Báldy Bálint
Báldy Bálint

2021. május 7. Péntek

Báldy Bálint

állattenyésztő

Névváltozatok

1933-ig Bellosics

Születési adatok

1896. február 26.

Baja

Halálozási adatok

1971. szeptember 26.

Baja


Család

Sz: Bellosics Bálint (1867–1916) etnográfus, a bajai tanítóképző igazgatója, Bartsch Flóra. Négy fiú és egy leánytestvére volt.

Iskola

A magyaróvári Gazdasági Akadémián gazda okl. szerzett (1919).

Életút

Jankovich Bésán Endre gr. öreglaki (Somogy vm.) uradalmának gazdasági intézője (1919–1926), a gödöllői Baromfitenyésztő Munkásnőképző Iskola állami gazdasági felügyelője (1927–1928), az iskola Baromfitenyésztő Szakiskolává történő átszervezésének egyik irányítója (1928), a szakiskola, majd 1933-tól a Baromfitenyésztő Kísérleti Tangazdaság munkatársa (1928–1949), az újabb átszervezés után megalakult Kisállattenyésztési Kutató Intézet igazgatója (1949–1960). Nyugdíjba vonulása után Bajára költözött (1960). Baromfitenyésztéssel fogl., a korszerű magyar baromfitenyésztés megalapozója. Nevéhez fűződik – többek között – a magyarországi keltetőközpont-hálózat, ill. az államilag ellenőrzött baromfitelepek és a szaktanácsadói hálózat kialakítása (1935). Új ól- és csibenevelőház-típusokat alakított ki, megtervezte a Báldy-féle vándorólat. Részt vett a nemesített magyar tyúkok országos törzskönyvi szabványainak elkészítésében (1953). Nemesítő munkájának legjelentősebb eredménye a kettős hasznosítású sárga, kendermagos és fehér magyar tyúk. Tyúknemesítő tevékenységével egyidejűleg a süllő tógazdasági szaporításával is fogl.

Emlékezet

A bajai Petőfi Sándor u. 26. sz.-ban született. Emlékére a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium (MÉM) Báldy Bálint-emlékplakettet alapított (1974). A Bólyi Mezőgazdasági Kombinát bári üzemegységében látható bronz mellszobra (Trischler Ferenc alkotása; a szobor másodpéldányát Gödöllőn is elhelyezték).

Elismertség

A Baromfitenyésztők Országos Egyesületének tagja (1919-1948).

Elismerés

Munka Érdemrend (1954). Kossuth-díj (1960).

Főbb művei

F. m.: A baromfitenyésztés gyakorlati útmutatásai. (Gödöllő, 1933)
Baromfitenyésztési útmutató. (Gödöllő, 1935)
Baromfitenyésztési rádiótanfolyam. (Bp., 1936)
Népies baromfitenyésztés. (Gödöllő, 1936)
Kotlónélküli – mesterséges – csirkenevelés. (Gödöllő, 1938)
A baromfitenyésztés elmélete és gyakorlati útmutatásai. (Bp., 1940, 5. jav. és bőv. kiad. 1949)
Baromfitenyésztés. (Bp., 1942)
Házinyúltenyésztés. (Gödöllő, 1943)
Kisebb gazdasági állattenyésztési ágak. Többekkel. (Bp., 1943)
A baromfi tenyésztése. (Bp., 1954, 3. átd. kiad. Bp., 1961)
A magyar tyúk nemesítésének jelenlegi állása. (Kísérletügyi Közlemények, 1959).

Irodalom

Irod.: B. B. nyugalomba vonulása. (Baromfitenyésztés, 1960)
Köszöntjük a Kossuth-díjas B. B.-t. (Baromfitenyésztés, 1960)
Meghalt B. B. (Baromfitenyésztés, 1971)
Elhunyt B. B. (Baromfiipar, 1971)
Bánáti Tibor: B. B. (B. T.: Bajai arcképcsarnok. Baja, 1996).

Megjegyzések

MÉL III. téves halálozási hely: Gödöllő! ÚMÉL I. téves halálozási hely: Mohács!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013