Balázs György
Balázs György

2024. október 7. Hétfő

Balázs György

történész, író

Születési adatok

1925. november 1.

Budapest

Halálozási adatok

1995. szeptember 19.

Budapest


Család

Sz: Keller Paula. F: 1953-tól Balázs Györgyné Edinger Alice (1928–1999) pedagógus, történelemtanár. Fia: Balázs János (1955. máj. 19.).

Iskola

A Pázmány Péter Tudományegyetem kémia–fizika szakos hallgatója (1944–1946), az ELTE Történettudományi Karán történelem szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1953), a BTK-n doktorált (1973), a történelemtudomány kandidátusa (1979).

Életút

A Szikra Kiadó (1949–1957), a Gondolat Kiadó szerkesztője (1957–1960), a Világosság c. folyóirat történelmi rovatának vezetője (1960–1975), a Corvina Kiadó társadalomtudományi szerkesztőségének vezetője és a kiadó főszerkesztője (1975–1985?). Tudományos pályafutásának kezdetén eszmetörténettel foglalkozott, elsősorban a nagy történelmi változásokkal járó eszmei mozgalmakat, a magyar államalapítás korának eszmetörténetét vizsgálta. Később érdeklődése a késő köztársaságkori Róma ideológiai kérdései felé fordult, Julius Caesar politikájának ideológiáját, az ún. clementia elvet tanulmányozta. Jelentős tudománynépszerűsítő tevékenysége, több ifjúsági történeti életrajzi regényt is írt. Ismeretterjesztő írásai az Élet és Tudományban jelentek meg (1963–1981).

Főbb művei

F. m.: írásai: Az egyház a viharban. A katolikus klérus 1848–1849-ben. (Világosság, 1962)
A ma emberének világképéről. (Valóság, 1962)
Jogar és apostoli kereszt. István király, a társadalomszervező és a térítő. (Világosság, 1963)
István király, a reformer és a térítő. (Élet és Tudomány, 1963)
Hogyan születtek Széchenyi eszméi? – A szentistváni gondolat útja. – Az ördög, a pokol és a történelem. (Világosság, 1964)
Nacionalizmus és turánizmus. Gondolatok egy téveszme történetéről. (Világosság, 1966)
A kiegyezés és a nemzetiségi kérdés. (Világosság, 1967)
Hagyomány és jövő. – A „felsőbbrendű ember” felé? – Tőrdöfés hátulról. Egy legenda igaz története. (Világosság, 1968)
A demokratikus centralizmus elvének néhány kérdése. (Társadalmi Szemle, 1970)
A jövőbe forduló múlt. – Egy „modern” középkori király. (Világosság, 1970)
István király az utókor szemében. (Élet és Tudomány, 1970. 34.)
„A rossz tetteket hasznukért követik el…” Sallustius utópiája. – Antik felvilágosodás és politika. Cicero szkepticizmusa. (Világosság, 1971)
Hagyomány és hazafiság. (Világosság, 1973)
Arany László és az illúziók. (Világosság, 1974)
Partikuláris és univerzalisztikus ideológiai tendenciák. – A magyar utópia nem-létének ürügyén. – Szűcs Jenő: Nemzet és történelem. A történész felelőssége. (Világosság, 1975)
A francia felvilágosodástól a felvilágosult abszolutizmusig. – Megélünk-e Deák Ferenc nélkül? (Világosság, 1976)
A szent és a profán Biblia. (Világosság, 1977)
Caesar monarchikus tervei és kultusza. (Világosság, 1980)
A Habsburg Birodalom és a Szentszék a reformkorban. Metternich memoranduma 1841-ben. (Világosság, 1983)
Jog vagy kegy? Reformtervek a reformkorban. (Világosság, 1986)
Történész, filológus, műfordító. Czóbel Ernő emlékére. – A felvilágosodás és a munkásmozgalom kezdetei. (Világosság, 1987)
könyvei: Kérdezz–felelek a vallásról. (Búvár Könyvek. 28. Bp., 1962)
István király – az államalapító. Életrajzi regény. Ill. Kondor Lajos. (Nagy emberek élete. Bp., 1964
2. kiad. 1968)
Clementia Caesaris. Tanulmány az i. e. I. század politikai ideológiájához. Egy. doktori értek. is. (Bp., 1972)
A győzhetetlen Caesar. Ifjúsági regény. (Nagy emberek élete. Bp., 1972)
Clementia és divinitas. Az újító Gaius Caesar és ellenfelei az eszmék küzdőterén. Monográfia és kand. értek. (Bp., 1979)
Magyarok. Egy európai nemzet születése. Fotó: Szelényi Károly. (Bp., 1990
angolul: The Magyars. The Birth of a European Nation. Bp., 1989
németül: Die Magyaren. Geburt einer europäischen Nation. Bp.–Wien, 1989)
szerk.: Dokumentumok a magyar párttörténet tanulmányozásához. IV. köt. 1929. okt.–1939. szept. Sajtó alá rend. (Bp., 1955)
Hahn István: Hitvilág és történelem. Tanulmány az ókori vallások köréből. Vál. és szerk. (Bp., 1982)
Lassalle, Ferdinand: Beszédek és írások. Vál., a bevezető tanulmányt írta. (Bp., 1982)

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője