Balázs Dénes
Balázs Dénes

2020. október 28. Szerda

Balázs Dénes

geográfus, barlangkutató, földrajzi író

Születési adatok

1924. szeptember 17.

Debrecen

Halálozási adatok

1994. október 19.

Érd


Iskola

Az ELTE TTK-n földrajz szakos tanári okl. szerzett (1963), doktorált (1964).

Életút

A II. vh. végén szovjet hadifogságban volt (Szumgaitban, 1945–1949), hazatérése után Budapesten a kőbányai Dohánygyár, majd az Élelmiszeripari Minisztérium tisztviselője (1949–1955), állásáról lemondott, csak a földrajztudománnyal fogl. (1959). Tudományos pályafutását az Aggteleki-karsztvidéken, a teresztenyei forrásbarlang, az égerszögi Szabadság-barlang és az alsó- hegyi Mészégető-zsomboly feltárásával kezdte (1952–1958). Miután megvált munkahelyétől, önerőből kívánta beutazni a világot (kb. egymillió km-t utazott 130 országban, Európán kívül, 1959–1990). Első hosszabb tanulmányútján Kína Kuanghszi, Kujcsou és Jünnan tartományaiban a trópusi karszttípusokat tanulmányozta. Úttörő megállapításokat tett a dél-kínai-karsztvidék hidrográfiai rendszerére és geomorfológiai fejlődéstörténetére vonatkozólag (1958–1959), később a Föld valamennyi klímazónáját felkereste, mint hátizsákos terepkutató geográfus. Később Indonézia karsztjait tanulmányozta (1964–1965), majd a Magyar–Lengyel Szahara-expedíció megszervezője és résztvevője (1967–1968). Hátizsákkal bejárta Észak- és Dél-Amerikát Alaszkától a Tűzföldig (1969–1970), Ausztráliát és Óceánia szigetvilágát (1972–1973); Dél-Ázsiában és Dél-Afrikában természetföldrajzi kutatásokat folytatott (1975–1976). Két Föld körüli útján (1977–1978 és 1984–1985) kívül hosszabb kutatómunkát végzett Madagaszkáron (1979), majd Délkelet-Ázsia karsztjait tanulmányozta (1988–1989). A Magyar Természettudományi Múzeum és az MTA vácrátóti Botanikai Intézete megbízásából a világ 45 országában jelentős mohagyűjtést is végzett. Tudományos szenzációnak számított az Indonéziához tartozó Lombok-szigetén gyűjtött mohafaj (Bryoxiphium norvegicum subsp. japonicum), amelynek az Egyenlítőtől délre való előfordulására első ízben bukkant rá. A világ egyik legismertebb karsztkutatója, különösen jelentősek barlangi- és talajfauna-gyűjtései. Élményeit élvezetes stílusú, magas színvonalú útleírásokban adta közre. Különösen értékes tudománytörténeti és muzeológusi munkássága. Felkutatta és összegyűjtötte a magyar utazók és geográfusok tárgyi emlékeit, amelyből megalapította az érdi Magyar Földrajzi Múzeumot (1983).

Emlékezet

Kutatásainak és utazásainak gazdag dokumentációs és képhagyatékát, valamint értékes néprajzi gyűjteményét végrendeletében az általa alapított múzeumnak ajándékozta. Születésének 75. évfordulóján leplezték le teljes alakú bronzszobrát (Domonkos Béla alkotása, a Magyar Földrajzi Múzeum kertjében, 1999. szept. 25.). Emlékére a Magyar Földrajzi Múzeum Balázs Dénes Tudománytörténeti Konferenciát rendez. A debreceni Déri Múzeum Hátizsákkal a Föld körül címmel Balázs Dénes-emlékkiállítást rendezett (2007–2008). Cséke Zsolt portréfilmet készített életéről (Életem–utazásai címmel, 2005-ben).

Elismertség

A Magyar Földrajzi Társaság (1989–1994) és a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat társelnöke (1991–1994).

Elismerés

Vass Imre-emlékérem (1962), Herman Ottó-emlékérem (1976), MTESZ Díj (1980), Lóczy Lajos-emlékérem (1984), Kadic Ottokár- emlékérem (1985), Móra Ferenc-emlékérem (1986), Kőrösi Csoma Sándor-emlékérem (1988), Érd város díszpolgára (1988), Szent-Györgyi Albert-díj (1994).

Szerkesztés

A Karszt és Barlang c. lap (1961–1994) és a Földrajzi Múzeumi Tanulmányok c. sorozat alapító szerkesztője (1985–1994). A Távoli tájak magyar utazói c. könyvsorozat szerkesztője (I–VI. 1993–1995).

Főbb művei

F. m.: A dél-kínai karsztvidék természeti földrajza. (Földrajzi Közlemények, 1961)
A Szabadság-barlang. (Karszt- és Barlangkutató, 1961)
Hajóstoppal az Indonéz-szigetvilágban. (Útikalandok. 79. Bp., 1969
lengyelül: Warszawa, 1972)
Kölcsönautóval a Szaharában. (Útikalandok. 88. Bp., 1970)
Cikcakkban az Egyenlítőn. (Útikalandok. 101. Bp., 1971)
Hátizsákkal Alaszkától a Tűzföldig. 1–2. (Útikalandok. 111–112. Bp., 1972)
Galápagos. Útleírás. (Bp., 1973)
Tájfun Manila felett. (Világjárók. 99. Bp., 1975
bolgárul: Várna, 1977)
Pápua Új-Guinea. Útikönyv. (Bp., 1976
szlovákul: Bratislava, 1984)
Ausztrália, Óceánia, Antarktisz. (Világrészek földrajza. Bp., 1978)
A Zambézitől délre. Egy földrajzkutató utazásai Afrika déli országaiban. (Világjárók. 120. Bp., 1979
németül: Lepzig, 1979)
Ausztrália, Új-Zéland, Óceánia. (Panoráma útikönyvek. Bp., 1981)
Vándorúton Panamától Mexikóig. (Világjárók. 137. Bp., 1981)
A sivatagok világa. (Bp., 1982)
Ázsia. (Képes földrajz. Bp., 1983
2. kiad. 1984)
Bozóttaxival Madagaszkáron. Az Indiai-óceán gyöngye geográfus szemmel. (Világjárók. 154. Bp., 1983)
Közép- Amerika és a Nyugat-Indiai-szigetek. (Panoráma útikönyvek. Bp., 1986)
A kenyérfák árnyékában. (Ország–Világ. Bp., 1987)
Amazónia. Egy geográfus utazása a folyók királyán, a torkolattól a forrásig. (Világjárók. 178. Bp., 1987)
Argentína, Uruguay. (Panoráma útikönyvek. Bp., 1988)
Az őserdők világa. (Bp., 1990)
A magyar utazók, geográfusok és a rokontudományok kiemelkedő személyeinek emlékhelyei a Kárpát-medencében. (Földrajzi Múzeumi Tanulmányok, 1992)
A Húsvét-sziget fogságában. (Érd, 1993)
Magyar Utazók Lexikona. Szerk. (Bp., 1993)
A csepegő kövek igézetében. Az égerszögi Szabadság- barlang feltárásának története eredeti naplójegyzetek alapján. (Érd, 1994)
Galápagos, az elefántlábúak szigetei. (Érd, 1994)
Szigetről szigetre a Kis-Antillákon. (Érd, 1994)
Magyar utazók Amerikában. (Távoli tájak magyar utazói. Bp., 1995)
Magyar utazók Ausztráliában, Óceániában és a sarkvidékeken. (Távoli tájak magyar utazói. Bp., 1995)
Életem, utazásaim. Emlékiratok a földrajzi ismeretterjesztés szolgálatában. (Érd, 1995)
Küzdelem a kövek ellen. Az égerszögi Szabadság-cseppkőbarlang felfedezésének naplója. Szerk. Koleszár Krisztián. (Galyasági füzetek. Perkupa, 2001).

Irodalom

Irod.: Kubassek János: A múzeumalapító földrajztudós emlékezete. (Érdi Újság, 1994. nov. 18.)
Somogyi Sándor: Búcsúbeszéd B. D. sírjánál. (Földrajzi Közlemények, 1994)
Ajtay Ferenc: Egy világjáró tudós halálára. (Erdélyi Gyopár, 1995)
Kubassek János: B. D. (Magyar múzeumi arcképcsarnok. Bp., 2002)
Papp-Váry Árpád: Emlékbeszéd B. D. sírkőavatásakor. (Földrajzi Közlemények, 2002)
Mező Szilveszter: Töredékek a geográfia emlékcsarnokából. Tudománytörténeti tanulmányok. I. Adalékok B. D. földrajztudományi munkásságához, különös tekintettel az 1984-ben megvalósított uruguayi tanulmányútra. (A debreceni Déri Múzeum Évkönyve, 2007)
Mező Szilveszter: Egy világjáró földrajztudós emlékére. B. D. (Természet Világa, 2008)
Galló Tibor: In memoriam B. D. (Erdélyi Nimród, 2008)
Rajcsányi Gellért: A férfi, aki megígérte, hogy bejárja a világot. (Múzeumcafé, 2009).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013