Balogh Artur
Balogh Artur

2024. november 9. Szombat

Balogh Artur

gépészmérnök, tudománytörténész, szerkesztő

Névváltozatok

1901-ig Blau Artur;  Balogh Arthur 

Születési adatok

1883. december 8.

Budapest

Halálozási adatok

1973. április 28.

Budapest

Temetési adatok

1973. május 23.

Budapest

Farkasrét, hamvasztás


Család

Sz: Blau Lajos kiskereskedő, Kohn Katalin. F: Mihályi Irén (†1969) opera-énekesnő.

Iskola

A József Műegyetemen gépészmérnöki okl. szerzett (1905), a műszaki tudományok kandidátusa (1958).

Életút

A budapesti Schlick Vasöntöde és Gépgyár Gépszerkesztési Iroda szerkesztőmérnöke (1906–1909), a budapesti Fegyver és Gépgyár Rt. Dízelmotor-szerkesztési Iroda szerkesztőmérnöke (1909–1914), főmérnöke és a Konstrukciós Iroda vezetője (1914–1919) és az I. világháború idején az Agyfa- és Kovácsműhely vezezője is (1914–1918).

 

A Tanácsköztársaság idején a gyár termelési biztosa (1919), a bukás után politikai szerepvállalása miatt állását vesztette, majd a Mérnöki Kamara vizsgálatot rendelt el ellene, és kényszernyugdíjazták (1922).

A Magán- és Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete tagja (1917-től), az Ipari és Kereskedelmi Alkalmazottak Országos Szövetsége elnöke (1918–1919).

Dízelmotorok üzemi vizsgálatával foglalkozott. Új módszert vezetett be a fogaskerék-bolygóművek kinematikai vizsgálatára, majd új eljárást dolgozott ki a belsőégésű motorok torziós önlengésszámának kiszámítására. Magyarországon ő vezette be továbbá az autók hidraulikus fékjét és a könnyűfém dugattyúk alkalmazását. Tudományos ismeretterjesztő és tudománytörténeti tevékenysége is jelentős.

Elismertség

A Verein Deutscher Ingenieure tagja (1906-tól).

Szerkesztés

A Népszava Könyvkiadó munkatársa, a Műszaki Könyvtár 87 kötetének (1920–1944) és a Népszava Műszaki Könyvei szerkesztője (1946–1949).

Főbb művei

F. m.: Gőzturbinalapátok méretezése. (Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlönye, 1908)
Diesel gépek szerkezete, működése és szerelése. (Bp., 1919
2. kiad. 1920)
Gázgépek – belső égésű gépek – működése. (Bp., 1920)
Betrieb und Bedienung der ortsfesten Dieselmaschinen. (Berlin, 1920)
Osztófej. (Bp., 1921)
Rádiótelefon. 1–4. (Bp., 1924–1929)
Logaritmikus ábrák szerkesztése. (Bp., 1931
2. átd. kiad. Grafikus ábrázolás néhány módszere címmel Bp., 1932)
Beitrag zur Nomographie. (Wien, 1936)
Gyors Diesel-motorok. (Bp., 1939
2. jav. és bőv. kiad. 1948)
Die Dreieck- und Heaxagonaltafel. (Zürich, 1940)
Fluchtlinientafel mit einer Kurve. (Zürich, 1941)
Projektive Teilungen. (Bp., 1944)
Aufgaben und Lösungen aus dem Gebiete der Nomographie. (Zürich, 1945)
Autók hydraulikus berendezése. (Bp., 1948)
Nomográfia. Hálósábra. (Bp., 1949)
Hogyan lehetett egy mérnököt foglalkozásától elütni a fasiszta időkben? Eredeti levelek alapján közli. (Bp., 1950)
Az autófék jellemző görbéi. (Gép, 1950)
Epicyclic Gears. (Automobil Engineer, 1950)
Az autómozgástan elemei. (Bp., 1952)
A fékbetét és fékdob fejlődési irányai. (Gép, 1952)
Gépjármű technikai zsebkönyv. 1–2. Szerk. (Bp., 1953)
Logarléc. (Bp., 1954
6. kiad. 1971)
Torzióslengés önlengésszámainak kiszámítása új eljárásokkal és az eredmények ellenőrzésével. Kand. értek. (Bp., 1957)
Adalékok a Diesel- motor történetéhez, különös tekintettel a magyar mérnökök szerepére. (MTA Műszaki Tudományok Osztálya Közleményei, 1961)
Függvények ábrázolásának új módszere. Geometrográfia. (Bp., 1962)
Torzióslengéseknél keletkező tehetetlenségi nyomatékok redukciója. (MTA Műszaki Tudományok Osztálya Közleményei, 1962).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője