Bálint Antal
Bálint Antal

2021. október 18. Hétfő

Bálint Antal

pszichológus, gyorsírásszakértő

Születési adatok

1883. január 8.

Kaba, Hajdú vármegye

Halálozási adatok

1964. március 23.

Budapest


Iskola

A bp.-i tudományegyetemen matematika–fizika szakos tanári okl. szerzett (1906).

Életút

A bp.-i tudományegyetem Matematika Tanszék tanársegéde, egyúttal gr. Andrássy Gyula titkára is (1906–1914). Az I. vh.-ban Galíciában harcolt (1914–1915), Przemyslnél orosz hadifogságba esett (1915), Szibériában (főként Irkutszk mellett) hadifogoly (1915–1920). A pétervári tudományegyetem Lélektani Intézetének tanársegéde (1920–1921), rövid ideig Moszkvában túszként tartották fogva (1921), kiszabadulása után hazatért Magyarországra (1921. nov.), s mint tartalékos hadnagy szerelt le. A berlin-charlottenburgi műszaki egyetem pszichotechnikai képességvizsgáló laboratóriumának tanársegéde (1922–1923), az Új Nemzedék és a Nemzeti Ujság c. napilapok gyorsírója (1923–1924), az Állami Munkaközvetítő Hivatal pszichotechnikai laboratóriumának vezetője (1924–1925), a Fővárosi Pedagógiai Szeminárium lélektani laboratóriumában a pszichotechnikai szakosztály vezetője (1925–1928), egyidejűleg a bp.-i IX. ker.-i Mester utcai felsőkereskedelmi iskola gyorsírástanára (1927– 1928), az Országos Társadalombiztosító Intézet Képességvizsgáló Állomásának vezetője (1929–1944). Magyarországon elsőként fogl. pszichotechnikai képességvizsgálatokkal. Kezdeményezte a gyorsíráselmélet törvényszerűségeinek vizsgálatát és az e célra átalakított ún. Hipp-féle kronoszkóp segítségével a vonások időmérési tanulmányozását. Eredményei alapján megalkotta Radnai Béla egyszerű gyorsírását (1909–1912).

Elismertség

Az Országos Diák Gyorsíró Szövetség ügyvezető elnöke (1913–1914). A Gyorsírástudományi Társaság elnöke (1923–1944), a Magyar Gyorsírók Országos Szövetségének alelnöke (1925–1944). A Gyorsírástanítókat Vizsgáló Országos Bizottság tagja (1926–1944), az Irodai Gyorsírókat és Gépírókat Vizsgáló Országos Bizottság elnöke (1927–1944).

Szerkesztés

A Gyorsírástörténelmi Lapok (Téglás Gézával, Debrecen, 1900–1901), a Gyorsírási Szemle (1903-tól), a Magyar Gyorsírási Újság szerkesztője (1907–1913), a Gyorsírás-tudomány alapító felelős szerkesztője (1913–1914).

Főbb művei

F. m.: Vitaírási gyakorlatok a Gabelsberger–Markovits-rendszer elméletének ismertetésével és magyarázó jegyzetekkel. (Bp., 1904)
A következtetés elmélete. (Bp., 1906)
A gyorsírástudomány alapvonalai. (Bp., 1909)
Tehetségvédelem és pályaválasztás. Szerk. Ozorai Frigyessel. (Bp., 1927)
Az Irodai Gyorsírókat és Gépírókat Vizsgáló Országos Bizottság működése. 1927–1930. (Bp., 1930)
A magyar gyorsírók a nemzeti munkahéten. 1934. okt. 6. Összeáll. (Bp., 1935)
Az emberi munka és a képesség vizsgálata. (Bp., 1936)
A Magyar Szülők Szövetsége a családért. (Bp., 1936)
Az Irodai Gyorsírókat és Gépírókat Vizsgáló Országos Bizottság szabályzata és ügyrendje. Összeáll. (Bp., 1938)
Irodai gyorsírók és gépírók névjegyzéke. 1931–1936. Szerk. (Bp., 1938)
Huszár Károly emlékezete. Összeáll. (Bp., 1943).

Irodalom

Irod.: Radnai Béla: A gyorsírás elmélete. (Bp., 1914)
Radnai Béla: Az egységes magyar gyorsírás irodalma. (Bp., 1932)
B. A. és Téglás Géza jubileumi ünnepsége… Összeáll. Steller Ignác, Hantz Ernőné. (Bp., 1939).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013