Bálint Jenő
Bálint Jenő

2024. július 12. Péntek

Bálint Jenő

művészeti író, kritikus

Névváltozatok

1909-ig Berger

Születési adatok

1889. október 6.

Budapest

Halálozási adatok

1945. január

Budapest


Család

Sz: Berger Ármin, Singer Eleonóra. Testvére: Bálint Rezső (1885–1945) festőművész.

Életút

Bp.-en tisztviselő volt az I. vh. előtt (1914-ig). Az összeomlás után a Helikon kiállítási szalon (1920–1923), majd az Alkotás Művészház igazgatója (1923-tól). A Magyar őstehetségeket Pártoló Országos Bizottság művészeti igazgatója. Kortárs magyar festészettel és művészeti kritikával fogl. Elsőként mutatta be Benedek Péter festményeit (Alkotás Művészház, 1923), ill. először állította ki a teljes ismeretlenségben meghalt Nagy Balogh János képeit (Helikon kiállítási szalon, 1927). A festői őstehetségek egyik felfedezőjeként és népszerűsítőjeként szervezője és rendezője a Nemzeti Szalonban (1934) bemutatott Magyar őstehetségek c. kiállításnak.

Szerkesztés

A Magyar művészeti könyvtár c. sorozat szerkesztője (1926-tól). Tárcái, művészeti írásai, kritikái elsősorban a Népszavában jelentek meg (1915-től).

Főbb művei

F. m.: Ópium. Elb.-ek. (Bp., 1915)
Benedek Péter földmíves–festőművész. (Bp., 1923
2. kiad. 1928)
Czillich Anna. Egy festőnő élete és működése. (Bp., 1924)
Nagy Balogh János művészete. (Bp., 1927)
Vaszary János művészete. (Bp., 1927)
Művészfejek. Csók István bevezetőjével. (Bp., 1929).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője