Balogh József
Balogh József

2024. november 8. Péntek

Balogh József

irodalomtörténész, klasszika-filológus

Névváltozatok

Bencze János

Születési adatok

1893. június 12.

Gödöllő

Halálozási adatok

1944. április 2.

Budapest


Család

Sz: Balogh (1877-ig) Blum Ármin rabbiképző-intézeti tanár, Reinitz Paula.

Iskola

A bp.-i tudományegyetemen, a berlini, a müncheni és a freiburgi egyetemeken tanult (1911–1915), Bp.-en bölcsészdoktori okl. szerzett (1918).

Életút

A Magyar Szemle Társaság (1927–1937), a Société de la Nouvelle Revue de Hongrie (1931–1944), a Society of the Hungarian Quarterly főtitkára (1935–1944). Ókori és középkori latinsággal és középkori magyar történeti forrásokkal fogl. Kiadta Szent István király Intelmeit, és jelentős eredményeket ért el a mű forrásainak tisztázása terén, ill. vizsgálta a X. sz. művelődéstörténeti hátterét. Lefordította Szent Ágoston vallomásait. Az angolszász politikai orientáció híve volt, a német megszállás után a Gestapo nyomozói megölték.

Szerkesztés

A Nouvelle Revue de Hongrie (1931–1944) és a The Hungarian Quarterly c. folyóiratok szerkesztője (1935–1944). Irodalmi és nyelvészeti dolgozatai a fentieken kívül még elsősorban a Magyar Nyelvben (1921–1931), az Ethnographiában (1926– 1928), az Irodalomtörténeti Közleményekben (1927-től), a Magyar Szemlében (1927-től) és a Századokban jelentek meg (1932- től).

Főbb művei

F. m.: „Vasa lecta et pretiosa”. Szent Ágoston confessiói. Egy. doktori értek. (Bp., 1918)
„Voces paginarum.” Adatok a hangos olvasás és írás történetéhez. (Bp., 1921
németül: Leipzig, 1927)
Szent Ágoston, a levélíró. (Szt. István Könyvek. 34. Bp., 1926)
Szent Gellért és a „symphonia Hungarorum”. (Magyar Nyelv, 1926)
A magyar műveltség sorsa. (Magyar Gimnázium, 1927)
Rex a recte regendo. (Cambridge, 1928)
Szent István politikai testamentuma. (Minerva, 1930/31)
Perpetua és Felicitas. (Bp., 1931)
A magyar királyság megalapításának világtörténeti háttere. (Századok, 1932)
A klasszikus műveltségért. (Parthenon. 7. A Magyar Szemle melléklete. Bp., 1934)
Szent István „Intelmei”-nek forrásai (Bp., 1936)
Libellus de institutione morum. Szent István Intelmei. Sajtó alá rend., a bevezető tanulmányt írta (Scriptores rerum Hungaricarum. II. Bp., 1938)
ford.: Harnack, Adolf von: A szerzetesség. Ideáljai és története. Bencze János álnéven. (Bp., 1911)
Szent Ágoston vallomásai. I–II. (Bp., 1943).

Irodalom

Irod.: Rónay György: B. J. (Magyar mártír írók antológiája. Szerk. Bóka László. Bp., 1947)
Borzsák István: B. J. (Antik Tanulmányok, 1955)
Szekfü Gyula levelei B. J.-hez. Közzéteszi Nagy Péter Tibor. (Történelmi Szemle, 1992)
Frank Tibor: Editing as Politics. József Balogh and The Hungarian Quaterly. (The Hungarian Quaterly, 1993)
Demeter Tamás: B. J. és a filozófiatörténet. (Irodalomtörténeti Szemle, 1997).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője