Balázs Mária
Balázs Mária

2024. október 7. Hétfő

Balázs Mária

jogász

Névváltozatok

Domé Györgyné Balázs Mária; Domé Mária

Születési adatok

1933. május 21.

Szentlőrinckáta, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye

Halálozási adatok

2016. október 1.

Budapest


Család

Szülei: Balázs Sándor, Zombori Mária földművesek.

Férje: 1957–1995: dr. Domé György (1925. febr. 24. Bp.–1995. ápr. Bp.) jogász, bíró, a Bicskei Járásbíróság elnöke, majd a Pesti Központi Kerületi Bíróság tanácsvezető bírója; dr. Domé György (1898. nov. 4. Alsókubin, Árva vm.–1967. szept. 25. Bp. Temetés: 1967. szept. 30. Farkasrét) jogász, jogtanácsos és Márkus Ilona (1896. máj. 22. Pesthidegkút, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm.–1979. febr. Bp. Temetés: 1979. febr. 17. Farkasrét) fia.

Márkus Ilona apja: Márkus Imre (1857. ápr. 4. Szombathely, Vas vm.–1945. aug. 26. Bp. Temetés: 1945. aug. 29. Farkasrét) budapesti székesfővárosi tanásjegyző.

Márkus Imre testvére: Márkus Emília (1860. szept. 10. Szombathely–1949. dec. 24. Bp.) színésznő. Özvegy.

 

Gyermeke, nevelt fia: dr. Horváth Zoltán (1952–); leánya: dr. Domé Judit (1959–) jogászok.

Iskola

A budapesti Szilágyi Erzsébet Leánygimnáziumban – a Dobó Katica Népi Kollégium tagjaként – tanult (1947–1949), a népi kollégiumok feloszlatása után a Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyei tanácsnál dolgozott (1949–1950), majd szakérettségi vizsgát tett (1951).

Az ELTE ÁJTK-n végzett (1955), bírói vizsgát tett (1956), állam- és jogtudományi doktori okl. szerzett (1957). Az állam- és jogtudományok kandidátusa (1968), doktora (1984).

Életút

A Legfelsőbb Bíróság fogalmazója (1955–1956), a budapesti I. kerületi Bíróság (1956–1958), a Pesti Központi Kerületi Bíróság tanácsvezető bírója (1958–1960), az MTA Állam- és Jogtudományi Intézete tud. főmunkatársa (1960–1974). Az ELTE ÁJTK Mezőgazdasági Jogi Tanszéke, ill. Szövetkezeti és Földjogi Tanszéke egy. adjunktusa (1961–1967), egy. docense (1967–1985; 1973. febr. 1-jétől főállásban), egy. tanára (1985. júl. 1.–2003. aug. 31.) és a Tanszék vezetője (1981–1990 és 1993–1996), emerita professzora (2003. szept. 1.-jétől); közben a Kar dékánhelyettese (1980–1983).

A MADISZ (1946), az MDP (1951), az MSZMP tagja (1957). Az MSZMP ÁJTK párttitkára (1975–1980). A Legfelsőbb Bíróság népi ülnöke.

Termelőszövetkezeti joggal foglalkozott, az ipari és mezőgazdasági szövetkezetek, a termelői típusú szövetkezetek, az egyéb gazdasági társulások, ill. az ezekben dolgozók jogállását vizsgálta. 1972–1974-ben a szövetkezeti demokráciával kapcsolatos kutatásokat irányította. Részt vett, ill. jelentős szerepet játszott a szövetkezetekről szóló 1971. évi törvény, a gazdasági társulásokról szóló 1978. évi törvényerejű rendelet, az 1992. évi I. törvény kidolgozásában, ill. kodifikációs munkáiban. Kutatta még a szövetkezeti önkormányzat, ill. a földtulajdon és a történelmi igazságtétel jogi lehetőségeit.

Írásai Domé Györgyné és Domé Mária néven jelentek meg.

Elismertség

Az MTA Állam- és Jogtudományi Szakbizottsága tagja (19731980). Az MTA–TMB Jogi Szakbizottsága tagja (1973–1980).

A Magyar Jogász Szövetség Országos Választmányának tagja, a Szövetkezeti Jogi Szakosztály társelnöke (1976-tól).

Elismerés

Munka Érdemrend (ezüst, 1970 és 1980), a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje (2003).

Szerkesztés

Az Állam- és Jogtudományi Enciklopédia munkatársa (Bp., 1980).

Főbb művei

F. m.: önálló művei, könyvfejezetei, egyetemi segédkönyvei: A termelőszövetkezetek közötti termelési kapcsolatok jogi kérdései. Kand. értek. (Bp., 1966)
A mezőgazdasági termelőszövetkezetek társulásai. (Bp., Akadémiai Kiadó, 1970
angolul: Legal
Aspects of the Associations of Agricultural Cooperatives. Ford. Decsényi József. Bp., Akadémiai Kiadó, 1973)
Demokrácia a
mezőgazdasági termelőszövetkezetekben. (Bp., Kossuth Könyvkiadó, 1976)
Az iparszerű termelési rendszerek jogi problémái. (Az állam- és jogtudományok fejlődése. Bp., 1976)
A Nagy Októberi Szocialista Forradalom történelmi jelentősége. (Szocialista alkotmányfejlődés és a Szovjetunió új alkotmánya. Tudományos ülés a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója alkalmából. 1977. nov. 15. Bp., ELTE, 1977)
Mezőgazdasági termelőszövetkezeti jog. Egységes jegyzet. Írta többekkel. Szerk. Seres Imre. (Bp., Tankönyvkiadó, 1978 és utánnyomások: 1980–1988)
A környezetvédelem
földjogi vonatkozásai. (Környezetvédelem és a jog. Szerk. Ficzere Lajos és Trócsányi Miklós. Bp., Akadémiai Kiadó, 1981)
A kooperációs és integrációs kapcsolatok jogi kérdései a
mezőgazdaságban. Doktori értek. (Bp., 1983)
Gazdasági társulások a mezőgazdaságban. [A doktori értek. átd. változata.] (A népgazdasági jogi kutatóhálózat végtanulmányai 3. Bp., ELTE, 1985)
Szövetkezeti jog. Egy. tankönyv. Szerk. Veres Józseffel. (Bp., Tankönyvkiadó, 1988)
A földtulajdonnal kapcsolatos jóvátételi alternatívák. (A földtulajdoni és földhasználati viszonyok továbbfejlesztésének közgazdasági és jogi koncepciói. Tudományos vitaülés anyaga. Szeged, 1990. jún. 5. Szerk. Tóth Lajos. Szeged, JATE, 1990)
Felelősségi viszonyok a termelői típusú szövetkezetekben. (A jogi felelősség- és szankciórendszer elméleti alapjai 15. Bp., ELTE, 1990)
A
földtulajdon és a történelmi igazságtétel alternatívái. (Bp., 1990)
Szövetkezeti jog. Előadásvázlatok. Egy. jegyz. (Bp., ELTE, 1993)
Agrárjog. Előadásvázlatok. Szerk.
Egy. jegyz. (Bp., ELTE, 1994)
Agrárjog. Egy. jegyz. Írta. Többekkel. Szerk. Vass János. (Bp., ELTE, 1999)
Szövetkezeti jog. Egy. jegyz. Réti Máriával. (Bp., ELTE, 1999)

F. m.: tanulmányai: A mezőgazdasági termelőszövetkezetek termelési kooperációja. (Állam és Igazgatás, 1962. 12.)
Collaboration simple et enterprises communes indépendantes de coopératives de production en Hongrie. (Revue du Droit Hongroises, 1963. 1.)
A
mezőgazdasági termelőszövetkezetek egyszerűbb gazdasági együttműködése. (Állam- és Jogtudomány, 1963. 4.)
Die einfachere wirtschaftliche Zusammenarbeit der landwirtschaftlichen Produktionsgenossenschaften. (Acta Juridica, 1964. 1-2.)
A termelési kooperációk belső igazgatása és szervezeti felépítése. (Állam- és Jogtudomány, 1965. 1.)
A
mezőgazdasági termelőszövetkezetek termelési kooperációinak tulajdonjogi és vagyonjogi sajátosságai. (Állam- és Jogtudomány, 1965. 3.)
A termelési kooperációknál dolgozó termelőszövetkezeti tagok és alkalmazottak jogi helyzete. (Állam- és Jogtudomány, 1965. 4.)
A termelési kooperációk anyagi felelőssége. (Állam- és Jogtudomány, 1967. 1.)
A mezőgazdasági termelőszövetkezetek társadalmi szervezeti jellege. (Állam- és Jogtudomány, 1971. 3.)
A mezőgazdasági termelőszövetkezetek társadalmi szervezeti jellege és vezetése. (Társadalmi Szemle, 1971. 6.)
A háztáji föld jogosultja. (Jogtudományi Közlöny, 1971. 10.)
A termelőszövetkezeti társulások jelenlegi helyzete és problémái. (Gazdaság és Jogtudomány, 1972. 3-4.)
The Consolidated Cooperative Act. (Acta Juridica, 1972. 3-4.)
A szövetkezeti társulások és továbbfejlesztésük főbb kérdései. (Állam- és Jogtudomány, 1976. 2.)
A szövetkezeti önkormányzat új rendszere. (Jogtudományi Közlöny, 1978. 1.)
Társasági jogunk néhány aktuális kérdése. (Jogtudományi Közlöny, 1979. 9.)
Das neue System der Selbstverwaltung der Genossenschaften. (Acta Juridica, 1980. 3-4.)
A vezetőség helye és feladatai a szövetkezeti vezetés rendszerében. (Állam- és Jogtudomány, 1981. 4.)
Kooperációs és integrációs kapcsolatok a magyar mezőgazdaságban. (Magyar Jog, 1981. 5.)
Társulási tulajdon – tulajdonjog. (Jogtudományi Közlöny, 1982. 5.)
Földtulajdon – földhasználat. (Magyar Jog, 1982. 9.)
A kooperáció és az integráció tartalmi ismérvei a mezőgazdaságban. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek gazdasági tevékenysége. (Jogtudományi Közlöny, 1984. 1.)
Das Eigentum der Unternehmenszusammenschlüsse – Eigentumsrecht. (Acta Juridica, 1984. 1-2.)
A kooperációs és integrációs kapcsolatok jogi formái. (Állam- és Jogtudomány, 1984. 3.)
A kooperációs és integrációs kapcsolatok hatása a résztvevő szervezetek belső viszonylataira. (Állam- és Jogtudomány, 1984. 4.)
A gazdasági társulások kodifikációs kérdéseihez. (Jogtudományi Közlöny, 1984. 5.)
A termelési rendszerek jogi szabályozásának továbbfejlesztése. (Jogtudományi Közlöny, 1984. 6.)
Le rôle des associations économiques dans l’integration agricole. (Annales Universitatis Scientiarum Budapestinensis. Sectio Iuridica, 1986)
Gazdasági társulások a mezőgazdaságban. (Jogtudományi Közlöny, 1987. 2.)
Formes de propriété terrienne prévues par la nouvelle loi foncière. (Acta Juridica, 1988. 1-2.)
A szövetkezetek és a gazdasági társaságok. (Magyar Jog, 1988. 12.)
A szövetkezeti tulajdonjogról. (Jogtudományi Közlöny, 1989. 3.)
Észrevételek az átalakulási törvény koncepciójához. (Magyar Jog, 1989. 5.)
Gondolatok a mezőgazdasági termelőszövetkezetek jelenéről és jövőjéről. (Magyar Jog, 1989. 7-8.)
Észrevételek az agrárpiaci rendtartásról szóló 5616. sz. törvénytervezethez. (Magyar Jog, 1992. 12.)
Földtörvény és a módosításáról szóló törvénytervezet. (Magyar Jog, 1993. 1.)
A mezőgazdasági szövetkezetek státusváltozásai és a szövetkezetből való kilépés vagyoni hatásai. (Jogtudományi Közlöny, 1993. 7.)
A szövetkezet új modellje. (Társadalmi Szemle, 1994. 4.)
A szövetkezeti részjegy és üzletrész közös és eltérő vonásai. (Jogtudományi Közlöny, 1994. 11-12.)
A szövetkezeti üzletrészek átruházásáról és megvásárlásáról. (Gazdaság és Jog, 1996. 2.)
Szerezhet-e külföldi termőföldet? Érvek, vélemények. (Népszabadság, 1997. szept. 19.)
A szövetkezetek jogi szabályozásának múltja, jelene és jövője. (Acta Universitatis Szegediensis. Acta Juridica et Politica, 1999)
A földtörvény néhány elméleti és gyakorlati kérdése. (Gazdaság és Jog, 2002. 7-8.)
Tulajdonviszonyok az agrárgazdaságban. (Ünnepi kötet Schmidt Péter egyetemi tanár 80. születésnapja tiszteletére. Szerk. Fürész Klára és Kukorelli István. Bp., 2006).

Irodalom

Irod.: családi és egyéb források, műveiről: dr. Domé György ny. jogtanácsos 1967. szept. 25-én elhunyt. (Magyar Nemzet, 1967. szept. 29.)
Lontai Endre: Két kandidátusi értekezés vitája. [Domé Györgyné és Garancsy Mihály védéséről.] (Állam és Igazgatás, 1968. 1.)
Csizmadia Ernőné: Domé Györgyné: A
mezőgazdasági termelőszövetkezetek társulásai. (Közgazdasági Szemle, 1971. 6.)
Süveges Márta: Domé Györgyné: A mezőgazdasági termelőszövetkezetek társulásai. (Állam- és Jogtudomány, 1971. 3.)
K. N.: Demokrácia a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben. [Domé Györgyné könyvéről.] (Magyar Hírlap, 1976. márc. 7.)
Gali Sándor: A szocialista demokrácia napjainkban. [Domé Györgyné:
Demokrácia a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben.] (Népszabadság, 1976. jún. 17.)
Magyar ki kicsoda? 1990. (Bp., 1990)
Magyar és nemzetközi ki kicsoda? 1992–2009. (Bp., 1991–2008)
Tanulmányok dr. Domé Mária egyetemi tanár 70. születésnapjára. Szerk. Vass János. (Bibliotheca Iuridica Libri Amicorum 9. Bp., ELTE, 1993)
Elhunyt [ifj.] dr. Domé György. [Köszönetnyilvánítás.] (Népszabadság, 1995. ápr. 22.)
Ki kicsoda a magyar mezőgazdaságban? I. köt. A–H. Szerk. Balogh Margit. (Szekszárd, 1997)
Nők a magyar tudományban. Szerk. Balogh Margit és Palasik Mária. (Bp., 2010)
Domé Györgyné halálára. (Magyar Jog, 2016. 11.).

 

neten:

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:68V6-PYHP (Márkus Ilona születési anyakönyve, 1896)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:8HV2-HRMM ([id.] Domé György és Márkus Ilona házassági anyakönyve, 1924)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/172427 (Márkus Imre gyászjelentése, 1945)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:662V-YQRN (Márkus Imre halotti anyakönyve, 1945)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/404984 ([id.] Domé György gyászjelentése, 1967)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:83N9-4Q3Z ([id.] Domé György halotti anyakönyve, 1967)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/404985 (dr. Domé Györgyné Márkus Ilona gyászjelentése, 1979)

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2024

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője