Balogh István
Balogh István

2024. október 7. Hétfő

Balogh István

festőművész, grafikus

Születési adatok

1890. július 10.

Nagyvárad

Halálozási adatok

1956. január 12.

Nagyvárad


Iskola

A müncheni Bajor Királyi Akadémián Max Klinger és Franz von Stuck tanítványa (1911–1912), majd Rómában folytatott tanulmányokat (1913–1914).

Életút

Az I. vh.-ban frontszolgálatot teljesített (1914–1916; súlyosan megbetegedett, leszerelték: 1916). A Tanácsköztársaság idején a nagyváradi kulturális direktórium tagja (1919), a bukás után Bp.-re, majd Bécsbe távozott (1919–1920), Münchenben élt (1920– 1922). Visszatért Nagyváradra, ahol a helyi nyomda rajzolója és grafikus tervező művésze (1922–1935, ismét távoznia kellett: 1935). Ecsegfalván (Békés vm., 1935–1938), Debrecenben élt (1938–1940). Végleg visszatért Nagyváradra (1940), a Nagyváradi Népi Művészeti Iskola tanára (1945–1948). 1910-től kiállító művész, a Művészház nagyváradi kiállításán jelentkezett első ízben. Pályája kezdetén Mednyánszky László és Gulácsy Lajos festészete ihlette meg, Münchenben a szecesszió úttörő mesterei hatása alá került, Itáliában Giotto és Piero della Francesca áhítatos művészete nyűgözte le. Képalkotása hangsúlyosan a szecesszió és a szimbolizmus hatására bontakozott ki. Hazatérése után Ady és a holnaposok körében kezdett el dolgozni. Felújítója lett a biedermeier korban divatozó miniatűrfestészetnek. Hajszálvékony ecsettel, pontokból és vonalakból összeálló kisméretű képeinek többsége illusztráció, de portrékat, tájképeket és szimbolikus kompozíciókat is készített. Nevezetes egypéldányos illusztrált kötetei Ady Endre, Babits Mihály, Juhász Gyula, Emőd Tamás, Tabéry Géza, Oscar Wilde műveihez készültek (Ady Múzeum, Nagyvárad). Az Ady- ikonográfiában számon tartott portréit emlékezetből és korai vázlatok nyomán készítette (1934–1945). A II. vh.-t követően Miklóssy Gáborral, Cs. Erdős Tiborral, Fekete Józseffel részt vett a nagyváradi Népi Művészeti Iskola megalapításában és fenntartásában, amely a Magyar Művészeti Intézet megalakulása előtt (1948) az erdélyi művészképzés jelentős fóruma volt. Illusztrációi készültek 1945 után is (így kései Ady-portréja).

Emlékezet

Híres Ady-illusztrációit a nagyváradi Ady Múzeum őrzi.

Elismertség

A Holnap Társaság tagja (1911-től).

Kiállítások

F. kiállításai: csoportos: A bp.-i Művészház csoporttárlatai. Vármegyeháza (Nagyvárad, 1910–1913)
Békéscsaba (1935)
Fővárosi Képtár (Bp., 1937 és 1940)
Nagyvárad (1942)
emlékkiállításai: Ady Múzeum (Nagyvárad, 1956)
Körösvidéki Múzeum (Nagyvárad, 1973)
Kolozsvár–Bukarest (1974)
Szépművészeti Múzeum (Bp., 1974)
Petőfi Irodalmi Múzeum (gyűjteményes, 1997)
Déri Múzeum (Debrecen, 1998).

Főbb művei

F. m.: képei: Falusi utca
Két próféta (1932)
Magányos fák
Bihari táj (olaj és akvarell)
könyvillusztrációi: Rózsa Miklós: Művészi kistükör. A női szépség, szerelem és divat hármaskönyve. (Bp., 1922)
Maeterlinck, M.: Tintagiles halála. Ford. Keleti Arthur. B. I. fába metszett rajzaival. (Bp., 1923)
Nadányi Zoltán: Bocsáss meg! Új és vál. versek. (Bp., 1941)
Bélteky László: Jelszó nélkül. Versek. (Nagyvárad, 1942).

Irodalom

Irod.: Franyó Zoltán: Három festő kiállítása (Szabadság, 1911. okt. 10.)
Tabéry Géza: B. I. miniatűrfestő. (Igaz Szó, 1956)
Crisan, G.: B. I. Kat. (Nagyvárad, 1973)
Köteles Pál: B. I. Egy méltatlanul elfelejtett festőművész. (Déri Múzeum Évkönyve, 1980. Debrecen, 1982)
Gellér Katalin: A szecessziós könyvillusztrálás Magyarországon. 1895–1925. (Miskolc, 1997)
Crisan, G.–Gellér Katalin– Murádin Jenő: B. I. Kat. (Bp., 1997)
Murádin Jenő: Magániskolák a holnap városában. (M. J.: Erdélyi festőiskolák. Bukarest, 1997).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője