Balla Antal
Balla Antal

2020. október 30. Péntek

Balla Antal

történész, politikus

Születési adatok

1886. április 26.

Kiskunhalas, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye

Halálozási adatok

1953. november 22.

Budapest


Család

Sz: Balla Antal földműves, Daczi Julianna. F: Légrády Brigitta.

Iskola

A bp.-i tudományegyetemen bölcsészdoktori okl. szerzett (1910). Az MTA tagja (l.: 1945. máj. 30.; tanácskozó: 1949. okt. 31.; tagsága visszaállítva: 1989. máj. 9.).

Életút

Az I. vh. idején a fronton szolgált, egyik lábát elvesztette. A Nemzet munkatársa (1910–1919), szerkesztője (1919–1922), a Pesti Hírlap szerkesztője, külpolitikai rovatvezetője (1922–1944), a Kis Újság felelős szerkesztője (1946. márc.–júl.). A József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közgazdaság-tudományi Karán a gazdaságtörténet ny. r. tanára (1946– 1948). A MÚOSZ Elnöki Tanácsának tagja (1945–1947), az Otthon Írók és Hírlapírók Társaskörének alelnöke (1945). A Kossuth- emlékbizottság tb. elnöke (1946–1947). Az FKgP tagja (1931–1947), a párt bp.-i V. ker.-i szervezetének alelnöke, ngy.-i képviselője (Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm.-i lista, 1945–1947). Az FKgP Országos Intéző Bizottságának tagja (1945–1947), a Független Magyar Demokrata Párt (Balogh-párt) tagja (1947–1949), a párt ogy.-i képviselőjelöltje (1947. aug.). A Tildy-, majd a Nagy Ferenc-kormány tájékoztatásügyi minisztere (1945. nov. 15.–1946. nov. 20.). A Duna-medence Csereáru-forgalmi Kft. felügyelőbizottságának tagja (1946–1947), a Hadviseltek Gazdasági Szövetkezete elnöke (1947). Történészként elsősorban új- és legújabbkori egyetemes és magyar gazdaságtörténelemmel, a liberális gazdaságpolitika és a szocializmus vizsgálatával fogl. Feldolgozta az újkori magyarországi országgyűlések történetét. Széles körű újságírói és szerkesztői tevékenységet fejtett ki.

Elismerés

Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (1947).

Szerkesztés

A Nemzet munkatársa (1910–1919), szerkesztője (1919–1922), a Pesti Hírlap szerkesztője, külpolitikai rovatvezetője (1922–1944), a Kis Újság felelős szerkesztője (1946. márc.–júl.). Publicisztikái, gazdasági dolgozatai elsősorban a Magyar Gazdák Szemléjében (1909), az Urániában (1911–1914), a Magyar Társadalomtudományi Szemlében (1914), a Világban (1914), a Magyar Helikonban (1920), az Új Magyar Szemlében (1920), az Érdekes Újságban (1923), a Budapesti Hírlapban (1925–1926) és a Társadalomtudományban jelentek meg (1925).

Főbb művei

F. m.: Hobbes és az újkori abszolutizmus. Tanulmány az újkori politika történetéből. Egy. doktori értek. is. (Athenaeum, 1910)
A nemzetközi szociálizmus válsága. (Bp., 1920)
A liberalizmus története. Gazdasági és politikai tanításai. (Bp., 1926)
A magyar országgyűlés története. 1867–1927. Szerk. (Bp., 1927)
Az utolsó száz év története. (Kincsestár. 18. Bp., 1931)
A legújabb kor világtörténete. Az utolsó hatvan esztendő világpolitikai eseményei. (1–2. kiad. Bp., 1932, 3. bőv. kiad. 1937)
A legújabb kor gazdaságtörténete. (Bp., 1935
2. bőv. kiad. 1938)
Budapest szerepe Magyarország történetében. (Statisztikai közlemények. 77. köt. 2. Bp., 1935)
II. Rákóczi Ferenc élete. (Rákóczi-emlékkönyv. I. köt. Szerk. Lukinich Imre. Bp., 1935)
Buda ostroma és elfoglalása 1686-ban. (Városi Szemle, 1936)
A világháború hatása a gazdasági eszmékre. (A mai világ képe. 3. köt. Bp., 1938)
Szociális kérdések és megoldási kísérletek. Többekkel. (Kálvin Könyvtár. 27–30. Bp., 1938)
Darvas József: A törökverő. Reg. A bevezető tanulmányt írta. (Bp., 1938)
Az Észak-amerikai Egyesült Államok története. (Bp., 1941)
Hatvan esztendő. A Magyar Hírlapírók Országos Nyugdíjintézetének története. 1881–1941. (Bp., 1941)
Magyarország története. (Bp., 1942)
II. Rákóczi Ferenc történelmi szerepe és jelentősége. (Nagy idők, nagy emberek. 8. Bp., 1943)
Az Észak-amerikai Egyesült Államok tegnap és ma. (Bp., 1945)
A demokrácia ismertetése. Segédkönyv a középiskola felső osztályai és a középfokú iskolák számára. (Bp., 1945)
Mit kell tudni a demokráciáról? Az előszót Balogh István írta. (Bp., 1945)
Magyarország története. A magyar népnek elbeszéli B. A. (Bp., 1946)
Az angol munkásmozgalom. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1946. jan. 14.)
A liberalizmus eredete és fogalma. (Politikatudományi Szemle, 2004)
ford.: Le Bon, Gustave: A tömegek lélektana. (Bp., 1913
hasonmás kiad. 1993)
Durkheim, Émile: A szociológia módszere. Ford., a bevezető tanulmányt írta. (Kultúra és tudomány. 21. Bp., 1917, 2. kiad. 1924)
Ford, Henry: Életem és működésem. Ford., átd., bev. (Bp., 1926
hasonmás kiad. 2004)
Cooper, Alfred Duff: A nyugati hadszíntér. (Bp., 1938)
Fisher, Herbert Albert Laurens: Európa története. I–III. köt. Ford. Benedek Marcellal. Két fejezet szerzője. (Bp., 1939–1941).

Megjegyzések

V. I.–V. V.: B. A. Az 1945. évi Nemzetgyűlés almanachja. (Bp., 1999) eltérő születési adat: ápr. 28.!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013