Ballér Endre
pedagógus
Születési adatok
1929. július 28.
Szőlősgyörök, Somogy vármegye
Halálozási adatok
2007. október 27.
Budapest
Temetési adatok
2007. november 13.
Szőlősgyörök
Család
Sz: Ballér Ferenc irodai segédtiszt, Csiszér Ilona tanítónő. F: 1958–1997: Szűts Piroska. Özvegy. Leánya: Ballér Piroska (1960) és Ballér Judit (1965).Iskola
Elemi iskoláit Szőlősgyörökön és Bp.-en, a gimnáziumot Pécsett és Kaposvárott végezte, éretts. (1947). Az ELTE Történettudományi Karán magyar–történelem szakos tanári okl. szerzett (1952), a BTK-n pedagógia kiegészítő szakon végzett (1967), doktorált (1968), a neveléstudományok kandidátusa (1976), doktora (1993). MLEE-t végzett (1971).Életút
A pécsi Nagy Lajos Gimnázium (1952–1953 és 1955–1956), a pécsi Szakérettségis Tanfolyam tanára (1953–1955). A forradalom bukása után, a szovjet beavatkozás elleni tiltakozásul elhagyta az országot (1956. nov. 9.), Ausztriában, majd Angliában; Londonban élt, az amnesztiával tért haza (1957. jún.). A mohácsi Kisfaludy Károly Gimnázium tanára (1957–1964), a Baranya Megyei Tanács Művelődésügyi Osztálya középiskolai tanulmányi szakfelügyelője (1964–1970), a Művelődésügyi Minisztály helyettes vezetője (1976–1979), a KLTE BTK Neveléstudományi Tanszék egy. docense (1979–1980), az MKKE, ill. a BKE Általános és Társadalomtudományi Kar Pedagógia Tanszék tanszékvezető egy. docense (1980–1991), tanszékvezető egy. tanára (1991. szept. 1.–1999. dec. 31.), emeritusz professzora (2001–2007). Az UNESCO Nemzetközi Oktatástervezési Intézet konzultánsa (1975-től). Tudományos pályafutásának kezdetén elsősorban a történelemtanítás didaktikájával, eredményességi vizsgálatokkal fogl.; Nagy László (1857–1931) pedagógiai munkásságának feldolgozója. Később érdeklődése tantervelméleti és -történeti kérdések felé fordult: a tananyagcsökkentés elvi megalapozásának és koordinálásának kidolgozója, az általános iskolai tantervi irányelvek kimunkálója. A magyarországi tantervelméletek első összefoglalója, az összehasonlító tantervfejlesztés szintetizálója.Elismertség
Az MTA Közgyűlés képviselője (1994–1997 és 2001–2004); a Pedagógiai Biz. tagja (1975–1991), alelnöke (1991-től). Az Országos Köznevelési Tanács tagja (1997–2002). A Tanterv- és Taneszközfejlesztés Országos Tanácsának elnöke (1986-tól), a Tanárképzők Szövetségének elnöke. A Nemzeti Alaptanterv munkálatait irányító és koordináló négyfős biz. tagja (1990–1991). Az International Curriculum Organization tagja (1973–1975). A European Association for Research on Learning and Instruction tagja (1990-től).Elismerés
Munka Érdemrend (bronz, 1968), KISZ Érdemérem (1969). Apáczai Csere János-díj (1995).Szerkesztés
A Tantervelméleti füzetek (Báthory Zoltánnal, 1979-től) és a Képzéskorszerűsítési módszertani füzetek sorozatszerkesztője (1987- től).Főbb művei
F. m.: Neveléslélektan és gyakorlati pedagógia. (Pedagógiai Szemle, 1960)Egyén és közösség. Osztályfőnöki füzet. (Bp., 1961)
A középiskolák és a kollégiumok együttműködésének néhány kérdése. (Bp., 1964)
Az osztályfőnöki óra sajátosságai, szervezése és vezetése. Osztályfőnöki kézikönyv. (Bp., 1965)
Az elmélet és gyakorlat viszonya Nagy László munkásságában. Egy. doktori értek. (Bp., 1968)
Az oktató-nevelőmunka szintjének és eredményességének vizsgálata. (Baranyai Művelődés, 1969)
Nevelőmunka a középiskolában. Többekkel. (Bp., 1969)
Az általános- és középiskolai nevelési program felhasználásának néhány tapasztalata. (Debrecen, 1971)
Tanulói attitűdök vizsgálata. (Pedagógiai Szemle, 1973)
Nagy László munkássága a népoktatás reformja érdekében. Kand. értek. (Bp., 1975)
Tantervelmélet és tantervi reform. (Bp., 1978
2. kiad. 1981)
A polgári tantervelmélet néhány irányzatának bírálata. Gyaraki Frigyessel, Szebenyi Péterrel. (Bp., 1979)
Segédanyag a Komplex pedagógia tárgy feldolgozásához. 1–2. (Bp., 1982–1983)
Pedagógia. III. A pedagógus. Kísérleti jegyz. (Bp., 1983)
Tantervkészítés, tantervfejlesztés. (Képzéskorszerűsítési módszertani füzetek. Bp., 1987)
Bevezetés a felsőoktatás dialektikájába. Egy. jegyz. (Bp., 1990)
A Nemzeti Alaptanterv elméleti kérdéseiről. – Követelményrendszer és Nemzeti Alaptanterv. (Köznevelés, 1990. 20. és 1990. 28.)
Tantervfejlesztés az iskolában. (Veszprém, 1990
2. kiad. 1993)
A közgazdász tanárképzés története. (A szakmai pedagógusok képzésének története Magyarországon. Bp., 1991)
Az általános képzés tantervelméleti paradigmái Magyarországon a XIX–XX. században. Doktori értek. (Bp., 1992)
Tantervelméletek Magyarországon a XIX–XX. században. (Bp., 1996)
szerk.: Általános pedagógiai útmutató az általános iskolai nevelés és oktatás tervének bevezetéséhez. Zrinszky Lászlóval. (Bp., 1977)
Tantervfejlesztési kutatási program. Összeáll. (Bp., 1977)
A tantervelmélet forrásai. Összeáll. (Bp., 1983)
A tantervelmélet kialakulása és fejlődése. Válogatás Nagy-Britannia, az NSZK és az USA tantervelméleti irodalmából. Vál., bev. (Bp., 1986)
Nagy László tantervfelfogása és hatása. A szemelvényeket összeáll., és a bevezetést írta. (Bp., 1989)
A tantervelmélet útjain. Válogatás négy évtized pedagógiai írásaiból. Vál. (Bp., 2004).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu, 2013
Aktuális havi évfordulók
Alexander Bernát
filozófus, esztéta
Alexits György
matematikus, matematikatanár, kultúrpolitikus
Haar Alfréd
matematikus
Hajdú Gusztáv
állatorvos
Hajnal Gábor
költő, műfordító, szerkesztő
Foglalkozások
politikus (663), orvos (603), író (459), történész (363), jogász (331), irodalomtörténész (285), szerkesztő (273), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (214), költő (189), közgazdász (181), nyelvész (167), gépészmérnök (166), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (120), római katolikus pap (117), kémikus (115), mezőgazdasági mérnök (109), matematikus (100), művészettörténész (95), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (89)