Család

Sz: Balázs János asztalossegéd, Susla Anna. F: Vígh Emília. Két leánya: Balázs Emília és Balázs Mária; két fia: Balázs János, ill. Balázs Géza (1959–) nyelvész.

Iskola

A pozsonyi magyar reálgimnáziumban éretts. (1933), a pozsonyi Komensky Egyetemen magyar–latin szakos tanári okl. szerzett (1938).

Életút

Az érsekújvári Állami Magyar Gimnázium (1938–1946), az esztergomi községi gimnázium (1946–1948), a rákoskeresztúri (= 1950-től Bp., XVII. kerület) gimnázium r. tanára (1948–1953), az MTA Nyelvtudományi Intézet Nagyszótári Osztályának tud. munkatársa (1953–1975).

Tudományos pályafutásának kezdetén részt vett az Új Magyar Tájszótár számára végzett gyűjtésekben (1949–1952), egyúttal részt vett a Nyelvtörténeti Adattár előkészítő munkálataiban (1950-től), majd a Petőfi Szótár és a Magyar Értelmező Kéziszótár szerkesztésében is. Később érdeklődése a nyelvtörténet, ill. elsősorban a magyar kódexszövegek forrásai felé fordult. Nevéhez fűződik a Jókai-kódex ismeretlen latin szövegeinek felfedezése (a Magyar Nemzeti Múzeum Kézirattárában, egy latin kódexben), teljes szójegyzékének összeállítása és a nyelvemlék kritikai kiadása. Feldolgozta továbbá a nyelvemlék szavainak szótörténetét, hang- és alaktanát. Szintén összeállította a Szent Margit-kódex kritikai kiadását, ennek megjelenését azonban már nem élhette meg.