok főmunkatársa (1866–1873), szerkesztője (1873–1875).

Főbb művei

F. m.: A hasonszenvészet jogigényei a tudomány és az emberiség érdekében. (Pest, 1868)
A hurutos tüdőlob kór-szövettanilag tekintve. (Bp., 1874)
A hasonszenvi iskola természettudományi módszere (Bp., 1877)
Zur Reform der medizinischen Therapie. (Leipzig, 1882)
Hahnemann redivivus. (Leipzig, 1883)
Az orvosszeres tüneti antipyresis bírálata. (Gyógyászat, 1884)
A karyomitosis és a biologikus orvosszeri gyógytan alapelve (Bp., 1884)
Álláspontunk. – Gyógyító tanunk dosológiája – Az idegszervek dosológiája. (Homeopathia, 1895)
Bevezetés az orvosszertanba. (Homeopathia, 1896).

Irodalom

Irod.: Hőgyes Endre: B. T. J. (Emlékkönyv a budapesti m. kir. tudományegyetem orvosi karának múltjáról és jelenéről. Bp., 1896)
Der erste Lehrstuhl für Homöopathie in Europa. (Deutsche Homöopatische Monatschrift, 1959)
Antall József: Homeopathy and Medical Education in Hungary. (Orvostörténeti Közlemények, 1969)
Kapronczay Károly: A hasonszenvi gyógyászat Magyarországon. (Természet Világa, 1993).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013