Balássy Ferenc
Balássy Ferenc

2020. október 29. Csütörtök

Balássy Ferenc, bethlenfalvi

történész, római katolikus pap

Születési adatok

1821. december 9.

Bethlenfalva, Udvarhelyszék

Halálozási adatok

1896. október 4.

Maklár, Heves vármegye


Család

Előkelő székely családból származott. Sz: Balássy János földműves, Simó Sára. Szülei korán elhaltak, nagybátyja, Balássy Pál tiszapüspöki plébános nevelte.

Iskola

Középiskoláit Szolnokon, Gyöngyösön és Budán végezte, Egerben papnövendék, egyúttal az egri líceumban bölcseletet (1839–1841), majd teológiát tanult (1841–1845), pappá szentelték (1845). Az MTA tagja (l.: 1872. máj. 24.).

Életút

Dorogházán (1845–1846), Tiszapüspökin (1846–1849), Törökszentmiklóson káplán (1849–1858); közben mint honvéd részt vett a szabadságharcban (1848–1849), ezért Világos után bujkálni kénszerült. Gyöngyösön káplán (1858–1859), Bánhorvátin (1859–1862), Felnémeten (1862–1870), Törökszentmiklóson (1870–1881), Makláron plébános (1870–1896). Törökszentmiklósi (1870–1881), egri kerületi esperes (1881–1896); c. kanonok (1892-től). Kazinczy Gábor biztatására kezdett el történeti kutatásokkal foglalkozni, kutatásait Ipolyi Arnold is támogatta. A történeti vármegyék és várispánságok kialakulásával, régi elnevezéseikkel, elsősorban Heves vm. és az Egri egyházmegye történetével, valamint a székelyek jogviszonyának fejlődésével fogl. A vármegyék kialakulásának történetével kapcsolatban éles szakmai vitába került Botka Tivadarral.

Emlékezet

A maklári köztemetőben nyugszik, sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2009-ben).

Elismertség

A Magyar Történelmi Társulat választmányi tagja (1867-től). A Kemény Zsigmond Szépirodalmi Társaság r. tagja (1877-től).

Szerkesztés

Az Adatok az egri egyházmegye történetéhez c. folyóirat szerkesztője (1891–1896). Történeti dolgozatai a fentin kívül még elsősorban a Religióban (1856), az Uj Magyar Muzeumban (1856–1860), a Pesti Naplóban (1857–1859), a Magyar Tudományos Értekezőben (1862), a Magyar Sionban (1863–1869), a Magyar Történeti Tárban (1867) és a Századokban jelentek meg (1869– 1884).

Főbb művei

F. m.: Székely tanulmányok. (Uj Magyar Muzeum, 1856–1860)
Török-Szent-Miklós történeti tekintetben. (Pest, 1858)
Regestrum decemalium 1333, 1334 et 1335. (Eger, 1863)
Adatok Telekesy István egri püspök éltrajzához. 1–2. (Magyar Sion, 1864)
Az egri egyházmegye alakulása. (Eger, 1865)
A Székelyföld régi fő- és alesperesi kerületei és egyházai. (Magyar Sion, 1867)
Az egykori aradi társas káptalan szentegyháza vagy székhelye. (Magyar Sion, 1868)
Vázlatok Heves és Külső-Szolnok megyék helytörténetéből. (Eger, 1868)
A poroszlói apátság. (Magyar Sion, 1869)
Visszhangul B. T.-nak a vármegyékről írott közleményeire. 1–4. (Századok, 1872)
A székelyek alapszerződése vagyis a székely krónikának e szerződést tartalmazó pontjai. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1873. ápr. 7.
megjelent: Értekezések a történeti tudományok köréből. Bp., 1873
kivonatosan: Akadémiai Értesítő, 1873)
Az egri vár 1687-diki feladásának alkupontjai és a törökök maradékai Egerben. (Bp., 1875)
Ludányi Tamás egri püspök. (Bp., 1878)
Mutatványok a váradi regestrumból. (Bp., 1881)
A zámi és ohati apátságok. (Bp., 1881)
Az egyházmegye régi főesperességei és a vatikáni levéltárból kiadott pápai tizedrovatának a régi egri püspöki megyére vonatkozó bejegyzései. (Magyarország egyházi földleírása a XIV. század elején. I. Szerk. Ortvay Tivadar. Bp., 1892)
A megye és a várispánság, vagyis e két intézmény közötti különbség. (Bp., 1894)
Heves vármegye története. I. (Eger, 1897)
A rabonbánok áldozatai, s a székely nemzet gyűlései. (Csíki székely krónika. Szabó Károly, B. F., Ipolyi Arnold, Szádeczky Lajos és Szőcs István tanulmányával. Szerk. Bencsik Gábor. (Magyar Ház könyvek. Bp., 2000).

Irodalom

Irod.: Botka Tivadar: Tájékozás B. F. „Visszhangjai” körül, a vármegyék első alakulásáról. 1–2. (Századok, 1872)
B. F. (Századok, 1896)
Szentkláray Jenő: Bethlenfalvi B. F. emlékezete. (Bp., 1904).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013