Balassa József
Balassa József

2022. január 16. Vasárnap

Balassa József

újságíró

Névváltozatok

1900-ig Grünbaum

Születési adatok

1884. október 10.

Hódmezővásárhely

Halálozási adatok

1940. május 9.

Budapest


Család

Sz: Grünbaum Ignác, Gegner Anna.

Iskola

Középiskolái elvégzése után a bp.-i tudományegyetemen jogot tanult.

Életút

Szegeden több lapnál újságíróként dolgozott (1902–1913), majd Bp.-en a Pesti Napló munkatársa (1913–1918); közben az I. vh.- ban mint katonatiszt harcolt, s olasz fogságba esett. Az összeomlás után a Világ (1918–1926), a Magyar Hírlap (1926–1927) és a Nemzeti Ujság belmunkatársa (1927–1940). A Tőzsdei Hírlap állandó munkatársa (1923–1924). Szegeden a város egyik ismert liberális újságírója, majd Bp.-en a Pesti Napló vezető publicistája. Az 1920-ban ő állította össze elsőként a magyarországi békefeltételeket, tette közzé könyvében az új országhatárokat. Összegyűjtötte és kiadta Vázsonyi Vilmos beszédeit és írásait. Több tárcaregényt is írt (Az erkölcstelenek; A lecsúszott város; A kobzos). Az első magyar kvízkönyv szerzője és összeállítója (Kérdezz, felelek, 1928; az előszót Karinthy Frigyes írta!).

Szerkesztés

Szegeden több lapnál újságíróként dolgozott (1902–1913), majd Bp.-en a Pesti Napló munkatársa (1913–1918). Az összeomlás után a Világ (1918–1926), a Magyar Hírlap (1926–1927) és a Nemzeti Ujság belmunkatársa (1927–1940). A Tőzsdei Hírlap állandó munkatársa (1923–1924). Írásai a fentieken kívül még elsősorban Múlt és Jövőben (1913–1914), a Magyar Figyelőben (1914-től), az Érdekes Ujságban (1923- tól) és a Literatúrában jelentek meg (1926-tól). A Szeged és Vidéke felelős szerkesztője (1907–1913).

Főbb művei

F. m.: Mátyás király, az igazságos élettörténete. (Szeged, 1902)
A magyar békeföltételek. A szövetséges hatalmak területi, pénzügyi és gazdasági követelései az új határok térképeivel. (Bp., 1920)
Csokonai Budapesten avagy a mai magyar irodalom. (Bp., 1927)
Vázsonyi Vilmos beszédei és írásai. 1–2. Sajtó alá rend. (Bp., 1927)
Kérdezz, felelek. Karinthy Frigyes előszavával. (Bp., 1928)
ford.: Strindberg: A pajtások. Színmű. (Szegedi Színház, 1911).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője