Balázs György
Balázs György

2024. december 6. Péntek

Balázs György

történész

Születési adatok

1932. március 21.

Makó, Csanád vármegye

Halálozási adatok

2016. április 15.

Szentes, Csongrád megye

Temetési adatok

2016. április 21.

Szentes

Kálvária Temető


Család

Sz: Balázs Erzsébet. Kétszer nősült. Első házasságából született leánya: Balázs Mária (1956–) és Balázs Anikó (1958–). 

Iskola

Általános és középiskoláit Makón végezte, a Szántó Kovács János Gimnáziumban éretts. (1952), Szegeden könyvtáros képesítést (1961), a JATE BTK-n történelem–magyar szakos középiskolai tanári okl. (1969), az ELTE BTK-n tudományos szocializmus szakos előadói okl. szerzett (1977); a JATE-n doktorált (1972), a történelemudományok kandidátusa (1983). 

Életút

A Makói Járási Könyvtár igazgatója (1955–1969), a Mórahalmi Általános Iskola és Gimnázium tanára (1969–1970), a szentesi 603. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet (= Zsoldos Ferenc Középiskola és Szakiskola) tanára (1970–1974). Az egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Marxizmus-Leninizmus Tanszéke főisk. adjunktusa (1974–1981), a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola Szolnoki Tagozat Marxizmus-Leninizmus Tanszéke csoportvezető főisk. docense (1981–1989), Gazdaságtörténeti Tanszéke óraadó tanára (1989-től). A Szolnoki Kereskedelmi és Gazdasági Főiskola, ill. a Szolnoki Főiskola főisk. tanára. 

20. századi magyar történelemmel, elsősorban a két világháború közötti korszak Csanád és Csongrád vármegye agrár-, gazdaság-, sajtó- és munkásmozgalom-történetével, a szentesi kubikusság gazdasági helyzetével, életkörülményeivel, ill. a II. világháború utáni parlamenti demokrácia és közigazgatás kialakulásának kérdéseivel foglalkozott. További kutatási területei: Szentes és az egykori Csanád vármegye helytörténete; politikai pártküzdelmek Szentesen a Horthy-korszakban és 1944–1948 között; a nagy gazdasági világválság hatása a helyi tisztviselők és egyéb alkalmazottak életszínvonalára; a „furcsa háború“ és a II. világháború első évei a helyi sajtó tükrében. 

Elismertség

A Miskolci és a Szegedi Akadémiai Bizottság Társadalomtudományi Szakbizottság Történelmi Munkabizottságának tagja (1980-tól). A Magyar Történelmi Társulat tagja (1979-től). 

Elismerés

Szentes Városáért Emlékérem (2007). 

Szerkesztés

A Révai Új Lexikona munkatársa, Csongrád megyei szerkesztője (1994–2006). 

Főbb művei

F. m.: A kommunista és a koalíciós pártok megalakulása Szentesen 1944. okt. 8. után. (Szentesi Élet, 1973)
Földmunkás asszonyok tüntetése. (Szentesi Élet, 1975)
Földmunkások, kubikusok helyzete és mozgalmai Csongrádban 1925 és 1929 között. (Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1976/77)
Adatok a Csongrád megyei földmunkások helyzetéhez, különös tekintettel a kubikusokra az ellenforradalmi rendszer hatalomra jutása és berendezkedése idején. 1920–1924. (Agrártörténeti Szemle, 1977)
Országos kubikus kongresszus Csongrádon, 1939 februárjában. (Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei, 1979)
A Csongrád megyei kubikusok helyzete és mozgalmai a gazdasági válság után. 1933–1939. (Agrártörténeti Szemle, 1981)
A kubikusok gazdasági, szociális helyzete, a földmunkás-kubikusok mozgalmai Csongrád megyében a Horthy-korszakban. 1920–1944. Kand. értek. (Szentes, 1981)
A Csongrád megyei kubikusok helyzete és a földmunkások mozgalma a II. világháború idején. 1939. szept.–1944. okt. (Történelmi Szemle, 1982)
Az első földmunkás országos kongresszus a Horthy-korszakban. 1921. okt. 2. (Jászkunság, 1983)
A kubikusok gazdasági, szociális, helyzete Csongrád megyében, a Horthy-korszakban. 1920–1944. (Agrárgazdaság, agrártársadalom, agrárpolitika. Szerk. Hegyi András. Szeged, 1985)
A Nemzeti Bizottság szerepe a közigazgatás és az állami szervek megszervezésében és irányításában Szentesen 1944 és 1948 között. (Tanulmányok Csongrád megye történetéből. X. Szeged, 1986)
Az oktatás megindulása és demokratizálódásának kezdetei 1944–1945-ben Szeged-Alsóközponton. (A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve. 1987. Szeged, 1988)
A közbiztonság megteremtése, a népi karhatalom felállítása és a rendőrség megszervezése Jász-Nagykun-Szolnok megyében 1944–1945-ben. (Zounuk. A Szolnok megyei Levéltár Évkönyve, 1988)
Adatok a kormány és helyi hatóságok baloldallal szembeni jogi és államhatalmi intézkedéseihez. 1919. aug.–1933. (Múltunk, 1993)
Szentes önkormányzata, közigazgatása a II. világháború éveiben. (Tanulmányok Csongrád megye történetéből. XXI. Szeged, 1994)
A Nemzeti Egység Párt szentesi szervezetének megalakítása és működése. 1933–1939. (Századok, 1996)
Gazdaságtörténet. Főisk. jegyz. (A Szolnoki Kereskedelmi és Gazdadági Főiskola kiadványa. Szeged, 1997)
A gazdasági válság hatása a Csongrád megyei kubikusok életkörülményeire. 1929–1933. (Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve, 1997)
A magyarországi ármentesítés kezdetei és az alföldi kubikusság kialakulása. (Szolnoki Tudományos Közlemények, 1998)
A második világháború előestéje a különböző hírforrások alapján, a magyar sajtó tükrében. (Economica. A Szolnoki Főiskola Tudományos Közleményei, 1999)
Szegvár önkormányzata és közigazgatása a Horthy-korszakban. 1920–1944. (Tanulmányok a település történetéből. Főszerk. Farkas Gyula. Szegvár Nagyközség Önkormányzata kiadványa. Szegvár, 2000)
A kezdő évtized. 1961–1968. – A Kontavill élete 1993-tól napjainkig. (40 Kontaév. A Kontavill múltja és jelene. 1961–2001. Szerk. Barta László, Labádi Lajos, Tari János. Szentes, 2001)
A városházi tisztviselők és alkalmazottak helyzete Szentesen, 1920–1944 között. 1. Életkörülmények 1920-tól 1929-ig. 2. A gazdasági válság következményei a köztisztviselők és alkalmazottak életnívójára és az azt követő évek helyzetére. 1930–1938. 3. A háborús évek hatása a városi hivatalnokok és egyéb alkalmazottak életviszonyaira. 1939–1944. (A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve. Történeti Tanulmányok, 2001–2002)
Paraszt- és polgárpártok, politikai szervezetek Szentesen, a két világháború között. 1919–1944. (Tanulmányok Szentes város történetéből. Szerk. Labádi Lajos. Szentes Város Önkormányzata kiadványa, Szentes, 2002)
Alföldi kubikusok. A földmunkásság kialakulása. 1860–1906. (História, 2002)
Magyarország belkereskedelme az 1840-es évektől 1844-ig. Főisk. jegyz. (Szolnok, 2003)
Magyarország külkereskedelme a Horthy-korszakban. 1920–1944. Főisk. jegyz. (Szolnok, 2003)
Szentes város önkormányzata és közigazgatása a Horthy-korszakban. 1920–1944. (Szentesi műhelyfüzetek. 7. Szentes, 2003)
Csongrádi munkásság a dualizmus idején. (A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve. Történeti Tanulmányok, 2004)
Az angliai csata előestéje és nyitánya a magyar sajtó tükrében. (Valóság, 2006)
„Furcsa háború“ nyugaton. A világsajtó cikkeinek közreadásával a magyar hírlapokban. (A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve. Történeti Tanulmányok, 2007)
A finn–szovjet fegyveres konfliktus. A „téli háború” a külföldi tudósítások alapján a szentesi sajtóban. 1939. nov. 30.–1940. márc. Monográfia. (Szentes, 2008)
A csongrádi kubikusok a Horthy-korszakban. 1920–1944. (Oppidum Csongrád, 2008)
A szentesi kubikusság a két világháború között. 1920–1944. (Szentesi műhelyfüzetek. 9. Szentes, 2009)
Egységes belső piacot építő évszázadok. (Economica. A Szolnoki Főiskola Tudományos Közleményei, 2009)
Érvek és ellenérvek a Duna–Tisza csatorna megépítése körül. (A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve. Történeti Tanulmányok, 2009)
A szentesi evangélikus egyház története. 1760–1944. (Szentesi műhelyfüzetek. 12. Szentes, 2011). 

Irodalom

Irod.: Szentesi ki kicsoda és városismertető. Szerk. Bodrits István. (Szentes, 1996). In memoriam B. Gy http://www.szentesinfo.hu/mozaik/ekonyvtar/balazs-gyorgy.htm

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2016

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője