Balló Mátyás
Balló Mátyás

2020. október 31. Szombat

Balló Mátyás

kémikus

Születési adatok

1844. november 30.

Liptószentmiklós, Liptó vármegye

Halálozási adatok

1930. szeptember 27.

Rákospalota, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye


Család

Sz: Balló Mátyás fa- és vasnagykereskedő, Mikó Mária. Unokája: Balló Alfréd (1902–1974) gépészmérnök.

Iskola

A bécsi (1864–1866), a zürichi műszaki egyetemen tanult (1866–1868), Zürichben vegyész és bölcsészdoktori okl. szerzett (1868). Az MTA tagja (l.: 1880. máj. 20.).

Életút

A pesti, ill. bp.-i IV. ker.-i főreáliskolában (= Eötvös József Gimnázium) a vegytan r. tanára (1868–1900), egyúttal a József Műegyetem Vegyészmérnöki Osztály Általános és Speciális Kémiai Tanszékén Nendtvich Károly tanársegéde (1868–1871). Bp. székesfőváros vegyésze (1873–1883), a székesfővárosi vegyészeti és élelmiszer-vizsgáló állomás vezetője (1883–1901), ill. az állomásból alakult intézet alapító igazgatója (1901–1910). Analitikai kémiával, elsősorban ásvány- és ivóvíz-meghatározásokkal fogl. A bp.-i IV. ker.-i főreáliskolában nemzetközi hírű kémiai laboratóriumot szerelt fel, amelyben a városháza intézkedésére megkezdte a közegészségügyi- és élelmiszer-vizsgálatokat, majd az elsők között határozta meg a Duna folyó vegyi viszonyait. Az 1880-as évektől ezek a vizsgálatok minden idejét lekötötték, ezért kezdeményezte a gimnázium laboratóriumából a fővárosi Vegyészeti és Élelmiszer-vizsgáló Állomás megalakítását (1883). Számos népszerű kémiai tankönyv és egyéb segédkönyv szerzője és szerkesztője.

Emlékezet

Emlékét Újpalotán (Bp. XV. ker.) utca, a várpalotai Magyar Vegyészeti Múzeumban a Híres vegyészek arcképcsarnoka c. állandó kiállításon nagy méretű olajportré őrzi.

Elismertség

A berlini vegyészeti társulat, a palermói fizikai és kémiai intézet tagja.

Szerkesztés

A Fővárosi Vegyészeti és Élelmiszervizsgálati Intézet Évkönyveinek szerkesztője (1901–1909).

Főbb művei

F. m.: Das Naphtalin und seine Derivate. Egy. doktori értek. is. (Braunschweig, 1870)
Zur Geschichte des Naphtylamins. (Berlin, 1870)
Die aus Rosalinin und Bromnaphtalin oder Naphtylamin derivirenden Farbstoffe. (Berlin, 1870)
A vegytan alapelvei. (Pest, 1872
2. átd. kiad. 1877)
Az aethyloxalátnak hatásáról a naphtylaminra. (Bp., 1873)
A Duna-folyam vegyi viszonyairól Budapest mellett. (Bp., 1873)
A vízelvonó testek behatásairól a kámforsavra és amidjaira. (Bp., 1880)
Budapest főváros ivóvizei egészségi szempontból és néhány ásványvíz elemzése. (Bp., 1881)
Újabb tanulmányok a kámforcsoport köréből. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1881. febr. 14.
Értekezések a természettudományok köréből. 11. köt. 5. Bp., 1881)
Tejelemzések. Szakvélemény a főváros tejkérdéséről. (Bp., 1888–1889)
Elemi vegytan. Középisk. tankönyv. (Bp., 1890).

Irodalom

Irod.: Konek Frigyes: B. M. l. tag emlékezete. (Bp., 1934)
B. M. (A magyar vegyészet arcképcsarnoka. III. Várpalota, 1992).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013