Család

Fia: Bálint Csanád (1943–) régész, az MTA tagja.

Iskola

A szegedi Ferenc József Tudományegyetem történelem–földrajz szakos tanári okl. (1925), bölcsészdoktori okl. szerzett (1926).

Életút

A szegedi Ferenc József Tudományegyetem Régiségtudományi Intézet gyakornoka (1925–1930), tanársegéde (1930–1936), egy. adjunktusa (1936–1939), a kassai Felsőmagyarországi Rákóczi Múzeum I. osztályú múzeumi segédőre (1939–1945), őre (1945), ill. mint miniszteri biztos (1945–1948) részt vett a múzeumokat ért világháborús károk felmérésében, a köz- és magángyűjtemények újjászervezésében. A szegedi Móra Ferenc Múzeum igazgatója, egyúttal a Csongrád Megyei Múzeumok Igazgatóságának vezetője (1949–1968). A Szegedi Tudományegyetem, ill. a JATE BTK előadója (1958–1966); c. egy. docens (1964-től). Középkori régészettel, falukutatással, temetőfeltárásokkal fogl. Úttörő szerepet játszott az elpusztult dél-alföldi templomok és a hozzájuk tartozó temetők feltárásában. A mai régészeti topográfiai kutatások kezdeményezője: a Csanád, Arad és Torontál k. e. e. vármegyék általa összeállított régészeti katasztere az első ilyen magyarországi régészeti szakmunka. Miniszteri biztosként a II. vh. után vezető szerepet játszott a magyarországi múzeumok helyreállításában. Muzeológusként szegedi igazgatósága idején két új szárnnyal bővítette a szegedi múzeumot, újjászervezte a Szegedi Képtár anyagát, helyreállította és kiállítási célokra alkalmassá tette a szegedi vármaradványt.

Elismertség

A Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társaság választmányi tagja, a Magyar Néprajzi Társaság tagja.

Szerkesztés

A Móra Ferenc Múzeum Évkönyvének szerkesztője (1956–1968).