Család

Sz: Balogh Tódor Károly pénzügyi főtisztviselő, Zachradnik Paulina.

Iskola

Belépett a bencés rendbe (1903), pappá szentelték (1910), a bp.-i tudományegyetemen bölcsészdoktori okl. szerzett (1910), Rómában tanulmányokat folytatott (1928–1929).

Életút

A győri Czuczor Gergely Bencés Gimnázium (1910–1911), a pannonhalmi Bencés Hittudományi Főiskola r. tanára (1911–1915), az esztergomi Szent István Bencés Gimnázium r. tanára és könyvtárosa (1915–1930), a pápai Szent Mór Bencés Gimnázium igazgatója és a pápai bencés rendház főnöke (1930–1933), az esztergomi bencés gimnázium ig.-ja és az esztergomi bencés rendház főnöke (1930–1942), a katolikus középiskolák orsz. főfelügyelője (1942–1948), majd a bp.-i római fürdői plébánia nyugdíjas lelkésze (1948–1958). Az Esztergomvidéki Régészeti és Történeti Társaság Múzeuma igazgatója (1933–1942). Történészként elsősorban középkori magyar történelemmel, a korai Árpád-kor történetével, Szent István korával, katolikus egyháztörténettel, valamint helytörténeti és régészeti kérdésekkel fogl. Több népszerű középiskolai történelemtankönyv szerzője és szerkesztője. Magyarországon az elsők között kutatta a mindennapi élet történetét. Muzeológusként az esztergomi múzeumot (= Balassi Bálint Múzeum) országos hírű intézménnyé fejlesztette – amelynek különösen a régészeti gyűjteménye volt jelentős – megírta vezetőjét. 1938-ban megszervezte Esztergom és Komárom k. e. e. vm. iskoláinak tanügyi kiállítását.

Elismertség

A Szent István Akadémia tagja (r.: 1951).

Szerkesztés

Történeti dolgozatai elsősorban a Szent Gellért c. lapban (1912–1916), a Katholikus Szemlében (1913–1925), a Történelmi Szemlében (1914–1916), az Esztergom és Vidékében (1915–1916), a Katholikus Nevelésben (1917–1918), a Numizmatikai Közlönyben (1917–1918), a Magyar Culturában (1919-től) és a Credóban jelentek meg (1924-től).