Balázs Sándor
Balázs Sándor

2023. szeptember 22. Péntek

Balázs Sándor, kászonfeltizi

író, műfordító

Születési adatok

1830. december 26.

Kolozsvár

Halálozási adatok

1887. augusztus 1.

Budapest


Család

Régi unitárius nemesi családból származott. Testvére: Balázs Gábor (1841–1887) utazó. F: Bognár Vilma (1841?–1904. jún. 3. Bp.) operaénekes, a Magyar Kir. Operaház tagja, írónő. 

Iskola

Iskoláit Kolozsvárott végezte, majd részt vett az 1848–1849-es forradalom és szabadságharcban, utóbb Pesten, a mérnöki tanfolyamon tanult (1850–1851). Tanulmányait azonban nem fejezte be, első sikerei után csak irodalommal foglalkozott. 

Életút

A Hölgyfutár (1852–1853), a Budapesti Visszhang segédszerkesztője (1853–1854), a Divatcsarnok szerkesztője (1854–1855). Az Ország Tükre (1862–1864 és 1865), a Magyarország és a Nagyvilág (1865–1866), az Omnibusz (1871), a Házibarát (1872), a Magyar Tisztviselő (1874–1875), a Magyar Posta c. napilap (1884) és a Petőfi Társaság Lapja szerkesztője (Szana Tamással, 1877–1878).

A Nemzeti Színház könyvtárosa (1881–1887). 

Első írása, Színházi kaland c. humoros verse a Hölgyfutárban jelent meg, s itt közölték első „beszélyét” is (Első szerelmem címmel, mindkettőt 1851-ben); első írásainak sikere után felhagyott tanulmányaival, s elvállalta a Hölgyfutár c. lap segédszerkesztését. Az 1850-es évektől sorra jelentette meg rendkívül népszerű humoros elbeszéléseit, később regényt és népszínműveket, ill. vígjátékokat is írt. Rendkívül termékeny szerző volt, szinte valamennyi jelentős fővárosi és nagyobb vidéki lap rendszeresen közölte munkáit. Műfordítóként elsősorban Augustin Eugène Scribe (1791–1861) színdarabjait és William Makepeace Thackeray (1811–1863) regényeit tolmácsolta. Öngyilkos lett. 

Szigligeti Edével (1814–1878) közösen írt színműve a sztrájk első irodalmi ábrázolása magyar színpadon (A strike, 1871; bem.: Nemzeti Színház, 1871). Az égben c. vígjátéka (bem.: Nemzeti Színház, 1864) a női emancipációt gúnyolta. Mindkét darabról Mikszáth Kálmán többször is elismerően nyilatkozott. Arcképe az Arczkép-Albumban (Barabás Miklós rajza, Pest, 1855), ill. a Hölgyek Lapja munkatársai között (Elischer Lajos rajza, Pest, 1881) jelent meg. 

Emlékezet

Kolozsvárott született, Budapesten hunyt el, feleségével együtt a Kerepesi úti Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2009-ben).

Néhány elbeszélését német és finn (!) nyelvre is lefordították (Balázs, Alexander néven). 

Elismerés

Az MTA (1864) és a Nemzeti Színház pályadíja (1872).

Szerkesztés

Írásai a fentieken kívül még elsősorban a Családi Lapokban (1855), a Délibábban (1856), a Nővilágban (1857), a Vasárnapi Ujságban (1858-tól), a Napkeletben (1858–1860), a Családi Körben (1860, 1865–1879), a Nefelejtsben (1860–1868), a Fővárosi Lapokban (1864–1887), a Nemzeti Hírlapban (1877), az Alföldben (1879), a Koszorúban (1879–1881), a Hölgyek Lapjában (1880), a Függetlenségben (1882) és a Nemzetben jelentek meg (1883).

Főbb művei

F. m.: B. S. beszélyei. I–II. köt. (Pest, 1855)
Erdélyi Múzeum Almanach. Szerk. Szabó Richárddal. (Pest, 1857)
Nayad. Fürdő-album. – Balatonfüred és a Császárfürdő leírása. – Elbeszélések. Szerk. Huszár Imrével és Rózsaági Antallal. Ludwig Rohbock 3 acélmetszetével, színes, illusztrált kiadói kartonkötésben. (Pest, 1863)
Az égben. Eredeti vígjáték 2 felvonásban. (Pest, 1864)
Tükördarabok. Beszélygyűjtemény. I–II. köt. (Pest, 1865)
Beszélyek. (Pest, 1866)
A régi szép napok. Regény. (Magyar Hölgyek Könyvtára. 9. Pest, 1868)
Miért nem házasodik meg a sógor? Eredeti vígjáték 1 felvonásban. (A Nemzeti Színház Könyvtára. 11. Pest, 1871)
A strike. Eredeti népszínmű 3 szakaszban. Szigligeti Edével. (A Nemzeti Színház Könyvtára. 26. Pest, 1871)
Víg elbeszélések. (Petőfi Társaság Könyvtára. 23–25. Bp., 1878)
Tarka képek. Beszély- és rajzgyűjtemény. I–II. köt. (A Petőfi Társaság kiadványa. Bp., 1880)
A mama tyúkszeme. Polgári, de azért regényes történet. (Mulattató Zsebkönyvtár. 1. Esztergom, 1881)
Ráró és Csillag. (Mulattató Zsebkönyvtár. 11. Esztergom, 1882)

 

elbeszélései németül: Heitere Lebensbildern. Humoresken von Alexander Balázs. Ford. Kohut Adolph. (Leipzig, 1892)

 

finn nyelven: Yö ja aammu. Novelleja. (Hämeenlinna, 1910)

 

színművei: Az égben. Vígjáték 2 felvonásban. (Bem.: Nemzeti Színház, 1864. jan. 4.)
A strike. Népszínmű 3 felvonásban. (Bem.: Nemzeti Színház, 1879. ápr. 14.)
Amerikai párbaj. Dráma 4 felvonásba. (Bem.: Nemzeti Színház, 1881. okt. 14.)
A kőrösi lány. Népszínmű 3 felvonásban. (Bem.: Debreczeni Színház, 1883. ápr. 1.)

 

ford.: Carlo Broschi. Scribe regénye. (Pest, 1852)
Thackeray víg elbeszélései. I–II. köt. (A Kisfaludy Társaság kiadványa. Pest, 1869–1870)
Wegmann, Ercolani: A holttestek elégetése, mint a legokszerűbb temetési mód. Ford. 2 táblával. (Bp., 1874). 

Irodalom

Irod.: Danielik József–Ferenczy Jakab: Magyar írók. Életrajz-gyűjtemény. (Pest, 1856)
Magyar színművészeti lexikon. Szerk. Schöpflin Aladár. (Bp., 1929). 

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2016

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője