Balogh Kálmán
orvos, patológus
Születési adatok
1835. szeptember 29.
Szolnok, Külső-Szolnok vármegye
Halálozási adatok
1888. július 15.
Budapest
Család
Fia: Balogh Kálmán Oszkár (1867–1915) orvos, belgyógyász, a Pasteur Kórház főorvosa.Iskola
A pesti tudományegyetemen orvostudori okl. (1859), a kórélettan tárgyköréből magántanári képesítést szerzett (1863). Az MTA tagja (l.: 1864. jan. 20.; r.: 1877. máj. 24.).Életút
A pesti, ill. a bp.-i tudományegyetem Élettani Tanszék tanársegéde (1860–1863) és magántanára (1863), az elméleti orvostan ny. r. tanára (1867–1871), a gyógyszertan ny. r. tanára és a Gyógyszertani Intézet ig.-ja (1871–1888), egyúttal az általános kórtan helyettes tanára (1871–1883); közben az Orvostudományi Kar dékánja (1880–1888). A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem Sebészeti Intézet ny. r. tanára is (1863–1867). A kórszövettan művelésének és oktatásának magyarországi úttörőjeként hazánkban elsőként végzett bakteriológiai vizsgálatokat. Nemzetközileg is különösen értékesek a juhok Jacobson-szervével, valamint az agykéreg mozgatóközpontjának mesterséges ingerlésével kapcsolatos idegélettani kutatásai. Magyarországon elsőként ismertette Louis Pasteur tanításait és a külföldi sejtkórtani kutatások első eredményeit. Markusovszky Lajos munkatársaként közreműködött az Orvosi Hetilap szerkesztésében, jelentős munkásságát fejtett ki a magyarországi orvosképzés fejlesztésében, az orvosi szaknyelv magyarításában.Emlékezet
Szolnoki szülőházát 1935-ben emléktáblával jelölték meg.Elismertség
A Magyar Természettudományi Társulat első titkára (1863–1872), alelnöke (1872–1888).Elismerés
Az MTA Nagyjutalma (1862).Főbb művei
F. m.: Az ember élettana. I–II. Egy. tankönyv. (Pest, 1862–1864)Általános kór- és kórjelzéstan. Egy. tankönyv. (Pest, 1865)
Néhány szó az izomidegek végződéséről. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1865. febr. 27.
megjelent: A Mathematikai és Természettudományi Osztály Közlönye, 1865
kivonatosan: Akadémiai Értesítő, 1865)
Gyógyszertan. (Pest, 1866)
Magyar gyógyszerkönyv. Többekkel. (Pest, 1871)
Az agy féltekéinek és a kis agynak működéséről. (Bp., 1876)
Az agy befolyásáról a szívmozgásokra. (Bp., 1876)
Lázas bántalmak egyik okbeli tényezőjéről. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1878. jún. 24.
megjelent: Értekezések a természettudományok köréből. 8. köt. 15. Bp., 1878
kivonatosan: Akadémiai Értesítő, 1878)
A Magyar gyógyszerkönyv kommentárja. (Bp., 1879)
A vér szétosztásairól az emberi testben. (Bp., 1880)
Orvosi műszótár. Többekkel. (Bp., 1883).
Irodalom
Irod.: Laufenauer Károly: B. K. emlékezete. (Nemzet, 1888. 198.)Korányi Frigyes: Emlékbeszéd B. K. tanár felett. (M. Kir. Orvosegyesület Évkönyve, 1889/91)
Hőgyes Endre: Emkékbeszéd B. K. r. tagról. (Bp., 1890)
Láday Győző: Emlékezés két hírneves budapesti egyetemi tanárról. (Marosvásárhely, 1909)
Hahn Géza: A materialista irányzat kialakulása a magyar orvostudományban. (Orvostörténeti Közlemények, 1955)
Issekutz Béla: B. K. (A magyar orvosi iskola mesterei. Szerk. Réti Endre. Bp., 1969)
Karasszon Dénes: B. K. működésének jelentősége az experimentális neurológia történetében. (Orvosi Hetilap, 1988).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu, 2013
Aktuális havi évfordulók
Alexander Bernát
filozófus, esztéta
Alexits György
matematikus, matematikatanár, kultúrpolitikus
Haar Alfréd
matematikus
Hajdú Gusztáv
állatorvos
Hajnal Gábor
költő, műfordító, szerkesztő
Foglalkozások
politikus (662), orvos (602), író (459), történész (363), jogász (331), irodalomtörténész (285), szerkesztő (273), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (213), költő (189), közgazdász (181), nyelvész (167), gépészmérnök (166), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (120), római katolikus pap (117), kémikus (115), mezőgazdasági mérnök (109), matematikus (99), művészettörténész (95), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (88)