Család

Fia: Balogh Kálmán Oszkár (1867–1915) orvos, belgyógyász, a Pasteur Kórház főorvosa.

Iskola

A pesti tudományegyetemen orvostudori okl. (1859), a kórélettan tárgyköréből magántanári képesítést szerzett (1863). Az MTA tagja (l.: 1864. jan. 20.; r.: 1877. máj. 24.).

Életút

A pesti, ill. a bp.-i tudományegyetem Élettani Tanszék tanársegéde (1860–1863) és magántanára (1863), az elméleti orvostan ny. r. tanára (1867–1871), a gyógyszertan ny. r. tanára és a Gyógyszertani Intézet ig.-ja (1871–1888), egyúttal az általános kórtan helyettes tanára (1871–1883); közben az Orvostudományi Kar dékánja (1880–1888). A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem Sebészeti Intézet ny. r. tanára is (1863–1867). A kórszövettan művelésének és oktatásának magyarországi úttörőjeként hazánkban elsőként végzett bakteriológiai vizsgálatokat. Nemzetközileg is különösen értékesek a juhok Jacobson-szervével, valamint az agykéreg mozgatóközpontjának mesterséges ingerlésével kapcsolatos idegélettani kutatásai. Magyarországon elsőként ismertette Louis Pasteur tanításait és a külföldi sejtkórtani kutatások első eredményeit. Markusovszky Lajos munkatársaként közreműködött az Orvosi Hetilap szerkesztésében, jelentős munkásságát fejtett ki a magyarországi orvosképzés fejlesztésében, az orvosi szaknyelv magyarításában.

Emlékezet

Szolnoki szülőházát 1935-ben emléktáblával jelölték meg.

Elismertség

A Magyar Természettudományi Társulat első titkára (1863–1872), alelnöke (1872–1888).

Elismerés

Az MTA Nagyjutalma (1862).