Bálint Jenő
Bálint Jenő

2020. október 27. Kedd

Bálint Jenő

művészeti író, kritikus

Névváltozatok

1909-ig Berger

Születési adatok

1889. október 6.

Budapest

Halálozási adatok

1945. január

Budapest


Család

Sz: Berger Ármin, Singer Eleonóra. Testvére: Bálint Rezső (1885–1945) festőművész.

Életút

Bp.-en tisztviselő volt az I. vh. előtt (1914-ig). Az összeomlás után a Helikon kiállítási szalon (1920–1923), majd az Alkotás Művészház igazgatója (1923-tól). A Magyar őstehetségeket Pártoló Országos Bizottság művészeti igazgatója. Kortárs magyar festészettel és művészeti kritikával fogl. Elsőként mutatta be Benedek Péter festményeit (Alkotás Művészház, 1923), ill. először állította ki a teljes ismeretlenségben meghalt Nagy Balogh János képeit (Helikon kiállítási szalon, 1927). A festői őstehetségek egyik felfedezőjeként és népszerűsítőjeként szervezője és rendezője a Nemzeti Szalonban (1934) bemutatott Magyar őstehetségek c. kiállításnak.

Szerkesztés

A Magyar művészeti könyvtár c. sorozat szerkesztője (1926-tól). Tárcái, művészeti írásai, kritikái elsősorban a Népszavában jelentek meg (1915-től).

Főbb művei

F. m.: Ópium. Elb.-ek. (Bp., 1915)
Benedek Péter földmíves–festőművész. (Bp., 1923
2. kiad. 1928)
Czillich Anna. Egy festőnő élete és működése. (Bp., 1924)
Nagy Balogh János művészete. (Bp., 1927)
Vaszary János művészete. (Bp., 1927)
Művészfejek. Csók István bevezetőjével. (Bp., 1929).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013