Balogh Jenő
Balogh Jenő

2022. január 21. Péntek

Balogh Jenő

politikus, jogász

Születési adatok

1864. május 14.

Devecser, Veszprém vármegye

Halálozási adatok

1953. február 15.

Budapest


Család

Sz: Balogh Gábor, Szentmihályi Etel.

Iskola

A győri jogakadémián, a bp.-i és a berlini egyetemen tanult, a bp.-i tudományegyetemen jogi és államtud. doktori okl. (1885), a büntetőjog és a büntető eljárás tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1888). Az MTA tagja (l.: 1901. máj. 10.; r.: 1912. máj. 2.; ig.: 1936. jún. 3.–1945. ápr. 26.; t.: 1937. ápr. 29.; tanácskozó: 1949. okt. 31.; t. tagsága visszaállítva: 1989. máj. 9.).

Életút

Bp.-en ítélőtáblai segédfogalmazó (1887–1891), az Igazságügyi Minisztérium törvényelőkészítő osztályának miniszteri titkára és osztálytanácsosa (1891–1897), ítélőtáblai bíró (1897–1900). A bp.-i tudományegyetemen a büntetőjog és a büntető eljárás magántanára (1888–1900), az anyagi és alaki büntetőjog ny. r. tanára (1900–1910); közben a Jog- és Államtudományi Kar dékánja (1903–1904). A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium (VKM) politikai államtitkára (1910. nov.–1913. jan.); a Nemzeti Munkapárt ogy.-i képviselője (Marosújvár, 1910–1918), Lukács László, majd Tisza István kormányának igazságügyminisztere (1913. jan. 4.– 1917. jún. 15.). Az MTA főtitkára (1920. dec. 20.–1935. nov. 7.), másodelnöke (1940. ápr. 26.–1943. máj. 14.). A dunántúli ref. egyházkerület főgondnokaként (1921–1953) a Felsőház tagja (1921–1944); az egyetemes ref. konvent világi elnöke (1921–1953). A magyar büntetőjog-tudomány kiemelkedő művelője, nevéhez fűződik az I. vh. idejére eső, ill. az azt közvetlenül megelőző törvények jelentős részének előkészítése (pl.: sajtótörvény, a törvényhatósági választásról, a fiatalkorúak bíróságáról, a királyság védelméről, az esküdtszékek hatáskörének korlátozásáról szóló törvény).

Elismertség

A Magyar Paedagogiai Társaság (1922-től), a Budapesti Philologiai Társaság (1936-tól), a Magyar Jogászegylet, a Magyar Néprajzi Társaság és a Magyar Nyelvtudományi Társaság t. tagja.

Elismerés

A debreceni Tisza István (1930) és a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem t. doktora (1940).

Szerkesztés

A Jogi értekezések (I–XI., 1902–1904), a Büntetőjogi döntvénytár (1908-tól), az Akadémiai Értesítő (1920–1935) és az MTA Emlékbeszédek szerkesztője (1920–1935).

Főbb művei

F. m.: A delictum collectivum és a szokásszerű és üzletszerű bűncselekmények tana. (Bp., 1886)
A sértett fél jogköre a büntetőjogban. (Bp., 1887)
Börtönügyi viszonyaink reformjához. (Bp., 1888)
A bűnvádi perrendtartás magyarázata. I–IV. Edvi Illés Károllyal, Vargha Ferenccel. (Bp., 1897–1900)
Gróf Széchenyi István nézetei bűnvádi perjogunk átalakításáról. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1901. dec. 9.
megjelent, kivonatosan: Akadémiai Értesítő, 1902)
Magyar bűnvádi eljárási jog. (Bp., 1901)
A jogtörténet tanítása hazánkban. (Bp., 1905)
A büntető perjog tankönyve. (Bp., 1906)
Nyomor és bűntettek. (Bp., 1908)
Adalékok a fiatalkorú bűntettesek psychologiájához. (Bp., 1909)
Fiatalkorúak és a büntetőjog. (Bp., 1909)
A büntetőjog válsága. (Bp., 1910
franciául: 1912)
Újabb bűnügyi törvényhozás külföldön. (Bp., 1910)
A kriminológia hatása a büntető ítélkezésre. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1913. jan. 13.)
Gróf Tisza István emlékezete. (Bp., 1921)
Az igazi Tisza István. (Bp., 1934)
Berzeviczy Albert emlékezete. (Bp., 1938)
B. J. emlékkötet. Válogatás B. J. műveiből. Összeáll., szerk., a bevezető tanulmányt írta. Kónyáné Kutrucz Katalin. (Bp., 1988).

Irodalom

Irod.: Schwarz Gusztáv: B. J. és a többiek. (Bp., 1910)
Kónya Sándor: B. J., az Akadémia főtitkára. (Magyar Tudomány, 1990).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője