Balla Károly
Balla Károly

2022. augusztus 9. Kedd

Balla Károly

író, újságíró

Névváltozatok

Blau

Születési adatok

1913. november 10.

Ratosnya

Halálozási adatok

1959. november 14.

Kolozsvár


Család

Leánya: Balla Zsófia (1949–) költő.

Iskola

Az elemi elvégzése után Bánffyhunyadon cipészinas, majd vándormuzsikus volt. Két osztályt végzett a kolozsvári Tarbut zsidó gimnáziumban.

Életút

A Dermata Bőrgyár munkása (1936-ig), majd kolozsvári üzemekben szövőmesterként dolgozott (1937–1940). Az illegális kommunista mozgalom tagja, deportálták, szülei haláltáborban pusztultak el (1944). Elbeszélései, kisregényei élményanyagát gyermek- és ifjúkorából merítette: az erdélyi fatelepek és külvárosok soknyelvű munkásainak, kispolgárainak változatos világát örökítette meg. Bár novelláiban, színműveiben kevésbé élesen jelentkeznek a felszabadulást követő idők erdélyi falvainak, városainak társadalmi összeütközésekben élő emberei, ezek az írásai kétségtelenül az új élet építése adott időszakainak változó igényességű dokumentumai. Gyakran semmibe veszi a novella műfaji szabályait, s remek, felvillanásszerű alakábrázolásai sem feledtetik, hogy szépírói nyelvét nem ritkán naturalista és sablonos fordulatok szegényítik. Lélekábrázolása utolsó művében, a Miskában (1959) érett művészivé. Ebben a kortárs kritika részéről remeklésnek tartott regényben már meggyőzően jelentkeznek írói tehetségének eredeti jegyei: kisemberek hétköznapjairól reálisan, humánusan szólva előhírnöke egy új prózai kibontakozásnak. A sepsiszentgyörgyi színház 1953-ban a Gyalogfecske, a kolozsvári Állami Magyar Színház 1956-ban a Vádolom magam c. színművét mutatta be.

Szerkesztés

A Világosság (1945), az Igazság mukatársa (1946–1951), a Művelődési Útmutató szerkesztője (1951–1956), az Ifjúsági Könyvkiadó kiadói szerkesztője (1957–1959).

Főbb művei

F. m.: Kényszerhaladás. Kisreg. (Kolozsvár, 1934)
Széles ösvényen. Novellák. (Bukarest, 1949)
Fény a hegyeken. Elb.-ek. (Bukarest, 1950)
Drága föld. Elb.-ek. (Bukarest, 1951)
A testvériség jegyében. Riport a Magyar Autonóm Tartományból. (Bukarest, 1952)
A jel. Novellák, karcolatok. (Bukarest, 1955)
Vádolom magam. Dráma. (Bukarest, 1957)
Mesterhegedű. Ifj. novellák. (Bukarest, 1958)
Miska. Kisreg. (Bukarest, 1959)
A legszebb emlék. Vál. írások. Vál. Majtényi Erik. (Bukarest, 1961).

Irodalom

Irod.: Mikó Imre: B. K. írásai. (Utunk, 1950. 12.)
Asztalos István: Búcsú. (Utunk, 1959. 47.)
Bodor Pál: Íratlan szép regény. (Utunk, 1961. 41.)
Fodor Sándor: Memento. (Utunk, 1973. 45.)
Szász János: A vörös gomb. (Igaz Szó, 1973. 11.).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője