Bakonyi Kálmán
Bakonyi Kálmán

2024. október 3. Csütörtök

Bakonyi Kálmán

jogász

Születési adatok

1859. március 13.

Kötse, Somogy vármegye

Halálozási adatok

1942. szeptember 23.

Budapest


Család

Sz: Bakonyi József, Dörögdy Katalin.

Iskola

A debreceni ref. jogakadémián végzett (1881), Bp.-en ügyvédi vizsgát tett (1882).

Életút

Bp.-en ügyvédjelölt (1881–1882), az Igazságügyminisztérium tisztviselője (1882–1887), főügyészségi fogalmazója, majd Egerben alügyész (1887–1895), Bp.-en törvényszéki bíró (1895–1908), c. ítélőtáblai bíró (1905-től). A fiatalkorúak bíróságának alapító elnöke (1908–1912), az ítélőtábla bírája (1912–1917), tanácselnöke (1917–1925). A szabadkőművesek vezető személyisége; a Demokrácia Páholy tagja (1893–1897), a Mo.-i Szimbolista Nagypáholy főtitkára (1897– 1913), helyettes nagymestere (1913–1942). Ifjúság- és gyermekvédelmi kérdésekkel fogl., nevéhez fűződik a fiatalkorúak bíróságának mo.-i megalapítása. Mo. képviselője a müncheni gyermekvédelmi kongresszuson (1906).

Elismertség

Az Ingyenkenyér Egyesület és az Országos Gyermekvédő Liga tagja.

Főbb művei

F. m.: A párbaj. (Bp., 1900)
Az egyesbírósági hatáskör kérdése fiatalkorúak bűnpörében. (Bp., 1911)
Az állami és társadalmi gyermekvédelem. (Bp., 1916)
A magyar szabadkőművesség igazsága. I. (Bp., 1927).

Irodalom

Irod.: Bárdos György: B. K. emlékbeszéd (Bp., 1946).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője