Bálint Alajos
Bálint Alajos

2020. október 25. Vasárnap

Bálint Alajos

régész, muzeológus

Születési adatok

1902. július 4.

Lugos

Halálozási adatok

1983. március 30.

Szeged


Család

Fia: Bálint Csanád (1943–) régész, az MTA tagja.

Iskola

A szegedi Ferenc József Tudományegyetem történelem–földrajz szakos tanári okl. (1925), bölcsészdoktori okl. szerzett (1926).

Életút

A szegedi Ferenc József Tudományegyetem Régiségtudományi Intézet gyakornoka (1925–1930), tanársegéde (1930–1936), egy. adjunktusa (1936–1939), a kassai Felsőmagyarországi Rákóczi Múzeum I. osztályú múzeumi segédőre (1939–1945), őre (1945), ill. mint miniszteri biztos (1945–1948) részt vett a múzeumokat ért világháborús károk felmérésében, a köz- és magángyűjtemények újjászervezésében. A szegedi Móra Ferenc Múzeum igazgatója, egyúttal a Csongrád Megyei Múzeumok Igazgatóságának vezetője (1949–1968). A Szegedi Tudományegyetem, ill. a JATE BTK előadója (1958–1966); c. egy. docens (1964-től). Középkori régészettel, falukutatással, temetőfeltárásokkal fogl. Úttörő szerepet játszott az elpusztult dél-alföldi templomok és a hozzájuk tartozó temetők feltárásában. A mai régészeti topográfiai kutatások kezdeményezője: a Csanád, Arad és Torontál k. e. e. vármegyék általa összeállított régészeti katasztere az első ilyen magyarországi régészeti szakmunka. Miniszteri biztosként a II. vh. után vezető szerepet játszott a magyarországi múzeumok helyreállításában. Muzeológusként szegedi igazgatósága idején két új szárnnyal bővítette a szegedi múzeumot, újjászervezte a Szegedi Képtár anyagát, helyreállította és kiállítási célokra alkalmassá tette a szegedi vármaradványt.

Elismertség

A Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társaság választmányi tagja, a Magyar Néprajzi Társaság tagja.

Szerkesztés

A Móra Ferenc Múzeum Évkönyvének szerkesztője (1956–1968).

Főbb művei

F. m.: Makó város települési és emberföldrajzi vázlata. Egy. doktori értek. is. (Makó, 1926)
Honfoglaláskori sírok Ószentivánon és Bánkúton, valamint a szentes-jánoshalmi leletek. (Szeged, 1932)
A makó-mezőkopáncsi középkori temető sírleletei. (Makó, 1936)
A mezőkovácsházi középkori település emlékei. (Dolgozatok a Ferenc József Tudományegyetem Régiségtudományi Intézetéből, 1939)
Csanád, Arad és Torontál k. e. e. vármegyék régészeti katasztere. Összeáll. (Makó, 1941)
Régészeti feladatok a Felvidéken. (Kassa, 1942)
A kiskunfélegyháza-templomhalmi temető. (Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1956)
Muhi elpusztult középkori falu tárgyi emlékei. Leszih Andor ásatásai. Éri Istvánnal. (Régészeti füzetek. Bp., 1959)
A középkori Nyársapát lakóházai (Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1960/62. Szeged, 1963)
Szeged. Szerk. (Szeged, 1969, 2. kiad. 1975).

Irodalom

Irod.: In memoriam B. A. (Móra Ferenc Múzeum Évkönyve. 1978/79. Szeged, 1980)
Trogmayer Ottó: B. A. 80 éves. (Archaeológiai Értesítő, 1982)
Korek József: B. A. (Archeológiai Értesítő, 1984)
Kőhegyi Mihály: B. A. (Múzeumi kutatás Csongrád megyében, 1986)
Bodrits István: B. A. (Magyar múzeumi arcképcsarnok. Bp., 2002).

Megjegyzések

Gulyás. I. köt. téves születési hely: Makó!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013