Balla Aladár
Balla Aladár

2024. október 15. Kedd

Balla Aladár, 1909-től ireghi

politikus, jogász

Születési adatok

1867. április 4.

Újvidék

Halálozási adatok

1935. március 28.

Budapest


Család

Sz: Balla István ügyvéd, Danich Leopoldina. Fia: Balla Borisz (1903–1992) történész, újságíró, író.

Iskola

A bp.-i tudományegyetemen jogtud. doktori okl. szerzett, ügyvédi szakvizsgát tett (1892), ismereteit Cambridge-ben egészítette ki.

Életút

Bp.-en ügyvédbojtár (1892–1894), majd apja újvidéki ügyvédi irodájának vezetője (1894–1902). Újvidék főügyésze (1902–1906), főispánja (1906–1909), a Függetlenségi és 48-as Párt (Károlyi-párt) ogy.-i képviselője (Komáromi választóker., 1917–1918), a Károlyi-kormány belügyminisztériumi államtitkára és zágrábi rendkívüli követe (1918. nov.–1919). A Tanácsköztársaság idején a 2. szegedi ellenforradalmi kormány belügyminisztere, egyúttal ideiglenes igazságügyminiszter is (1919. júl. 12.–1919. aug. 12.), Lovászy Mártonnal szakítva megalakította a Nemzeti Függetlenségi 48-as Pártot (1919. szept.–nov.). Az első nemzetgyűlésbe az Országos Kisgazda és Földműves Párt programjával került be (Békéscsabai választóker., 1920–1922), de 1921. febr.-ban a Rassay- féle Függetlenségi Kisgazda, Földműves és Polgári Párthoz csatlakozott. Az 1922-es választásokon már nem szerzett mandátumot. Politikusként támogatta az általános választójog bevezetését és az újvidéki városi tanács az ő kezdeményezésére követelte egy önálló magyar jegybank megalapítását. Főispánsága idején sokat tett Újvidéken a nemzetiségi viszonyok javítása érdekében: együttműködött Jasa Tomic-tyal, a szerb Radikális Párt egyik vezetőjével és más szerb, ill. horvát politikusokkal. A Károlyi-kormány államtitkára volt, amikor Horvátország kimondta elszakadását Magyarországtól (1918. okt.), s az összeomlás után elsősorban jó délvidéki kapcsolatai miatt nevezték ki az első zágrábi követté.

Irodalom

Irod.: Kalapis Zoltán: B. A. (K. Z.: Életrajzi kalauz. I. Újvidék, 2002).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője