Balla Borisz
Balla Borisz

2024. április 16. Kedd

Balla Borisz, 1909-től ireghi

történész, újságíró, író

Születési adatok

1903. augusztus 19.

Pétervárad

Halálozási adatok

1992. február 16.

Bécs


Család

Sz: Balla Aladár (1867–1935) politikus, jogász, Paul Teodóra.

Iskola

Cs. és kir. haditengerészeti akadémián végzett, majd a pécsi főreáliskolában éretts. (1921), a bp.-i tudományegyetemi közgazdaság-tudományi karon, majd Bécsben és Párizsban tanult, a pécsi Erzsébet Tudományegyetemen bölcsészdoktori okl. szerzett (1938).

Életút

A Magyarság és az Új Magyarság c. lapok belső munkatársa, a Korunk Szava (Aradi Zsolttal 1931–1935), az abból kivált Új Kor (1935–1937), valamint a Vigilia c. lapok alapító szerkesztője (Possonyi Lászlóval 1935–1939. A Miniszterelnöki Hivatal Sajtóosztályának munkatársa, egyúttal Gömbös Gyula miniszterelnök egyik személyi titkára (1936. ápr.–okt.), a brüsszeli, a madridi, a berni, majd a párizsi magyar követség sajtóattaséja (1939–1946). A II. vh. után az USA-ban telepedett le (1946), a syracuse-i Le Moyne College-ban, majd a New York-i St. John Egyetemen az európai történelem és filozófiatörténet r. tanára (1946–1968). A két vh. közötti katolikus reformnemzedék egyik meghatározó személyisége, egyik jelentős publicitája. Történészként elsősorban 20. sz.-i magyar és egyetemes történettel fogl., visszaemlékezése fontos kordokumentum. Néhány regényt és több elbeszélést is írt.

Elismertség

A Szent István Akadémia tagja (r.: 1939).

Szerkesztés

A Magyarság és az Új Magyarság c. lapok belső munkatársa, a Korunk Szava (Aradi Zsolttal 1931–1935), az abból kivált Új Kor (1935–1937), valamint a Vigilia c. lapok alapító szerkesztője (Possonyi Lászlóval 1935–1939). Cikkei, politikai írásai és elemzései elsősorban az Új Életben (1926-tól), a Magyar Kultúrában (1929-től), a Literaturában (1934- től), a Vártában (1938-tól), ill. a Catholic Worldben és a Studies in Modern Historyban jelentek meg (1946-tól).

Főbb művei

F. m.: A fruegeni legenda. Reg. (Bp., 1928)
Niczky növendék. Reg. (Bp., 1931)
A lélek útja. Úti jegyzetek, cikkek, tanulmányok. (Bp., 1934, 2. bőv. kiad. 1942)
Gabriel Marcel drámái. Egy. doktori értek. is. (Pannonia Könyvtár. Pécs, 1938)
A megsebzett. Reg. (Bp., 1938)
Novellák. (Bp., 1939)
Brüsszeli napló 1939–1940. (Bp., 1940)
History and Beyond: Pages from a Diplomatic Diary 1939– 1946. (New York, 1968).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője