Ballenegger Róbert
Ballenegger Róbert

2025. január 13. Hétfő

Ballenegger Róbert

agrogeológus, talajkutató

Születési adatok

1882. november 11.

Temesvár

Halálozási adatok

1969. november 13.

Budapest


Család

Sz: Ballenegger Henrik, Tromberg Ida.

Iskola

A bp.-i tudományegyetemen bölcsészdoktori okl. (1904), a József Műegyetemen az agrogeológia tárgykörből magántanári képesítést szerzett (1919), a mezőgazdasági tudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1952), doktora (életművéért, 1959).

Életút

A bp.-i Ampelológiai Int. segédvegyésze (1904–1908), kísérletügyi asszisztense (1909–1910); közben a selmecbányai Bányászati és Erdészeti Főisk. Földtani Tanszék tanársegéde (1908–1909). A M. Áll. Földtani Int. Agrogeológiai Oszt. geológusa (1910–1922), egyúttal Földměvelésügyi Kísérletügyi Int. keretein belül felállított Orsz. Talajtani Int. megszervezője, igh.-e, ill. a Tanácsközt. idején a Földměvelésügyi Népbiztosság Kísérletügyi Főoszt. szakelőadója (1919). A Marx–Engels Munkásegyetemen a talajtan c. tárgy előadója (1919). A József Nádor Měsz. és Gazdaságtud. Egyetem magántanára (1919–1931); a talajtan ny. rk. tanára (1931– 1944) és a Kertészeti Tanint.-ben az életvegytan r. tanára (1922–1940). A M. Agrártud. Egyetem, ill. a gödöllői Agrártud. Egytem Talajtani Tanszék ny. r. tanára és a tanszék vezetője (1946–1949), az MTA Talajtani és Trágyázástani, ill. Talajtani és Agrokémiai Kut. Int. alapító tud. főmunkatársa (1949–1962). Az ELTE TTK-n az agrogeológia előadó tanára (1949–1963). A michigani áll. mg.-i főisk. vendégtanára (1926). A magyarországi talajtani és talajföldrajzi kutatások elindítója. Az I. bp.-i Nemzetközi Geológiai Konferencia résztvevője és megszervezője (1909): a konferencia határozata értelmében meginduló országos talajtani térképezés kezdeményezője; felvételei Magyaroszág ún. klimazonális talajtérképének alapját képezték. Nemzetközileg is kiemelkedőek talajvizsgálati és talajjavító módszerei. Jelentős eredményeket ért el a talajjavító módszerek és az ezzel összefüggő gyümölcsös-telepítések optimális talajviszonyainak kidolgozása terén. Feldolgozta a magyarországi talajtani kutatások történetét.

Elismertség

Az MTA Talajtani és Trágyázástani Főbizottság elnöke (1957-től). A Magyar Természettudományi Társulat Mezőgazdasági Szakosztályának alelnöke (1930–1939), elnöke (1939–1940). A Magyarhoni Földtani Társulat t. tagja (1963-tól). A Nemzetközi Talajtani Társaság alelnöke (1938–1950).

Elismerés

A Kertészeti Egyetem tb. doktora. Szabó József-emlékérem (Magyarhoni Földtani Társulat, 1918), a franciaországi Association Internationale de la Science du Sol emlékérme (1956), Kossuth-díj (1957). Munka Érdemrend (1963).

Főbb művei

F. m.: A talajok osztályozásáról. (Bp., 1913)
Mutató az Állami Földtani Intézet Évi Jelentése évfolyamaihoz. Összeáll. (Bp., 1916)
A talajtan a gyógynövény-termelés szolgálatában. (Bp., 1921)
A termőföld. (Bp., 1921
új kiad. 1940)
Bevezetés a növények életvegytanába. (Bp., 1922
2. kiad. Pécs, 1934)
Foszforműtrágyázás. (Herba, 1923)
Talajmívelés és talajjavítás. (Bp., 1924)
A műtrágyázás talajtani vonatkozásai. (Mezőgazdasági Közlöny, 1928)
A szikes talaj és megjavítása. (Bp., 1931)
A rög fizikája. (Bp., 1933)
A termőföld hibái. (Bp., 1933)
Termőföldünk. (Bp., 1938)
A gyökér fejlődése és a talajviszonyok. (Bp., 1941)
Talajvizsgálati módszerkönyv. Szerk. Mados Lászlóval. (Bp., 1944
új kiad. 1953)
Talajtani és trágyázástani kiegészítő jegyzet. (Bp., 1948)
Korszerű nézetek a foszfor szerepéről a talajban és a növények foszforral való ellátása terén. (Agrokémia és Talajtan, 1956)
Talaj- és trágyavizsgálati módszerek. Szerk. Di Gléria Jánossal. (Bp.,1962)
A magyar talajtani kutatás története 1944-ig. Finály Istvánnal. (Bp., 1963)
ford.: Grew, E. S.: A modern geológia. (Bp., 1914).

Irodalom

Irod.: Di Gléria János: B. R. 75 éves. (Agrokémia és Talajtan, 1957)
Máté Ferenc: B. R. 85 éves. (Agrokémia és Talajtan, 1967)
B. R. (Agrokémia és Talajtan, 1969)
Stefanovits Pál: B. R. emlékezete. (Földtani Közlöny, 1970).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője