Balázs László
Balázs László

2022. szeptember 25. Vasárnap

Balázs László

földmérő mérnök

Születési adatok

1921. június 25.

Pusztakalán, v. Hunyad vármegye

Halálozási adatok

2009. szeptember 10.

Budapest

Temetési adatok

2009. szeptember 28.

Budapest

Szent Gellért-kápolna


Család

Sz: Balázs Ferenc MÁV-főintéző, Kandray Mária tanítónő. F: Varga Jolán adminisztrátor. Fia: Balázs László; leánya: Balázs Hajnalka földmérők.

Iskola

A bukaresti Szent József Líceumban éretts. (1940), a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen mérnöki okl. szerzett (1945), az ÉKME-n doktorált (1967).

Életút

Szegeden, Szentesen, Zalaegerszegen földhivatali műszaki előadó, osztályvezető (1945–1951); közben, mint ún. végrehajtó mérnök részt vett a földreform munkálataiban (1945–1947). A székesfehérvári Földmérési Igazgatóság igazgatója (1951–1952), az Állami Földmérési és Térképészeti Hivatal főmérnöke, osztályvezetője (1953–1967), a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium (MÉM) Országos Földügyi és Térképészeti Hivatalának vezető tanácsosa (1967–1981), nyugdíjas tud. főmunkatársa (1982-től). A FISIA olasz tanácsadó cég (1992–1993), az AGRO GmbH német cég PHARE-csoport szakértője (1993–1994). A székesfehérvári Felsőfokú Földmérési Technikum alapító oktatója (1962–1972). Az ÉKME-n, ill. a BME Építőmérnöki Karán geodéziai gyakorlatvezető és az urbanisztikai szakmérnökképzésben a mérnöketika oktatója. Kiemelkedő szerepet játszott az 1945 utáni magyarországi középfokú földmérésoktatás és technikusképzés, valamint az öt hazai földmérési szakközépiskola megszervezésében. Kezdeményezte a földmérésügyi felügyelet megalapítását, ill. közreműködött valamennyi földméréssel kapcsolatos jogszabály megalkotásában. A rendszerváltás után közreműködött a kárpótlással kapcsolatos jogszabályok megalkotásában, majd meghatározó szerepet vállalt az 1996. évi LXXVI. törvény kodifikációs munkáiban. Kutatóként elsősorban a magyarországi földmérés és térképészet történetével, az informatikai rendszerek térképi adatbázisainak kialakításával, ill. a földmérés jogi szabályozásainak vizsgálatával fogl.

Elismertség

A Geodéziai és Kartográfiai Egyesület alapító elnökségi tagja (1956-tól). A Térképbarátok Társulata tagja, az ellenőrző bizottság elnöke. A Földmérők Nemzetközi Szervezetének tagja, a Földügyi és Kataszteri Szakbizottságban Magyarország képviselője.

Elismerés

Fasching Antal-emlékérem (1981).

Főbb művei

F. m.: Földméréstan. Közlekedési építőipari technikumi tankönyv. Zelcsényi Gézával. (Bp., 1958
7. kiad. 1964
11. kiad. 1971)
Magyarország negyedrendű háromszögelési hálózata pontsűrűségének vizsgálata. (Bp., 1966)
Földügyi igazgatás. Többekkel. (Bp., 1970)
A földmérés és térképészet szerepe a mezőgazdaság korszerűsítésében. (Bp., 1975)
Földügyi jogszabályok. Többekkel. (Bp., 1975)
A magyar földmérés és és térképészet. Földmérési és térképészeti szakközépiskolák tankönyve. Papp-Váry Árpáddal. (Bp., 1979)
Módszertani útmutató az igazságügyi földmérési szakértők részére. Szerk. Forgács Zoltánnal, Szőke Irénnel. (Bp., 1987)
Mérnöketika. Főisk. jegyz. (Székesfehérvár, 1991
2. kiad. 1995)
A korszerű geodézia kezdetei Magyarországon. Többekkel. (Bp., 1991)
Földmérés és térképészet a XIX. század második felében. Szerk. (Bp., 1992).

Irodalom

Irod.: B. L. (Geodézia és Kartográfia, 2009).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője