Balázs Győző
Balázs Győző

2024. november 6. Szerda

Balázs Győző

író, költő, református lelkész

Születési adatok

1893. április 14.

Felsőbánya

Halálozási adatok

1973. március 13.

Miskolc


Iskola

A miskolci református főgimnáziumban éretts. (1911), a debreceni Tisza István Tudományegyetemen végzett és református lelkészi vizsgát tett (1918 előtt).

Életút

A debreceni református főgimnázium segédtanára (1918–1919), a Tanácsköztársaság alatt menekülnie kellett Debrecenből (1919), Miskolcon telepedett le, a miskolci református gimnázium vallástanára (1919–1957). Az Észak-Magyarországi Daloskerület ügyvivő elnöke. Vallásos témájú költeményeket, filozófiai és esztétikai dolgozatokat írt. A Lévay József-hagyaték gondozója, életművének feldolgozója.

Elismertség

A Petőfi Társaság tagja, a Miskolci Szabadegyetem igazgatója.

Szerkesztés

A debreceni Közlöny (1919), a Magyar Dalos és az Országos Teológiai Közlöny szerkesztője (1931–1932), a Magyar Jövő (1920-tól) és a Magyar Zeneszó c. lapok munkatársa. Versei, erkölcstani dolgozatai a fentieken kívül még elsősorban a Debreceni Főiskolai Lapokban (1914-től), a Felsőmagyarországi Tanügyben, a Magyar Gondolatban és a Magyar Asszony c. lapokban jelennek meg.

Főbb művei

F. m.: A lélek bolondjai. Reg. (Miskolc, 1925)
Lelkem hárfáján. Versek. (Miskolc, 1925)
Virágok, álmok. Versek. (Miskolc, 1926)
Álmodik a Hargita. Versek. (Miskolc, 1927)
Summum bonum. Tanulmány. (Miskolc, 1927)
A geszti sír. Színmű. (Miskolc, 1928)
Kelet ős filozófiájának hatása szépirodalmunkban. (Miskolc, 1928)
Keleti ős filozófia és a plátói szerelem. (Miskolc, 1928)
Nagy Isten kertjében. B. Gy. költeményei. (Miskolc, 1929)
Vissza Platón esztétikájához. (Miskolc, 1929)
Homokbucka tövén. Mozaik. Elb.-ek. (Miskolc, 1930)
A szív filozófiája. (Miskolc, 1930)
Pogány volt-e Sokrates? (Miskolc, 1931)
Sötét máglyák, fénylő szobrok. Tanulmány. (Miskolc, 1931)
Magyar költők anyaszeretete. (Miskolc, 1932
4. kiad. 1933)
Ahol a csend muzsikál. Költemények prózában. I–II. (Cegléd, 1934)
A Sajóvölgy pacsirtája. Lévay József. Tanulmány. (Új magyar írások. 16. Cegléd, 1935)
Isten munkatársai. Versek. (Miskolc, 1937)
A túlsó parton. B. Gy. versei. (Miskolc, 1937)
Senki lánya. Lillafüredi széphistória. (Miskolc, 1942)
Jó utána lenni… Emlékirat. A szöveget gondozta Molnár Sándor Károly. (Lévay iskolatörténeti kötetek. Miskolc, 2007)
szerk.: A „Szentpéteri üres fészek.” Részletek Lévay József naplójából. (Miskolc, 1935)
Lévay József: Visszatekintés. Sajtó alá rend. A Miskolcon 1935-ben megjelent önéletrajzi napló hasonmás kiadása. Szerk. Csorba Csaba. Miskolc, 1988)
Magyar lélekdarabkák. Antológia. Összeáll. Benke Lászlóval. (Keszthely, 1937).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője