Balassa Brunó István
Balassa Brunó István

2024. október 9. Szerda

Balassa Brunó István

pedagógus, neveléstörténész, ciszterci szerzetes

Névváltozatok

1912-ig Aschenbrenner István

Születési adatok

1896. január 30.

Székesfehérvár

Halálozási adatok

1979. január 30.

Budapest


Iskola

Középiskoláit Egerben és Székesfehérvárott végezte; belépett a ciszterci rendbe (1912. aug. 14.), pappá szentelték (1919. szept. 29.). Az innsbrucki egyetemen teológiai doktori okl. (1921), a bp.-i Pázmány Péter Tudományegyetemen bölcsészdoktori okl. (1929), a neveléstörténet tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1931).

Életút

A ciszterci rendi egri gimnáziuma (1921–1925), majd a rend budapesti hittudományi főiskolája és tanárképző intézete (Bernardinum) r. tanára (1925–1933), a Bernardinum igazgatója (1933–1935), a székesfehérvári tankerület főigazgatója és az ottani rendház főnöke (1935–1939), a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium (VKM) X. Ügyosztálya (Népiskolák) miniszteri osztályfőnöke (1939–1945). A Pázmány Péter Tudományegyetem magántanára (1931–1945). A Szent Tádé-kápolna lelkésze (1947–1951), lelkészi állásának megszűnése után Budapesten vállalati előkalkulátor (1951–1971). Kutatóként elsősorban magyar és egyetemes neveléstörténettel fogl., feldolgozta a magyarországi történelem- és latintanítás történetét. Miniszteri osztályfőnökként elsősorban az ő nevéhez fűződik a bécsi döntések után visszatért országrészek iskolai rendszerének és tanügyi igazgatásának megszervezése.

Elismertség

A Szent István Akadémia tagja (r.: 1933).

Szerkesztés

Neveléstörténeti tanulmányai elsősorban a Magyar Paedagógiában (1929-től) és a Katolikus Szemlében jelentek meg (1931-től).

Főbb művei

F. m.: Thurzó Imre retorikai dolgozatai. (Bp., 1929)
A történettanítás múltja hazánkban. Neveléstörténeti forrástanulmány. Egy. doktori értek. is. (Pécs, 1929)
A latintanítás története. I–II. Neveléstörténeti forrástanulmány. (Bp., 1930)
A katholikus egyetemek újjászervezése. (Katholikus Szemle, 1931)
A kereszténység védőbástyája. Többekkel. Ill. Varjú Elemér. (Bp., 1940)
Iskolai művelődés. (Magyar Művelődéstörténet. III. Bp., 1940
hasonmás kiad. Szekszárd, 1991
1993)
szerk.: Fináczy Ernő: Didaktika. Egyetemi előadások. Sajtó alá rend. és kiad. Nagy J. Bélával, Prohászka Lajossal. (Bp., 1935
hasonmás kiad. Bp., 1994)
Fehérvári iskolahét. 1938. (Székesfehérvár, 1938)
Mai magyarságunk életrajza. – Nemzetismeret. Fehérvári iskolahét. 1939. (Székesfehérvár, 1939).

Irodalom

Irod.: A Bernardinum Emlékkönyve. (Bp., 1939)
Szolgálat. B. B. I. (Eisenstadt, 1979).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője