Iskola

A bp.-i tudományegyetemen bölcsészdoktori okl. (1911), természetrajz–földrajz szakos tanári okl. (1918), az antropológia tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1934).

Életút

Az I. vh.-ban frontszolgálatot teljesített (1914–1915), majd orosz hadifogságban volt (1915–1918). A szolnoki Állami Főgimnázium (= Verseghy Ferenc Gimnázium) r. tanára (1918–1941), egyúttal a debreceni tankerület természetrajzi tanulmányi felügyelője (1937– 1941), a debreceni középiskolai tanárképző intézet r. tanára (1941–1947). A debreceni Tisza István Tudományegyetemen, ill. a Debreceni Tudományegyetemen az antropológia magántanára (1934–1937), mb. előadója (1937–1947), c. ny. rk. tanára (1947). Antropológusként elsősorban iskolás gyermekek és egyetemisták testi fejlettségével fogl., a magyarországi sportantropológiai kutatások úttörője; majd 1943-ban az Alföldi Tudományos Intézet megbízásából megkezdte a Kunság antropológiai felvételezését. Jelentősek az ujjak bőrlécrendszerére vonatkozó kutatásai. Az ő, az 1920-as évek elejétől kezdeményezett gyűjtéseiből alakult meg a Szolnoki Városi Múzeum (= Szolnok Város Közkönyvtára és Múzeumi Gyűjtőhelye néven) amelynek állományát később többen is gyarapítottak ajándékaikkal (idekerült Hild Viktor vm.-i főlevéltáros gyűjteménye is).

Emlékezet

Szolnokon temették el, a városban ma is utca őrzi emlékét.

Elismertség

A Szolnoki Könyvtár és Múzeum Egyesület alapító tagja, a szolnoki Verseghy Ferenc Irodalmi Kör és a Földrajzi Társaság Didaktikai Szakosztályának választmányi tagja. A Tisza István Tudományos Társaság, a Vármegyei Iskolánkívüli Népművelési Bizottság., ill. a Deutsche Gesellschaft für Rassenforschung tagja.

Szerkesztés

A Szolnok Város Közkönyvtára és Múzeumi Gyűjtőhelye Kiadványai sorozatszerkesztője (1935-től).