Balassa Béla
Balassa Béla

2024. december 5. Csütörtök

Balassa Béla

közgazdász

Születési adatok

1928. április 6.

Budapest

Halálozási adatok

1991. május 10.

Washington, USA


Család

Sz: Balassa György és Sarolt. F: 1960-tól Carol Lévy közgazdász. Leánya: Mara (1970), fia: Gábor (1972).

Iskola

A bp.-i cisztercita gimnáziumban éretts. (1946), az ELTE ÁJTK-n jogtudományi doktori okl. szerzett (1951) és Külkereskedelmi Akadémiát végzett (1951), a New Haven-i Yale Egyetemen Master of Arts- (1958), közgazdaság-tudományból PhD-fokozatot szerzett (1959). Az MTA tagja (külső: 1990. máj. 21.).

Életút

A Miskolci Építőipari Tröszt tervezője (1951), kitelepítették (1951–1953), Sztálinvárosban egy építőipari vállalat munkatársa (1953. jún.–1956), a forradalom idején az Építésügyi Minisztériumot átvevő bizottság tagja (1956. okt.–nov.), a forradalom leverése után Ausztriába menekült (1956. nov.), majd az USA-ban telepedett le (1957). A Yale Egyetem egy. adjunktusa (1959–1962), egy. docense (1962–1966); közben a New York-i Columbia Egyetem vendégtanára (1963–1964), a baltimore-i Johns Hopkins Egyetemen a politikai gazdaságtan tanszékvezető egy. tanára (1966–1988). A párizsi Sorbonne Egyetem (1971–1972 és 1984– 1991), az Institute des Études Politiques (1983–1991), a Clermont Ferrand-i Egyetem vendégprofesszora (1986–1991); egyidejűleg a Világbank konzultánsa (1966–1987) és a Nemzetközi Gazdasági Intézet vendégkutatója (1985–1990). Az USA több kormányhivatala, számos ENSZ-szervezet, az OECD konzultánsa, több fejlődő ország kormányának gazdasági tanácsadója. A 20. sz. egyik jelentős liberális gazdaságfilozófusaként elsősorban a nemzetközi gazdasági kapcsolatok és a fejlődő országok gazdasági fejlődésének kérdéseivel fogl. Síkraszállt a fejlődő országok kereskedelmének liberalizálásáért és a gazdasági életbe való állami beavatkozás csökkentéséért, új, mérsékeltebb állami beavatkozással járó külpiacra orientált fejlesztési stratégiát dolgozott ki. A gazdasági integrációval kapcsolatos munkáit a közgazdasági alapmunkák között tartják számon ma is.

Emlékezet

Róla és az amerikai Nobel-díjas közgazdászról, Paul Samuelsonról nevezték el a Balassa–Samuelson-hatás nevű gazdasági fogalmat. (= A felzárkózó országokban a termelékenység javulása eltérő sebességgel megy végbe a gazdaság egyes ágazataiban: a külkereskedelmi forgalomba kerülő termékeknél a termelékenység javulása nagyobb, ami nagyobb nominális bérnövekedést tesz lehetővé. A béremelkedés azonban átgyűrűzik azokba az ágazatokba is, ahol a termelékenység nem növekedett. Az emiatti indokolatlan béremelkedésnek – az árszínvonal növekedésén keresztül – végső soron inflációs hatása lesz).

Elismertség

A Francia Tudományos Akadémia tagja (tb.: 1980). Az Összehasonlító Közgazdasági Társaság (1970–1971) és az Összehasonlító Közgazdasági Tanulmányok Társasága elnöke (1979–1980).

Elismerés

A Párizsi Egyetem díszdoktora (1990). Addison Porter-díj (Yale Egyetem, 1959), Rossi-díj (a francia Erkölcsi és Politikai Tudományok Akadémiája díja, 1979), Bernhard Harms-díj (a Kieli Világgazdasági Intézet nemzetközi gazdasági díja, 1984).

Szerkesztés

Az American Economic Review (1973–1976), a Journal of International Economics (1981–1984) és a Journal of Comparative Economics szerkesztőbizottságának tagja (1984–1986).

Főbb művei

F. m.: Munkahelyi tájékoztató. Bakonyi Ivánnal. (Sztálinváros, 1955)
Építőipari önköltségvizsgálat. (Sztálinváros, 1956)
The Hungarian Experience in Economic Planning. (New Haven, 1959)
Collectivization in Hungarian Agriculture. (New York, 1959
arabul: Kairó, 1960)
The Theory of Economic Integration. (London, 1961
3. kiad. 1973
új kiad. Westport, 1982
japánul: Tokio, 1963
spanyolul: Mexico City, 1964
portugálul: Lisboa, 1964
cseh nyelven: Praha, 1966)
Trade Prospects for Developing Countries. (Homewood, 1964
spanyolul: Mexico City, 1966
portugálul: Rio de Janeiro, 1970)
Changing Patterns in Foreign Trade and Payment. Szerk. (New York, 1965
3. kiad. 1978)
Studies in Trade Liberalization: Problems and Prospects for the Industrial Countries. Szerk. (Baltimore, 1967)
Trade Liberalization among Industrial Countries: Objectives and Alternatives. (New York, 1967
2. kiad. 1968)
Industrial Development in an Open Economy: The Case of Norway. (Oslo, 1969)
The Stucture of Protection in Developing Countries. (Baltimore, 1971
spanyolul: Mexico City, 1972)
The Firm in the New Economic Mechanism in Hungary: Plan and Market. (New Haven–London, 1973)
Policy Reform in Devoloping Countries. (Oxford, 1977)
Exports and Econimic Growth. Further Evidence. (London, 1978)
Incentive Policies in Brazil. (Washington, 1980)
Structural Adjustment Policies in Developing Economies. (Washington, 1981)
The Newly Industrializing Countries in the World Economy. (New York, 1981
2. kiad. 1983
franciául: Paris, 1983)
The Balance of Payments Effects of External Shocks and of Policy Responses to these Shocks in Non-OPEC Developing Countries. Barsony, A.-val, Richards, A.-val. (New York, 1981
franciául: Paris, 1981)
The Process of Industrial Development and Alternative Development Strategies. (Princeton, 1981)
The Policy Experience of Twelve Less Developed Countries. 1973–1978. (Washington, 1982)
The Economic Consequences of Social Policies in the Industrial Countries. (Kiel, 1984)
Change and Challange in the World Economy. (London–New York, 1985)
Economic Prospects and Policies in Mexico. (Washington, 1986)
Toward Renewed Economic Growth in Latin America. (Washington, 1986
spanyolul és portugálul: Mexiko City–Rio de Janeiro–Washington, 1986)
The Interaction of Domestic Distortions with Development Strategies. (Washington, 1987)
Japan in the World Economy. (New York, 1988)
Changing Trade Patterns in Manufactured Goods: An Economic Investigation. Bauwens, L.-lel. (Amsterdam, 1988)
New Directions in the World Economy. (Basingstoke, 1989
2. kiad. London, 1991)
Nemzetközi kereskedelem és gazdasági növekedés. Tanulmányok. (Bp., 1990)
Economic Policies in the Paicific Area Developing Countries. (New York, 1991).

Irodalom

Irod.: Életfilozófiám. (Gazdaság, 1989)
Önéletrajzi esszé. (B. B.: Nemzetközi kereskedelem és gazdasági növekedés. Tanulmányok. Utószó. Bp., 1990)
Nyilatkoznak az Akadémia új tiszteleti és külső tagjai. B. B. (Magyar Tudomány, 1991).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője