Ballagi Aladár
Ballagi Aladár

2022. augusztus 11. Csütörtök

Ballagi Aladár

történész

Születési adatok

1853. október 24.

Kecskemét, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye

Halálozási adatok

1928. június 21.

Budapest

Temetési adatok

1928. június 23.

Budapest

Kerepesi út


Család

Református hitre áttért zsidó családból származott. Sz: Ballagi (1848-ig Bloch) Mór (1815–1891) teológus, nyelvész, kisrákói és királylehotai Lehoczky Ida (1826–1897). Testvére: Ballagi Géza (1851–1907) történész, jogász, Ballagi László (†1867) és Ballagi Jozefin. Kétszer nősült. F: 1883–1884: 1. Bauer Ottília (1862–1884). Fia: Ballagi Tibor (†1914) törvényszéki albíró. Özvegy. 2. Peskó Ida (1864–1938). Fia: Ballagi István (1893–1955) orvos, bőrgyógyász, mikológus, Ballagi Viktor, Ballagi Dénes, ill. Preininger Tamásné Ballagi Mária.

Iskola

A pesti és a heidelbergi tudományegyetemen tanult (1871–1875), a bp.-i tudományegyetemen bölcsélettudori okl. (1875), magántanári képesítést szerzett (1877). Az MTA tagja (l.: 1884. jún. 5.; r.: 1904. máj. 13.).

Életút

A bp.-i (1875–1876), a sárospataki református teológiai akadémián a magyar művelődéstörténet r. tanára (1876–1880). A bp.-i tudományegyetem, ill. a Pázmány Péter Tudományegyetem magántanára (1877–1879), az újkori történelem helyettes (1880–1883), ny. rk. (1883–1889), ny. r. tanára (1889–1924); közben a Bölcsészettudományi Kar (BTK) dékánja (1903–1904), majd az egyetem rektora (1919–1920). A Tanácsköztársaság idején eltiltották a tanítástól (1919. márc.–júl.). A Függetlenségi Párt országgyűlési képviselője (Budapest IX.–X. választókerület 1905–1910). Újkori egyetemes történettel, magyar művelődéstörténettel, ennek külföldi kapcsolataival, valamint nyelvészeti kérdésekkel foglalkozott. Feldolgozta a magyar királyi testőrség történetét, monográfiát írt Jean-Baptiste Colbert-ről, a régi magyar nyomtatványokról és azok művelődéstörténeti hatásáról. A száműzött Rákóczi (1913) c. könyve miatt heves, személyeskedő vitát folytatott a kötet szerzőjével, Szekfű Gyulával. Szekfű elsősorban Ballagi vádjaira válaszolva írta meg Mit vétettem én? Ki gyalázta Rákóczit? c. válaszkötetét (1915).

Emlékezet

A bp.-i Pázmány Péter Tudományegyetem aulájában ünnepelték írói munkásságának ötven éves jubileumát, erre az alkalomra készült el mellszobra (Sudy Szilárd szobrászművész alkotása, 1922). 1925-ben ún. arany doktori oklevelet vehetett át. Budapesten (Ferencváros IX. kerület Kinizsi utca 29.) élt és alkotott, Budapesten hunyt el, Ravasz László református püspök temette. A bp.-i Kerepesi úti (= Fiumei út) Temetőben nyugszik, sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2001-ben).

Szerkesztés

Az Irodalomtörténeti Közlemények szerkesztője (1891–1892). Tudományos dolgozatai a fentin kívül még elsősorban a Magyar Nyelvőrben (1872–1877), a Századokban (1873–1902), az Archaeologiai Értesítőben (1878–1890), a Magyar Könyvszemlében (1879–1889), az Egyetemes Philologiai Közlönyben (1884) a Néptanítók Lapjában (1907–1911) és az Akadémiai Értesítőben jelentek meg (1912–1914).

Főbb művei

F. m.: A magyar királyi testőrség története, különös tekintettel irodalmi működésére. (Pest, 1872
2. kiad. Bp., 1878)
Legrégibb műemlékeink a keresztyén korból. (Századok, 1877)
A magyar nyomdászat történelmi fejlődése. 1472–1877. (Bp., 1878)
Die Kunstdenkmale Leutschau’s. (Literarische Berichte aus Ungarn. Bp., 1879)
Wallenstein horvát karabélyosai 1623–1626-ig. Levéltári kutatások alapján írta. (Bp., 1882
németül: 1884)
I. Frigyes Vilmos porosz király. 1–3. (Budapesti Szemle, 1884
megjelent: Olcsó Könyvtár. Bp., 1888)
Colbert, mint államférfi. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1885. ápr. 13.)
A czestochowai pálos nyomda magyar tárgyú emlékei. – A pétervári könyvtár 1860–1887-ig. (Magyar Könyvszemle, 1887)
Colbert. I–II. köt. (Bp., 1887–1890
a két kötet egybekötve is megjelent)
A magyarság Moldvában. (Földrajzi Közlemények, 1888)
A nagyszombati érseki főgymnasium könyvtára és az iskolai értesítőkben megjelent könyvjegyzékek. (Magyar Könyvszemle, 1888)
Francziaország hatása Európa művelődésére. (Bp., 1889)
Hódmezővásárhely. (Bp., 1890)
Kazinczy Ferenc és a nemzeti hála. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1891)
Gróf Dessewffy József önéletrajza. – Elfelejtett írók: Péczeli és Péteri Takáts. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1891)
„Attila” a kutyafajzat. XVI. századi olasz költemény. 1–3. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1892)
A spanyol inquisitio. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1904. okt. 10.
megjelent, kivonatosan: Akadémiai Értesítő, 1904)
Régi magyar nyelvünk és a nyelvtörténeti szótár. I/1–2. rész. (Bp., 1904–1911)
A nemzetiségek és a szabadság. B. A. országgyűlési beszéde. (Bp., 1906)
Br. Eötvös József közoktatási politikája. (Néptanítók Lapja, 1907)
Az igazi Rákóczi. (Bp., 1916)
XII. Károly és a svédek átvonulása Magyarországon. 1709–1715. (Bp., 1922)
Buda és Pest a világirodalomban. 1473–1711. I. köt. (Bp., 1925)
Császári kormányzat Budán és Pesten. 1686–1711. (Akadémiai Értesítő, 1926)
Élő tanítások. B. A. kisebb munkái. Sajtó alá rend., az életrajzot írta Sárkány József. (Bp., 1934)
szerk.: Duruy, Victor: Világtörténelem. Átdolgozta és Magyarország történetével bővítette. (Bp., 1880)
Kecskeméti W. Péter ötvöskönyve. Sajtó alá rend., a bevezető tanulmányt írta, a glosszáriumot összeáll. (Bp., 1884)
Kossuth Lajos észak-amerikai beszédei a nemzetiségekről és a nemzetek testvériségéről. Sajtó alá rend., a bevezető tanulmányt írta. (Bp., 1919).

Irodalom

Irod.: Politikai Magyarország. (Bp., 1914)
Szekfű Gyula: Mit vétettem én? Ki gyalázta Rákóczit? (Bp., 1915)
Gábor Andor: Ballagi tanár úr (Világ, 1917. 107.)
Gábor Andor: Ballagi, a történetíró (Világ, 1917. 124.)
Magyar irodalmi lexikon. Szerk. Ványi Ferenc. (Bp., 1926)
Irodalmi lexikon. Szerk. Benedek Marcell. (Bp., 1927)
Halálhír. (Budapesti Hírlap, 1928. jún. 22.)
Angyal Dávid: B. A. ravatalánál (Akadémiai Értesítő, 1928)
Balanyi György: B. A. (Századok, 1928)
Magyar politikai lexikon. Szerk. T. Boros László. (Bp., 1929)
A magyar legújabb kor lexikona. Szerk. Kerkápoly M. Emil. (Bp., 1930)
Sárkány József: B. A. (S. J.: Élő tanítások. Bp., 1934)
Új lexikon. A tudás és a gyakorlati élet egyetemes enciklopédiája. Szerk. Dormándi László, Juhász Vilmos. (Bp., 1936)
Zolnai Béla: Thaly, Ballagi, Riedl (Irodalomtörténet, 1961)
Kecskemét jelesei. Szerk. Heltai Nándor. (Kecskemét, 1968)
Vértesy Miklós: B. A. és az Egyetemi Könyvtár. (Magyar Könyvszemle, 1975)
Kecskeméti életrajzi lexikon. (Kecskemét, 1992)
Waktor Andrea: A XIX. századi működése és változásai a Ballagi család levelezésének tükrében. (Sic itur ad astra, 1995)
Születtem… Magyar tudósok önéletrajzai. Összeáll. Csiffáry Gabriella. (Bp., 2003)
Szilágyi Ágnes Judit: Szekfü Gyula és A száműzött Rákóczi kapcsán kialakult vita. (Sz. Á. J.: Érdekes személyiségek, emlékezetes viták a magyar történetírásban. (Bp., 2007)
Csíki Tamás: Mítoszteremtés – történetírói módra. Takáts Sándor és B. A. Kelemen Didák képe. (Publicationes Universitatis Miskolciensis. Sectio Philosophia, 2008).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője