Család

Sz: Balla Ferenc, Sós Stefánia (†1968). F: 1969-től Miklós Gábor hivatásos honvédtiszt.

Iskola

A bp.-i Radnóti Miklós Gimnázium orosz tagozatán éretts. (1965), a moszkvai Állami Lomonoszov Egyetemen matematikus okl. szerzett (1970), a fizikai-matematika tudományok kandidátusa (Moszkva, 1978; honosítva: a matematikai tudományok kandidátusa: Bp., 1979), habilitált (BME, 1996), magántanári kinevezést nyert (BME, 1997), az MTA doktora (posztumusz, 2005).

Életút

Az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézete (SZTAKI) Numerikus Módszerek Osztályának ösztöndíjas gyakornoka (1970–1972), tud. segédmunkatársa (1972–1974), tud. munkatársa (1974–1980), tud. főmunkatársa (1980–1992), az Operációkutatás és Döntési Rendszerek Laboratórium tud. főmunkatársa (1992–2005), egyúttal a Matematikai Szoftverek Osztály (1980–1985), majd a Matematikai Fizikai Osztály vezetője (1985–1990). A Miskolci Egyetem egy. tanára (2002. júl. 1.–2005. jún. 25.). A Szovjetunió Tudományos Akadémiája Számítóközpont Numerikus Módszerek Laboratóriuma aspiránsa (1974–1978). A matematika numerikus módszereinek kutatásával és alkalmazásával fogl. Jelentős eredményeket ért el a közönséges differenciálegyenletek szinguláris peremérték-feladatainak közelítéseiben és a közelítések hibabecsléseiben.

Elismertség

Az MTA Matematikai Bizottság tagja. A Bolyai János Matematikai Társulat Nemzetközi Numerikus Módszerek Konferencia titkára (1977 és 1986).

Elismerés

MTA SZTAKI Ifjúsági Díj (1973), MTA SZTAKI Díj (1996, 1999), MTA SZTAKI Publikációs Díj (1997).

Szerkesztés

Az Alkalmazott Matematikai Lapok munkatársa.