Balogh András
Balogh András

2022. augusztus 12. Péntek

Balogh András

politikus

Születési adatok

1912. február 24.

Udvarhely, Somogy vármegye

Halálozási adatok

1985. június 29.

Somogyudvarhely


Család

Sz: Balogh János (1867–1937), Pintér Julianna (1873–1930). F: 1934-től Csonka Terézia (1915–1986). Leánya: Balogh Margit (1938–) és Balogh Teréz (1948–); fia: Balogh Árpád (1942–). Három leánytestvére: Balogh Rozália (1896–1985), Balogh Anna (1905–1986), Balogh Margit (1908–1943). Három fiútestvére: Balogh Ferenc (1898–1959), Balogh Antal (1902–1987), Balogh Máté (1915–1982).

Iskola

Nyolc elemit végzett.

Életút

A két vh. között gazdálkodó, a Katolikus Agrárifjúsági Legényegyletek Országos Testülete (KALOT) helyi szervezetének vezetője. A II. vh.-ban a fronton szolgált, szovjet hadifogságba esett (1945), mivel belépett a szerveződő demokratikus hadseregbe, s részt vett a további harcokban, megmenekült az elhurcolástól. A II. vh. után szülőfalujában a földosztó bizottság elnöke (1945). A Demokrata Néppárt tagja (1947-től), a párt ogy.-i képviselője (Somogy vm. Kaposvár törvényhatósági jogú várossal, 1947–1948; a DNP önfeloszlatása után párton kívüli, 1948. jún.–1949. ápr.). Miután nem lépett be az MDP-be, családjával együtt Tedejpusztára (Hajdú-Bihar m.) internálták (1951–1953), majd a Hárosi Falemezművek fakitermelő és mészégető munkása (1954–1956), a MÁV nagykanizsai pályafenntartási szakaszparancsnokság pályamunkása (1956–1958), a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság barcsi kirendeltségének kubikosa (1958–1972). Hosszú évekig még rendőrségi megfigyelés alatt tartották.

Irodalom

Irod.: Az idő élén jártak. Kereszténydemokrácia Magyarországon. 1944–1949. Szerk. Kovács K. Zoltán, Rosdy Pál. (Bp., 1996)
Sz. R.: B. A. (Az 1947. évi országgyűlés almanachja. Bp., 2005).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője