Balassa Péter
Balassa Péter

2024. december 9. Hétfő

Balassa Péter

kritikus, esztéta

Születési adatok

1947. június 3.

Budapest

Halálozási adatok

2003. június 30.

Budapest


Család

Sz: Balassa Imre (1886–1974) író, dramaturg, kritikus, Tóth Gizella. F: Gáspár Judit.

Iskola

Az ELTE BTK-n m.–történelem szakos tanári okl. szerzett (1971); egyúttal a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Zenetudományi Szakán is tanult, az ELTE-n doktorált (1977), a filozófia tudomány kandidátusa (1985), habilitált (1997), az MTA doktora (2000).

Életút

Az MTA Filozófiai Intézet Esztétikai Osztályának tud. segédmunkatársa (1972), az ELTE BTK Esztétika Tanszék tud. segédmunkatársa (1973–1978), tud. munkatársa (1978–1982), egy. adjunktusa (1982–1987), egy. docense (1987–1999), egy. tanára (1999. júl. 1.–2003). A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola egy. adjunktusa (1976–1980). A Színház- és Filmművészeti Főiskola, ill. Egyetem főisk. tanára (1990–2002), egy. tanára (2002. júl. 1.–2003). Tud. pályafutásának kezdetén zeneesztétikával fogl., majd a régi irodalomtankönyvek esztétikai szemléletét vizsgálta, később érdeklődése a 20. sz.-i és elsősorban a kortárs magyar irodalom felé fordult. Jelentős eredményeket ért el a 20. sz.-i regényelméletek, a mai magyar próza vizsgálata terén. Különösen értékes esztétikatörténeti és művészetfilozófiai munkássága.

Elismertség

Az MTA Doktori Tanács Filozófiai Bizottságának tagja (1995–2003); az OTKA (1994–1996), a Magyar Akkreditációs Bizottság Filozófiai Szakbizottságának tagja (1996–2000). A Magyar Filozófiai Társaság elnökségi tagja (1991–2003), a Magyar Irodalomtörténeti Társaság, a Modern Filológiai Társaság, a Magyar Esztétikai Társaság, a Magyar Filozófiai Társaság, a PEN Club magyar tagozata és a Magyar Írók Szövetségének tagja. Az Ady Társaság, a Ferenczi Sándor Társaság tagja. A Nemzeti Kulturális Alap, a József Attila Alapítvány és a Soros Alapítvány kuratóriumának tagja. Az Association Internationale des Critiques Litteraire tagja.

Elismerés

A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (1996). A Mozgó Világ Aszú-díja (1981), Örley István-díj (1988), Bölöni György-jutalom (1988), az Év Könyve-díj (1988), a Művészeti Alap Irodalmi Díja (1988), József Attila-díj (1989), IRAT Nívódíj (1990), Déry Tibor-jutalom (1993), Kosztolányi Dezső-díj (1995), Üveggolyó Rend (1995), Széchenyi Professzori Ösztöndíj (1998–2001), Alföld Díj (1999), Pro Literatura-díj (1999), Nemes Nagy Ágnes-díj (2002).

Szerkesztés

A Jelenkor (1987–1997), az Újhold Évkönyv (1987–1991), a Vigilia (1989–1991), a Pannonhalmi Szemle szerkesztője (1993–2003).

Főbb művei

F. m.: Bevezetés–Tárgyalás–Befejezés. Irodalomtankönyveink esztétikája. (Valóság, 1976)
Adalékok a magyar zenetudomány 15 éves fejlődéséhez. (Literatura, 1978)
Az érzelmek iskolája és a műfaj átváltozása. Kand. értek. is. (Bp., 1980)
„Mint egy nyitott borotva”. G. Büchner Woyzeck-töredékéről. (Bp., 1981)
A színeváltozás. Tanulmányok. (Bp., 1982)
Észjárások és formák. Elemzések és kritikák újabb prózánkról. 1978–1984. (Bp., 1985
3. kiad. 1998)
A látvány és a szavak. Esszék, tanulmányok. 1981–1986. (Bp., 1987)
Hiába: valóság. Civilpróza. Esszék. (Pécs, 1989)
A másik színház. Tanulmányok. (Bp., 1989)
Szabadban. Esszék. (Bp., 1993)
Halálnapló. Elb.-ek. (Pécs, 1993
2. bőv. kiad. Bp., 2004)
Töredékek. Jeles András naplójából. Naplórészletek, riportok, kritikák. Többekkel. (Bp., 1993)
Majdnem és talán. Tanulmányok. (Bp., 1995)
A bolgár kalauz. Tanulmányok, esszék. (Bp., 1996)
Nádas Péter. Monográfia és doktori értek. is. (Tegnap és ma. Kortárs írók. Pozsony, 1997)
Koldustorta. Tizenegy írás. (Bp., 1998)
The Transfiguration of Novel. (Bp., 1999)
Törésfolyamatok. (Alföld könyvek. Debrecen, 2001)
szerk.: Kovács Sándor válogatott zenei írásai. Vál., jegyz., bev. (Bp., 1976)
Diptychon. Elemzések Esterházy Péter és Nádas Péter műveiről. 1986–1988. (Bp., 1988)
Babits Mihály válogatott versei. Vál., utószó. (Bp., 1992
2. kiad. 1994)
Üvegezés. Műhelytanulmányok Márton László Átkelés az üvegen című regényéről. Összeáll. (Bp., 1994).

Irodalom

Irod.: Abody Rita: Egy esszenciális lét margójára. B. P. (Literatura, 2003)
Bacsó Béla: B. P. meghalt. (Élet és Irodalom, 2003. 27.)
Bóta Gábor: Meghalt B. P. (Magyar Hírlap, 2003. júl. 1.)
Keresztury Tibor: Egy nagy irodalmár halálára. (Litera, 2003)
Kovács András Bálint: Elhunyt B. P. (Népszabadság, 2003. júl. 1.)
Márton Andrea: A feljegyző feljegyzése. B. P.-ről. (Jelenkor, 2003)
Radnóti Sándor: B. P. halálára. (Holmi, 2003).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője