Balás Árpád
Balás Árpád

2024. október 3. Csütörtök

Balás Árpád, sipeki

erdőmérnök, mezőgazdasági szakíró, muzeológus

Születési adatok

1840. szeptember 1.

Oravicabánya, Krassó-Szörény vármegye

Halálozási adatok

1905. május 3.

Budapest


Család

Apja az Osztrák–Magyar Államvasúttársaság nyugdíjas „vezérfelügyelője” volt.

Iskola

Középiskoláit Pécsett Aradon és Nagyváradon végezte. A bécsi műegyetemen (1858–1859), a magyaróvári felsőbb gazdasági tanintézetben tanult (1859–1861), a selmecbányai erdészeti akadémián erdőmérnöki okl. szerzett (1862).

Életút

A zselizi (Bars vm.) gyakornoka (1863–1864), a dettai (Temes vm.) uradalom gazdasági segédtisztje (1864–1865), a magyaróvári felsőbb gazdasági tanintézet tanársegéde (1865–1868), a Keszthelyi Felsőbb Gazdasági Tanintézetben a növénytermesztés r. tanára (1868–1884) és az intézet igazgatója (1874–1884), majd kir. tanácsosi rangban a Magyaróvári Felsőbb Gazdasági Tanintézet igazgatója (1884–1897). A bp.-i Mezőgazdasági Múzeum egyik megszervezője, alapító igazgatója (1897–1905). Kir. tanácsos (1884-től). Irányítása alatt rendezték meg a millenniumi ünnepségek helyszínén, a kiállítás történelmi főcsoportjának épületegyüttesében a korabeli mezőgazdaság állapotát bemutató nagyszabású kiállítást (1897. szept.). A kiállítás bezárása után kezdeményezte a gyűjteményből a Mezőgazdasági Múzeum megalakítását. A múzeum alapító igazgatójaként feladatává tette új termelési és termesztési eljárások, ill. az aktuális agrárpolitikai elképzelések bemutatását, az új állandó épület átadásáig valamennyi kiállítás rendezője és szerkesztője. Kutatóként elsősorban a belterjes növénytermesztéssel fogl., vezető szerepet játszott az új agrárszakoktatási rendszer kidolgozásában.

Emlékezet

Emlékét Mosonmagyaróvárott utca őrzi.

Főbb művei

F. m.: Magyarországi fontosabb vadontermő és meghonosodott fák és cserjék rendszeres leírása. (Selmecz, 1870)
Útmutatás a kezdő-gazda gyakorlati kiképzésére. (Keszthely, 1870)
Rétmívelés és legelőkezelés alapvonalai. (Bp., 1876)
Általános és különleges mezőgazdasági növénytermesztés alapvonalai gyakorló és tanuló gazdák használatára. 1–2. (Bp., 1876
2. jav. átd. kiad. Magyar-Óvár, 1888–1889)
A bellyei uradalom. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület által kiadott „Albrecht főherczeg ő fensége bellyei uradalmának leírása” c. munkájának ismertetése. (Magyar-Óvár, 1883), Észrevételek gazdasági tanintézeteink ügyében. (Magyar-Óvár, 1890), Különleges mezőgazdasági növénytermelés. (Mezőgazdasági Szemle, 1890)
Magyarország mezőgazdasági szakoktatási intézményei. 1896. Szerk. (Magyar-Óvár, 1897)
Kurzer Abriss der Geschichte der ungarischen Landwirtschaft. (Bp., 1897).

Irodalom

Irod.: B. Á. (Gazdasági Lapok, 1905)
Fehér György: A keszthelyi agrárfelsőoktatás. (Georgikon. 2000. Szerk. Fülöp Éva. Keszthely, 1996)
Pintér János: A múzeum kiállításai az alapítástól napjainkig. (90 éves a Magyar Mezőgazdasági Múzeum. Szerk. Szabó Loránd. Bp., 1986)
A 100 éves Mezőgazdasági Múzeum. (Bp., 1996)
Fehér György: B. Á. (Magyar Múzeumi arcképcsarnok. Bp., 2002).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője