Balogh Benedek
Balogh Benedek

2022. szeptember 26. Hétfő

Balogh Benedek, baráthosi

orientalista, etnográfus, utazó

Névváltozatok

Baráthosi Balogh

Születési adatok

1870. április 4.

Lécfalva, Háromszék vármegye

Halálozási adatok

1945. február 3.

Budapest


Család

Sz: baráthosi Balogh Zsigmond, szoboszlói Beretzky Ilona.

Iskola

Tanulmányait a nagyenyedi ref. kollégiumban, a székelykeresztúri tanítóképzőben, a bp.-i polgári iskolai tanítóképzőben, a bp.-i tudományegyetemen és a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen végezte.

Életút

A br. Wesselényi-családnál nevelősködött, s ezalatt bejárta Európa nagyobb részét (1892–1897), Bp.-en tanító (1899–1904), polgári iskolai tanár (1905–1927), majd iskolaigazgató (1927–1936). Kőrösi Csoma Sándor példája nyomán a magyarság eredetének kutatását tűzte ki célul maga elé, amelyhez csak igen szerény támogatást kapott. Első két utazásán (1902–1903) az Északkelet-Európában élő finnugor nyelvű népek (komik-zürjének), ill. a Kanyin-fészigeten élő nyenyecek körében gyűjtött nyelvi és néprajzi tárgyi anyagot. Első távol-keleti útján Japánban járt (1903), majd kelet-szibériai gyűjtőúton vett részt (1908, 1909, 1914); az Amur alsó folyásánál és a Szahalin félszigeten élő mandzsu- tunguzok (elsősorban a nanaj, az orocs, az olcsa, ill. a szamar nyelvű kis népek) között gyűjtött nagy számú tárgyat, fényképet, és szójegyzékeket is összeállított. Utolsó útján (1914) Japánban, Hokkaido és Szahalin szigetén az ajnók körében végzett néprajzi és nyelvi gyűjtőmunkát. Áthajózott Vlagyivosztokba is, hogy korábban gyűjtött anyagát kiegészítse. Az I. vh. kitörésekor az orosz hatóságok, mint az Osztrák–Magyar Monarchia állampolgárát letartóztatták, majd internálták. Kiszabadulása után sikerült hazatérnie, de Habarovszkban csaknem teljes gyűjteményét elkobozták. Évek múltán érkezett csak meg töredéke a Néprajzi Múzeumba. Leírásai ma is forrásértékűek.

Emlékezet

Tárgygyűjteménye 1630 műtárgyat foglalt magába, amely még kiegészült több száz zürjén és nyenyec fényképpel és számos rajzzal. Zürjén és nyenyec gyűjtéseit, szótárcéduláit és mandzsu-tunguz jegyzeteit az 1920-as években a Néprajzi Múzeum vásárolta meg. Kéziratos hagyatéka 28 tételből és közel 12 ezer oldalból áll. Ajnó gyűjteményének egy részét a hamburgi Museum für Völkerkunde őrzi. A gyűjtemények mandzsu-tunguz részének feldolgozását Diószegi Vilmos kezdte el, de végül nem valósította meg.

Elismertség

A Magyarországi Turán Szövetség alapító tagja és ún. szövetségnagyja (1920-tól). Az Erdélyi Kárpát Egyesület osztálytitkára (1896).

Főbb művei

F. m.: Dai Nippon. I–III. (Bp., 1906)
Kelet csodái. Útirajzok. (Bp., 1906)
Három székely diák kalandos utazása a Föld körül. (Bp., 1907)
Séta a világ körül. (Bp., 1907)
B. B. jelentése az 1908. évben az Alsó-Amurnál végzett tanulmányútjáról. (Keleti Szemle, 1909)
Baráthosi turáni könyvei. I–XVIII. (Bp., 1926–1942)
Kisebb finnugor véreink. (Bp., 1931)
Távoli utakon. Vál., a bevezető tanulmányt írta Hoppál Mihály. (Bp., 1996)
szerk.: Aranyosrákosi Székely Sándor: A székelyek Erdélyben. Sajtó alá rend. (Bp., 1905).

Irodalom

Irod.: Diószegi Vilmos: Az első magyar mandzsu-tunguz kutató. (Ethnographia, 1947)
Balassa Iván: A Néprajzi Múzeum kapcsolatai az orosz néprajztudománnyal. (Ethnographia, 1972)
Diószegi Vilmos: A Nanai Shaman Song at Healing Rites. (Acta Orientalia, 1972)
Hegyi Imre: B. B. (Messzi népek magyar kutatói. II. A magyar néprajz klasszikusai. Szerk. Bodrogi Tibor. Bp., 1978)
Hoppál Mihály: Sámánok. Lelkek és jelképek. (Bp., 1994)
Hoppál Mihály: The Life and Works of B. B., a Hungarian Researcher of Manchu- Tunguz Shamanism. (Shaman, 1999)
Ifj. Kodolányi János: B. B. (Magyar múzeumi arcképcsarnok. Bp., 2002).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője