Baksay Zoltán
Baksay Zoltán

2022. augusztus 10. Szerda

Baksay Zoltán

történész

Születési adatok

1929. december 18.

Budapest

Halálozási adatok

1999. február 17.

Budapest


Család

Nevelőapja: Baksay Ferenc matróz, gyári munkás, anyja Hartmann Mária takarítónő. F: Majczán Szidónia gyári munkás. Fia: Baksay Zoltán (1955), leánya: Baksay Zsuzsanna (1954). Törvénytelen gyermek volt, miután anyja férjhez ment Baksay Ferenchez, aki adoptálta.

Iskola

Lakatos szakmunkásvizsgát (1948), majd szakérettségi vizsgát tett (1949), az ELTE BTK-n történelem–politikai gazdaságtan szakon tanult, történelem szakos tanári okl. szerzett (1953), doktorált (1967); a történelemtudományok kandidátusa (1966), doktora (1988).

Életút

Az MTA Történettudományi Intézet Középkori Magyar Osztály, majd a Legújabbkori Magyar Történeti Osztály tud. segédmunkatársa (1953–1958), az MTA Központi Hivatala Személyzeti Osztályának, ill. Főosztályának főelőadója (1958–1964), főosztályvezető- helyettese (1964–1987), főosztályvezetője (1987–1989). Az MLEE-n a tudományos szocializmus előadója (1965–1969). Tud. pályafutásának kezdetén a Rákóczi-korszakkal fogl., feldolgozta Czelder Orbán, Rákóczi egyik brigadérosának életét. Később érdeklődése a két vh. közötti korszak munkásmozgalom-története felé fordult, elsősorban a Csepel Vas- és Fémművek története, a csepeli gyár munkásviszonyainak feltárása, ill. a magyar gyáripari munkanélküliség történetének vizsgálata terén ért el jelentősebb eredményeket.

Elismertség

Az MTA Ifjúsági Bizottságának titkára (1970–1981).

Elismerés

Munka Érdemrend (ezüst, 1968; arany, 1976), Felszabadulási Jubileumi Emlékérem (1970).

Szerkesztés

Tudománypolitikai írásai a Magyar Tudományban jelentek meg (1973–1978).

Főbb művei

F. m.: Czelder Orbán, a Rákóczi-szabadságharc brigadérosa. (Századok, 1957)
A Nagy Októberi Szocialista Forradalom és a csepeli munkásság. (Studia Historica, 1959)
Adatok a Csepeli Vas- és Fémművek munkásainak bérviszonyaihoz. 1931–1943. (Történelmi Szemle, 1961)
Csepel története. (Bp., 1965)
A csepeli munkások harca a kenyérért és a szabadságért. 1892–1945. Kand. értek. (Bp., 1966)
A csepeli munkások harca Magyarország függetlenségéért és szabadságáért. (Századok, 1968)
A Csepel Művek munkásmozgalom-történetének áttekintése. Tankönyv. (Bp., 1968)
A gyáripari munkanélküliség történetéhez Magyarországon. (Századok, 1978)
A munkanélküliség esetére szóló kötelező biztosítás és a munkanélküli-segély az ellenforradalmi Magyarországon. (Századok, 1983)
A munkaerő-helyzet alakulása és a munkanélküliség felszámolása Magyarországon. 1945–1949. (Értekezések a történeti tudományok köréből. Új sorozat. 99. Bp., 1983)
A gyáripari munkanélküliség története Magyarországon. 1891–1949. Doktori értek. (Bp., 1987)
A munkanélküliség felszámolására irányuló hatósági elképzelések és intézkedések az ellenforradalmi Magyarországon. (Századok, 1987).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője