Bakonyi Ferenc
Bakonyi Ferenc

2023. február 4. Szombat

Bakonyi Ferenc

biológus, pszichológus, edző

Születési adatok

1915. október 2.

Ibrány, Szabolcs vármegye

Halálozási adatok

2000. december

Budapest


Család

Nagyszülei, anyai: Lür Máté erdész, uradalmi erdőmester, Csernák Anna (†1909. jan. 5. Ibrány. Temetés: 1909. jan. 6. Ibrány).

Szülei: Bakonyi Ferenc gyárimunkás, majd kisüzemi munkás volt vidéken, Lür Ilona (1890. febr. 17. Kistapolcsány, Nyitra vm.).

Felesége: 1941. aug. 9.– Liktor Mária (1920. dec. 16. Eger, Heves vm.) tanítónő, Liktor Lajos és Molnár Rozália leánya.

Iskola

Elemi iskoláit Kántorjánoson végezte, a nagykállói Szabolcs vezér Gimnáziumban éretts. (1933?), a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen biológia szakon végzett (1939), a Szegedi Tudományegyetemen pszichológiából doktori okl. szerzett (1948), a biológiai tudományok kandidátusa (1976).

A TF-en testnevelő tanári (1939) és atléta szakedzői okl. szerzett (1963), mesteredző (1964).

Az MLEE filozófia szakon végzett (1966).

Életút

A II. világháborúban frontszolgálatot teljesített: a II. magyar hadsereggel részt vett a doni harcokban és a visszavonulásban. Majd csapattestét Németországba vezényelték, ahol angol hadifogságba esett (1946. máj.-ban térhetett haza). Az Érseki R. Kat. Tanítóképzőintézet és Fiúlíceum (1939–1948), ill. az Egri Gárdonyi Géza Tanítóképző Intézet Testnevelési Tanszéke r. tanára (1948–1959) és az Egri Gyermeklélektani Állomás tud. munkatársa.

A Testnevelési Tudományos Kutató Intézet (TTKI) osztályvezetője (1959. jan. 1.–1969. jan. 31.), a TF Pszichológiai Osztálya (1969. febr. 1.–1972. szept. 30.), a TF Iskolai Testnevelési Osztálya vezetője (1972. okt. 1.–1980. dec. 31.). Az Egri SC, ill. a BEAC (1959–1972) atlétikai szakosztályának edzője.

Jelentős vizsgálatokat végzett a magyar gyermekek pszichomotorikumának életkori fejlődési sajátosságaira vonatkozóan. Elsőként kutatta az élsporttal kapcsolatos szociológiai és szociálpszichológiai attitűdöket. Alapkutatásokat végzett a mozgástanulás és -oktatás terén. Részt vett az iskolai testnevelés reformjának kidolgozásában, a tanulók fizikai terhelésének optimális és hatékony megvalósításában.

Elismertség

A Magyar Pszichológiai Társaság, a Magyar Biológiai Társaság és a Magyar Pedagógiai Társaság tagja.

A Testnevelési Tudományos Tanács (TTT) alapító tagja (1955-től).

A Magyar Atlétikai Szövetség (MASZ) elnökségi tagja.

Elismerés

Magyar Népköztársasági Sportérdemérem (arany, 1981).

Hepp Ferenc-emlékérem (1986), Matolay Elek-emlékérem (elsőként, 1990).

Főbb művei

F. m.: önálló könyvei és könyvrészletei: Ismert elemekből álló mozgássorozat tanítási módszereinek vizsgálata 13 éves lányoknál és fiúknál. (A Testnevelési Tudományos Kutató Intézet 7 éve. Bp., 1966)
A gyorsaság fejlődésének néhány életkori jellemzője, valamint a különböző sportágakkal való foglalkozás hatása a gyorsaság fejlődésére 14–19 éves leányoknál és fiúknál. – Az állóképesség fejlődésének néhány életkori jellemzője, valamint a különböző sportágakkal való foglalkozás hatása a speciális állóképességre 14–19 éves korú leányoknál és fiúknál. (A Testnevelési Tudományos Kutató Intézet Évkönyve, 1968)
Szociálpszichológia és testnevelés. (A testnevelés néhány tantárgy-pedagógiai problémája. Az Országos Pedagógiai Intézet kiadványa. Bp., 1972)
Hogyan növelhető az iskolai testnevelés hatékonysága? (A sport és testnevelés időszerű kérdései 13. Bp., 1975)
A 7-18 éves iskolai tanulók fizikai erőnléti normái, s azok fejlesztésének lehetőségei az iskolai testnevelésben szereplő sportágakkal. Kand. értek. (Bp., 1976)
Adatok a 4-12 évesek mozgáskoordinációinak életkori szintjeihez. Nádori Lászlóval. (Tanulmányok a TFKI kutatásaiból, 1977/78. Szerk. Nádori László. Bp., 1978)
Óvodások és iskolások körében végzett vizsgálatok tapasztalatai. Nádori Lászlóval. (A sport és testnevelés időszerű kérdései 19. Bp., 1978)
A 3-6 éves gyermekek szomatotípusának és fizikai teljesítményének vizsgálata. Farmosi Istvánnal. (Tanulmányok a TFKI kutatásaiból, 1980. Szerk. Nádori László. Bp., 1980)
Az állóképesség életkori szintjei 4-12 éves korban. (A sport és testnevelés időszerű kérdései 22. Bp., 1980)
A 3-6 éves óvodások testi fejlődése, fizikai erőnléte és motorikus szintje. (A Testnevelési és Sporttudományi Tanács kiadványa. Bp., 1981).

F. m.: tanulmányai: Miért görcsösödnek el a vágtázók? (Sport és Testnevelés, 1951. 11.)
A gyorsaság, küzdőképesség és kombinációs képesség egybehangolása küzdőjátékokban. (Sport és Testnevelés, 1952. 1.)
A mozgások megtanításának módja. (Sport és Testnevelés, 1952. 3.)
Vágtázó nők a mérlegen. (Testnevelés és Sporttudomány, 1965. 3.)
A sportolók kiválasztása. (Testnevelés és Sporttudomány, 1966. 1.)
Rendszeres könnyű futással megelőzhetjük a keringési rendszer megbetegedéseit. (Testnevelés és Sporttudomány, 1966. 2.)
A sport helyzete Angliában. (Testnevelés és Sporttudomány, 1966. 5.)
A testnevelés és sport hatása 15-16 éves középiskolai tanulók társas kapcsolataira. (Testneveléstudomány, 1966. 1.)
Az iskolai testnevelési kutatások adatfelvételezése és adatfeldolgozása. Csáki Péterrel és Schantzl Róberttel. (Testneveléstudomány, 1967)
A különböző sportágak hatása a 10–14 éves gyermekek pszichomotorikumának fejlődésére. (Testneveléstudomány, 1968. 3.)
Tíz-tizenkilenc éves városi gyermekek növekedése az 1962–1965. években végzett longitudinális vizsgálat alapján. (Antropológiai Közlemények, 1969)
A testnevelés és sport hatása a 10-14 éves tanulók társas kapcsolataira és osztályközösségeik alakulására. (TF Tudományos Közlemények, 1970. 1.)
A teljesítményfokozás néhány szociálpszichológiai vonatkozása. (TF Tudományos Közlemények, 1970. 2.)
Szociálpszichológiai paraméterek élvonalbeli sportolóknál. (TF Tudományos Közlemények, 1970. 4.)
A magyar NB I-es labdarúgók szociológiai és szociálpszichológiai vizsgálata. 1–2. Nádori Lászlóval. (Testneveléstudomány, 1971. 1.–1972. 1.)
A különböző sportágak hatása a Fa-teszt egyes összetevőinek változására. (TF Tudományos Közlemények, 1972. 2-3.)
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem hallgatóinak fizikai erőnléte. (TF Tudományos Közlemények, 1973. 1-2.)
Élvonalbeli sportolók szociológiai és szociálpszichológiai vizsgálata. (TF Tudományos Közlemények, 1973. 2. Különszám)
Az iskolai testnevelésben szereplő különböző sportágak hatása a pulzusszámra. (Testneveléstudomány, 1973. 3.)
A testnevelés és sport hozzájárulása az ifjúság egészséges érzelmi életének kialakításához. (TF Tudományos Közlemények, 1974. 2.)
Adatok a 3-6 éves óvodások testi fejlődéséhez, fizikai erőnlétéhez és motorikus szintjéhez. (Közlemények a testnevelés- és sporttudományok köréből, 1975)
A fizikai képességek fejlődésének dinamikája az egyes életkorokban. (Testneveléstudomány, 1975. 2.)
A 3-6 éves gyermekek teljesítményei a motoros képességekben. (A TF Közleményei, 1981. 1.)
A 7-18 éves iskolai tanulók fizikai teljesítménynormái. (A TF Közleményei, 1981. 2.)
Óvodások körében végzett vizsgálatok eredményei. Nádori Lászlóval. (A TF Közleményei, 1984. 2.)
A testi fejlettségi változások általános iskolai tanulóknál. (Testnevelés és Sporttudomány, 1984. 3.)
A 7-18 éves városi tanulók testi fejlettségének és fizikai képességének változása. 1965–1980. (A TF Közleményei, 1985. 1.)
Az intelligencia és a fizikai képességek közötti összefüggés 16 éves korban. Derzsy Bélával és Semjén Sárával. (A TF Közleményei, 1985. 3.)
Életkori és nemi sajátosságok a 12 és 17 éves tanulók sporttal kapcsolatos szemléletében. (A TF Közleményei, 1986. 2.)

F. m.: tanulmányai a Sport és Tudományban: A versenyzők váratlan összeroppanásának lélektani okai. (1958. 4.)
Nevelő eljárás a testnevelésben. (1958. 7.)
A magasugró térbeli tájékozódása és mozgásvezérlése. (1958. 9.)
Néhány gyakorlati szempont a helyes testtartás kialakításában. – A sportoló lelki magatartása és külső viselkedése. (1959. 8.)
Nagy diadalok és nagy kudarcok tömeglélektani magyarázata. (1959. 9.)
A tanulók véleménye a testnevelési osztályzatról. (1960. 5.)
Adatok a testnevelési koedukáció problémáihoz az általános iskola alsótagozatában. (1960. 6.)
A tanulók érdeklődése a testnevelés iránt. (1960. 7.)
Mit kedvelnek a tanulók a testnevelésórán és mit nem? (1960. 9.)
Serdülők edzésével kapcsolatos lélektani problémák. – Ismét néhány szó a helyes testtartásról. – A tanulók kapcsolata az iskolán kívüli testneveléshez. (1960. 10.)
Elméleti szakos nevelők a testnevelésről. (1960. 12.)
Szülők véleménye a testnevelésről. (1961. 3.)
Mit tapasztaltam a nagyvilágban? (1961. 6.)
Kísérlet az új falusi versenyrendszer megteremtésére. (1961. 7.)
A tornaterme nélküli iskolák testneveléséről. (1961. 10.)
Az iskolai testnevelés reformjával kapcsolatos kutatás. (1963. 1. melléklet)
Hogyan vezessen az edző? (1967. 4.).

F. m.: népszerű írásai: A sport mint kulturtényező. (Testnevelés, 1939. 6.)
Az akadémiai testnevelés vázlata. (Magyar Tanítóképző, 1940)
Néhány gyakolati adat a sport eredetéhez. (Testnevelés, 1942. 2.)
A korrelációszámítás alkalmazása a testnevelésben. (Testnevelés, 1942. 5.)
Az intuitív megismerés a nevelésben. (Embernevelés, 1947. 7-8.)
A testnevelés szerepe az általános iskolai oktatásban. (Köznevelés, 1949. 9.)
A testnevelés hatása a gyermek testi fejlődésére. (Oktatási Híradó, Eger, 1955. 11.)
A testnevelés hatása a lelki fejlődésre. (Oktatási Híradó, Eger, 1956. 1.)
Vágtafutásunk problémái. (Atlétikai Híradó, 1959. 9.)
Gisella Birkemeyer edzése. (Atlétikai Híradó, 1959. 10.)
A lengyel női vágtázó válogatottkeret edzésrendszere. (Atlétika, 1965. 6.)
Gyorsaságfejlesztés az atléták felkészítésében. (Atlétika, 1971. 12.)
Önedzés. (Sportélet, 1972. 5.)

F. m.: népszerű írásai a A testnevelés tanítása c. lapban: A zene hatása a mozgástanulásra. Barna Istvánnal. (1966. 1.)
Újabb szempontok a tanulók állóképességének fejlesztéséhez. (1966. 5.)
Az angol iskolai testnevelés. (1966. 6.)
Matematikai-statisztikai módszerek a testnevelés-kutatásban 1-4. (1967. 1. és 4–7.)
Sportszociológiai vizsgálatok tanulságai. (1967. 2.)
Az iskolai testnevelés hatása a tanulók testneveléssel és sporttal kapcsolatos szemléletére. (1969. 1.)
Szeretik-e a tanulók a testnevelést? Hány órát szeretnének? (1969. 2.)
A testnevelés mennyiségének és minőségének befolyása a sportolási igény alakítására. (1969. 3.)
A tanulók testneveléssel kapcsolatos szemléletének érzelmi gyökerei. (1969. 4.)
A tanulók véleménye a testnevelési óra egyes tartalmi problémáiról. (1969. 6.)
Atlétikai kiválasztás az iskolában. 1–2. (1972. 3–4.)
Az erő fejlődése 7-18 éves iskolai tanulóknál. (1973. 3.)
A gyorsaság, az állóképesség, a ruganyosság fejlődése 7-18 éves iskolai tanulóknál. (1973. 4.)
A 7-18 éves iskolai tanulók testi fejlődése. (1973. 5.)
Célkitűzések a tanulók fizikai erőnlétének fejlesztésére. (1973. 6.)
Az iskolai testnevelésben szereplő sportágak hatása a kar tolóerejének fejlődésére. (1974. 5.)
A szakmunkás és középiskolai tanulók fizikai képességei. (1983. 6.)
A szakmunkás és középiskolai tanulók testi fejlettségbeli különbségei. (1984. 1.).

Irodalom

Irod. és források: Ki kicsoda a magyar sportéletben? I–III. köt. (Szekszárd, 1994)
Halálhír. Temetés utáni hír. Minden külön értesítés helyett. (Magyar Nemzet, 2001. jan. 13.).

 

neten:

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33S7-9BRJ-9947?i=107&cc=1554443 (Lür Ilona születési anyakönyve, 1890)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/185918 (Lür Máténé Csernák Anna gyászjelentése, 1909)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33SQ-GPC9-62J?i=48&cc=1452460 (Bakonyi Ferenc és Liktor Mária házassági anyakönyve, 1941)

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2022

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője