Balla Antal
Balla Antal

2023. február 7. Kedd

Balla Antal

történész, politikus

Születési adatok

1886. április 26.

Kiskunhalas, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye

Halálozási adatok

1953. november 22.

Budapest


Család

Sz: Balla Antal földműves, Daczi Julianna. F: Légrády Brigitta.

Iskola

A bp.-i tudományegyetemen bölcsészdoktori okl. szerzett (1910). Az MTA tagja (l.: 1945. máj. 30.; tanácskozó: 1949. okt. 31.; tagsága visszaállítva: 1989. máj. 9.).

Életút

Az I. vh. idején a fronton szolgált, egyik lábát elvesztette. A Nemzet munkatársa (1910–1919), szerkesztője (1919–1922), a Pesti Hírlap szerkesztője, külpolitikai rovatvezetője (1922–1944), a Kis Újság felelős szerkesztője (1946. márc.–júl.). A József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közgazdaság-tudományi Karán a gazdaságtörténet ny. r. tanára (1946– 1948). A MÚOSZ Elnöki Tanácsának tagja (1945–1947), az Otthon Írók és Hírlapírók Társaskörének alelnöke (1945). A Kossuth- emlékbizottság tb. elnöke (1946–1947). Az FKgP tagja (1931–1947), a párt bp.-i V. ker.-i szervezetének alelnöke, ngy.-i képviselője (Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm.-i lista, 1945–1947). Az FKgP Országos Intéző Bizottságának tagja (1945–1947), a Független Magyar Demokrata Párt (Balogh-párt) tagja (1947–1949), a párt ogy.-i képviselőjelöltje (1947. aug.). A Tildy-, majd a Nagy Ferenc-kormány tájékoztatásügyi minisztere (1945. nov. 15.–1946. nov. 20.). A Duna-medence Csereáru-forgalmi Kft. felügyelőbizottságának tagja (1946–1947), a Hadviseltek Gazdasági Szövetkezete elnöke (1947). Történészként elsősorban új- és legújabbkori egyetemes és magyar gazdaságtörténelemmel, a liberális gazdaságpolitika és a szocializmus vizsgálatával fogl. Feldolgozta az újkori magyarországi országgyűlések történetét. Széles körű újságírói és szerkesztői tevékenységet fejtett ki.

Elismerés

Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (1947).

Szerkesztés

A Nemzet munkatársa (1910–1919), szerkesztője (1919–1922), a Pesti Hírlap szerkesztője, külpolitikai rovatvezetője (1922–1944), a Kis Újság felelős szerkesztője (1946. márc.–júl.). Publicisztikái, gazdasági dolgozatai elsősorban a Magyar Gazdák Szemléjében (1909), az Urániában (1911–1914), a Magyar Társadalomtudományi Szemlében (1914), a Világban (1914), a Magyar Helikonban (1920), az Új Magyar Szemlében (1920), az Érdekes Újságban (1923), a Budapesti Hírlapban (1925–1926) és a Társadalomtudományban jelentek meg (1925).

Főbb művei

F. m.: Hobbes és az újkori abszolutizmus. Tanulmány az újkori politika történetéből. Egy. doktori értek. is. (Athenaeum, 1910)
A nemzetközi szociálizmus válsága. (Bp., 1920)
A liberalizmus története. Gazdasági és politikai tanításai. (Bp., 1926)
A magyar országgyűlés története. 1867–1927. Szerk. (Bp., 1927)
Az utolsó száz év története. (Kincsestár. 18. Bp., 1931)
A legújabb kor világtörténete. Az utolsó hatvan esztendő világpolitikai eseményei. (1–2. kiad. Bp., 1932, 3. bőv. kiad. 1937)
A legújabb kor gazdaságtörténete. (Bp., 1935
2. bőv. kiad. 1938)
Budapest szerepe Magyarország történetében. (Statisztikai közlemények. 77. köt. 2. Bp., 1935)
II. Rákóczi Ferenc élete. (Rákóczi-emlékkönyv. I. köt. Szerk. Lukinich Imre. Bp., 1935)
Buda ostroma és elfoglalása 1686-ban. (Városi Szemle, 1936)
A világháború hatása a gazdasági eszmékre. (A mai világ képe. 3. köt. Bp., 1938)
Szociális kérdések és megoldási kísérletek. Többekkel. (Kálvin Könyvtár. 27–30. Bp., 1938)
Darvas József: A törökverő. Reg. A bevezető tanulmányt írta. (Bp., 1938)
Az Észak-amerikai Egyesült Államok története. (Bp., 1941)
Hatvan esztendő. A Magyar Hírlapírók Országos Nyugdíjintézetének története. 1881–1941. (Bp., 1941)
Magyarország története. (Bp., 1942)
II. Rákóczi Ferenc történelmi szerepe és jelentősége. (Nagy idők, nagy emberek. 8. Bp., 1943)
Az Észak-amerikai Egyesült Államok tegnap és ma. (Bp., 1945)
A demokrácia ismertetése. Segédkönyv a középiskola felső osztályai és a középfokú iskolák számára. (Bp., 1945)
Mit kell tudni a demokráciáról? Az előszót Balogh István írta. (Bp., 1945)
Magyarország története. A magyar népnek elbeszéli B. A. (Bp., 1946)
Az angol munkásmozgalom. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1946. jan. 14.)
A liberalizmus eredete és fogalma. (Politikatudományi Szemle, 2004)
ford.: Le Bon, Gustave: A tömegek lélektana. (Bp., 1913
hasonmás kiad. 1993)
Durkheim, Émile: A szociológia módszere. Ford., a bevezető tanulmányt írta. (Kultúra és tudomány. 21. Bp., 1917, 2. kiad. 1924)
Ford, Henry: Életem és működésem. Ford., átd., bev. (Bp., 1926
hasonmás kiad. 2004)
Cooper, Alfred Duff: A nyugati hadszíntér. (Bp., 1938)
Fisher, Herbert Albert Laurens: Európa története. I–III. köt. Ford. Benedek Marcellal. Két fejezet szerzője. (Bp., 1939–1941).

Megjegyzések

V. I.–V. V.: B. A. Az 1945. évi Nemzetgyűlés almanachja. (Bp., 1999) eltérő születési adat: ápr. 28.!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője