Balogh Ferenc
Balogh Ferenc

2025. január 18. Szombat

Balogh Ferenc

református teológus

Születési adatok

1836. március 30.

Nagyvárad

Halálozási adatok

1913. október 8.

Debrecen


Család

Apja szíjgyártómester volt. Fia: Balogh Ferenc (1869–1938) ref. lelkész.

Iskola

A debreceni r. k. gimnáziumban éretts. (1854), a debreceni Református Teológiai Akadémián tanult (1854–1858), tanulmányai befejezése után a debreceni ref. kollégiumban esküdt felügyelő, köztanító, ill. szeniori tisztet viselve angol és francia nyelvet tanult (1858–1863), ismereteit Párizsban (1863–1864), Londonban és Edinburghban egészítette ki (1864–1865).

Életút

Hazatérése után a debreceni Református Teológiai Akadémián az Egyháztörténeti Tanszék ideiglenes (1865–1866), majd r. tanára (1866–1913); közben több ízben választották meg a kollégium igazgatójának is. Ref. teológiával fogl., a mérsékelt teológiai irányzat híve volt, az általa alapított teológiai irányzatot új ortodoxiának nevezte el. Feldolgozta a magyar protestáns egyháztörténet irodalmát, a különböző debreceni ref. intézetek (pl.: debreceni jogakadémia, ref. kollégium stb.) történetét.

Emlékezet

Nevéhez fűződik a Debreceni Református Kollégium Levéltára iratanyagának rendezése, s halála előtt kezdeményezte a Kollégiumban lévő levéltárnak egységes levéltárrá történő fejlesztését, ill. azt, hogy a ref. egyházkerületi, főiskolai és nagykönyvtári levéltári és kézirattári gyűjteményekről részletes jegyzéket készítsenek: ehhez a feldolgozás irányelveit is kidolgozta. Hagyatékát a Debreceni Református Kollégiumban különgyűjteményként őrzik (Balogh Ferenc-féle gyűjtemény).

Elismertség

A Magyar Protestáns Irodalmi Társaság választmányi tagja (1889-től).

Elismerés

A genfi egyetem teológiai karának tb. doktora (1909).

Szerkesztés

Az Evangéliumi Protestáns Lap szerkesztője (1875–1878). Hitéleti, teológiai írásai elsősorban a fentin kívül a Magyar Protestáns Egyházi és Iskolai Figyelmezőben (1870–1877), a Protestáns Egyházi és Iskolai Lapban (1861–1911), a Debrecenben (1871–1908), a Protestáns Hetilapban (1880–1881), a Debreceni Ellenőrben (1881–1898), a Szabad Egyházban (1884-től), a Debreceni Protetáns Lapban (1886–1908), a Protestáns Szemlében (1889–1907) és a Debreceni Képes Kalendáriumban jelentek meg (1908–1913).

Főbb művei

F. m.: Melius Péter hatása. Tanári székfoglaló. (Debrecen, 1866)
Keresztyén egyháztörténelem. 1–5. füz. (Debrecen, 1872–1890
2. bőv. kiad. 1903)
A magyar protestáns egyháztörténelem részletei a reformáció korától jelenig. (Debrecen, 1872)
Tájékozódó pontok a theológia terén. (Debrecen, 1877)
Hitintézetek történelme. (Debrecen, 1878)
A magyar protestáns egyháztörténet irodalma. (Debrecen, 1879)
Kellő világítás Kanyaró Ferenc unitárius történetírásához. (Debrecen, 1892)
Dogmatörténeti mozzanatok a német hittudósok körében a XVIII. és a XIX. században. (Debrecen, 1894)
A Brit- és Külföldi Biblia-Társulat száz évi működésének és hatásának ismertetése. (Debrecen, 1903)
A debreceni jogakadémia keletkezése, fejlődése és a jogászifjúság. (Debrecen, 1905)
A magyarországi protestáns egyházak története. (Debrecen, 1905
3. kiad. 1922
angolul Lancaster, 1907)
A debreceni református kollégium története adattári rendszerben. Sajtó alá rend. S[erkai] Szabó József. (Debrecen, 1915).

Irodalom

Irod.: B. F. (MTA tagajánlás. Bp., 1910)
S[erkai] Szabó József: B. F. élete és művei. (A debreceni református kollégium története adattári rendben. Debrecen, 1915)
Ötvös László: B. F. életműve. (Debrecen, 1977).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője